A földrajz oktatásának módszertanát megújítani
- ez volt az öt éve, az MTA felhívására létrejött kutatócsoport célja, melynek a Pécsi mellett a Szegedi és a Debreceni Egyetem oktatói, valamint a köznevelésben dolgozó gyakorló pedagógusok és három évfolyam egyetemi hallgatói tevékeny tagjai. “Először feltérképeztük, milyen állapotban van a földrajzoktatás, és az eredmény nem volt hízelgő. Arra jutottunk, hogy minden, az oktatási folyamatban résztvevő motivációját erősíteni kell” - mondta el dr. M. Császár Zsuzsanna, a PTE TTK FI földrajztanár-képzés szakfelelőse.
Az előzetes felmérések gyümölcse az a könyv, melyet november 19-én a PTE TTK Prinz termében bemutattak.
A könyv/kötet nem is megfelelő definíció: egy olyan oktatási segédanyagról van szó, mely digitálisan is elérhető, mégpedig a
weboldalon, egy online térkép is kapcsolódik hozzá, fizikai formában pedig egy praktikus, kapcsos mappa formájában adták ki, melyből az egyes feladatlapok sérülés nélkül kiszedhetők.
Ellentét feszül a használható tudás iránti igény és a hivatalos, lexikális tudást elváró követelményrendszer között. Ezt hivatott feloldani a segédanyag. “A PISA-tesztek terén sereghajtóvá vált Magyarország. Ennek sok oka van, az egyik, hogy nem tudtuk megújítani a módszereinket. Nehéz döntés például, hogy egy tabletet vagy okostelefont beengedjünk-e az órára, hiszen még szétszórtabbá teheti a figyelmet. Ugyanakkor a hétköznapjaikban a legtöbbször a gyerekek is a világhálón keresnek választ a felmerülő kérdéseikre…” - jegyezte meg dr. Pilkhoffer Ervin. Száraz Tamás mesterpedagógus, szakvezető, a Babits Gimnázium oktatója hozzátette: ő maga is azért választotta ezt a hivatást, mert egykori földrajztanára újat szeretett volna mutatni, felülírta a szokványos módszereket. Emiatt is tartja fontosnak, hogy a segédanyaguk
problémákra épül. Tevékenységalapú, aktivitásra ösztönző anyagot
szerettek volna létrehozni a kutatócsoport tagjai, s ennek érdekében mutatják be Magyarországot, a kritikai gondolkodásmódot is fejlesztve.
Hadd idézzek pár feladatot az anyagból! Budapest kapcsán például feladat annak érveit és ellenérveit összeszedni, épüljön-e meg az M0 nyugati szakasza, érdemes-e bővíteni a Liszt Ferenc repülőteret, vagy kösse-e össze metró a szentendrei és a ráckevei HÉV-et. Pécs kapcsán olyan kérdések merülnek fel, mint “Melyek lehetnek a Pécsről történő lakossági elvándorlás okai?” vagy “Milyen előnyökkel és hátrányokkal járna a pécsi villamosközlekedés újraindítása?” És egy példa arra, hogy a gyerekeknek megmutassák, hogy az interneten nemcsak szórakoztató, hanem hasznos témák is kereshetők:
“Milyen jelentős kultúrtörténeti és történelmi események kötődnek a debreceni Nagytemplomhoz? Nézz utána az interneten!”
“A szemléletváltás ellenére ez a tantervi anyaghoz illeszkedő segédanyag” - hangsúlyozta M. Császár Zsuzsanna. Alaptudásra szükség van, osztályozni, értékelni szükséges, de az információ megszerzésében és alkalmazásában való jártasság legalább ennyire fontos. A szerzők azoknak a tanároknak is javasolják áttekintetni a segédanyagot, akik frontális oktatáshoz szoktak, annak hívei. A csoportmunkát részesíti viszont előnyben Varjas János PhD-hallgató, aki a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tanít földrajzot. Elmondta: a közösségben végzett órai munka még mindig nem bevett oktatási forma, de a gyerekek könnyen átállnak rá, és újfajta megközelítésre bírja őket is.
A szerzők igyekeztek arra is ügyelni, hogy a kevésbé felszerelt iskolákban is alkalmazni lehessen a segédanyagot, de többször hangsúlyozták azt is, hogy az adott gyermekcsoport igényeihez lehet alakítani a kérdéseket. Remélik továbbá, hogy a gyakorló pedagógusoktól visszajelzések érkeznek majd, mely révén az online feladatbank is tovább fejlődik.
“Inspirációnak szántuk a mostani anyagot,
a cél az is, hogy elgondolkoztassuk az oktatókat, és újításra sarkalljuk őket.” - mondta el dr. M. Császár Zsuzsanna. Dr. Pilkhoffer Ervin szerint pedig ahhoz, hogy a szemléletváltás eredményei például a PISA-tesztek eredményeinek javulásában is megmutatkozzanak, évtizedekre lesz szükség.
