close
CímlapEgyetemi életÚj tanárképzési ösztöndíj indul a PTE BTK-n és TTK-n

Új tanárképzési ösztöndíj indul a PTE BTK-n és TTK-n

2023. február 01.

Aki ősszel kezdi meg nappali, osztatlan munkarendű, állami finanszírozású tanárszakos tanulmányait a PTE-n, új ösztöndíjjal találkozhat. Azokat a hallgatókat, akik megfelelnek a feltételeknek, az egyetem 1,4 millió forinttal fogja támogatni a képzés során. Az ösztöndíjról, a tanárképzés helyzetéről beszélgettünk Wolosz Roberttel, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettesével.

Ki és miért megy ma tanárnak?
Nehéz erre válaszolni. A hallgatókkal folytatott beszélgetésekből mégis leszűrhető, hogy a családi motivációk, az iskolai jó példák, a személyiségben rejlő vonások, az empátia és az ismeretátadás vágya készteti diákjainkat a tanári képzés választására. Az mindenképp kijelenthető, hogy tehetségben, tudásban nincs különbség a tanári és a diszciplináris szakot választó hallgatók között. A tanári szakokra sok értelmes, értékes, a tanári hivatás iránt elkötelezett fiatal kerül be.

A tanári pálya társadalmi és anyagi megbecsüléséről ma viták zajlanak az országban. Egyrészt tart egy elnyúló sztrájk, van, aki a vészharangot kongatja a kevés a tanár miatt…
Meggyőződésem, hogy a tanári pályára jelentkezők számának növelése alapvetően nem a képző intézményektől, hanem az országos szintű szándéktól függ. Mi nem vagyunk hatással arra, hogy mennyit keresnek a tanárok, milyen munkakörülmények között dolgoznak, és milyen a társadalmi megbecsültségük. Részünkről annyit tudunk tenni, hogy olyan színvonalas képzést nyújtunk hallgatóinknak, amellyel felkészülten léphetnek rá erre a fontos és felelőségteljes pályára. Néhány nemrég bevezetett változás vonzóbbá teheti a tanári szakok választását. Például a képzési idő lerövidülésére gondolok. Most a diplomaszerzésre öt év elegendő – az eddigi hat helyett, és a megszerzett diplomával általános iskolában és középiskolában is el lehet helyezkedni. Ami konkrétan a PTE-t illeti, kiemelném a szakpárok óriási választékát:

a hallgatóink közel kétszáz szakpárból választhatnak.

Sok szó esik ma a közbeszédben tanárhiányról, hányan jelentkeznek ma pedagógusképzésre?
A PTE BTK-ra és TTK-ra körülbelül százötven osztatlan tanári szakos hallgatót veszünk fel évente, pedig tízszer ennyien is jöhetnének. A tanárjelöltek számát kis mértékben emeli meg az az új lehetőség, hogy a mesterképzésben levő hallgatók vagy ilyen diplomával rendelkezők a pedagógia-pszichológia blokk elvégzésével viszonylag könnyen, rövid idő alatt válhatnak egyszakos tanárokká.

Ma milyen jövedelemre számíthat egy frissen végzett pedagógus?
Egy gyakornok bruttó fizetése ma 391 ezer forint, ami (a családi helyzettől, életkortól függően) nettó 260-320 ezer forint az első évben. Ám bízom benne, hogy amikor az idén a tanári pályára való képzést választók diplomához jutnak, a tanári fizetések már rendezve lesznek. Nem látok más lehetőséget, mert enélkül azok is elhagyják a pályát, akik jelenleg ott dolgoznak.

2023 őszétől meghirdetnek egy új ösztöndíjat a tanárképzésben résztvevők számára. Mi a célja, mit tartalmaz majd a kiírás? Milyen feltételekkel kapható meg ez az ösztöndíj?

Ez a PTE BTK és TTK közös projektje, amelyet az egyetem kuratóriuma is támogat. A 2023/24-es tanévben felvett nappali, osztatlan munkarendű, állami finanszírozású tanárszakos hallgatóinkat az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 000 forintos egyszeri támogatásban, majd a második félévtől – mindaddig, amíg szemeszterenként 30 kreditet teljesítenek – havi 20 000 forintos ösztöndíjban részesítjük.

Ezt sikeres diplomaszerzéskor 400 000 forintos pályakezdési támogatás kíséri.

Ebből látszik, hogy az ösztöndíj folyósítása nem a tanulmányi átlaghoz, hanem a megfelelő tempójú haladáshoz kötött. Nem gondolom azt, hogy ezzel az összeggel úgymond meg fogjuk tudni „venni” a most érettségiző diákok tömegeit, viszont segíteni tudunk vele. Egyébként az anyagi támogatás mellett a két kar vezetői javasolták, hogy a tanári szakokra jelentkezők plusz pontokat kapjanak a kollégiumba történő jelentkezéskor. Ebben az ügyben azonban, úgy tudom, nem született még végleges döntés.

Mit tehet az, aki egy szemeszterben nem teljesíti az ösztöndíj feltételeit?
Ebben az esetben a hallgató a következő félévben nem részesül ebben az ösztöndíjban. Jó hír viszont, hogy a rendszerbe visszatérhet közvetlenül azután, amikor újra teljesíti a feltételeket.

A pályázathoz szükséges összeget mindkét kar elkülönítette.

A kifizetése öt éven keresztül garantált. Örülnénk, ha azt tapasztalnánk, hogy az ösztöndíj kedvezően hat az egyetem időben való elvégzésére. Ha így lesz, lehetőségeinkhez képest megpróbáljuk az ösztöndíj összegét növelni.

Várható-e ettől a hallgatószám növelése?
Aki tanár akar lenni, az nem emiatt fog tanárszakra jelentkezni. De aki ezt a képzést választja, annak kicsit könnyebbé tehetjük a tanulási körülményeit. Az a célunk, hogy az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatóink lemorzsolódását csökkentsük, és hogy minél többen jussanak el időben a diplomaszerzésig. Ebben fontos szerepe lehet ennek az ösztöndíjnak.

A diszciplináris (bölcsész, természettudós) és a tanárszakos hallgatók képzése között van különbség?
Nem minden egyetemen egységes a helyzet. Kimondottan szerencsésnek tartom, hogy a PTE-n nincs szervezetileg elkülönítve a diszciplináris és a tanári képzés. Ebből adódóan a tanárszakos hallgatók jórészt ugyanazokra az órákra járnak, ugyanazok a tanárok tanítják őket, mint a diszciplináris képzést végzők. A különbség az, hogy a tanárszakosok két szakot visznek, pedagógia-pszichológiai tárgyú blokkot végeznek, valamint iskolai gyakorlaton vesznek részt. Egyértelmű tehát, hogy a tanárszakos hallgatók semmiben nem kapnak rosszabb képzést, mint azok, akik a szorosan vett tudománytanulást választják. Lesz viszont olyan szakmájuk, amire mindig szükség lesz. Nagyon szép pálya, érdemes ezt választani.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni