A világ legnagyobb energiájú terahertzes impulzusait ismét Pécsett állítják elő, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpontjában. A projekt közel 4 év alatt 518 millió forint európai uniós fejlesztésből valósult meg.
A Pécsi Tudományegyetem Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoportja az elmúlt évtizedben felépített egy nemzetközileg is nagy elismerést kiváltó laboratóriumi infrastruktúrát,
mellyel a közel egyciklusú nagy energiájú terahertzes impulzusok létrehozásának tudományterületén vezető szerepet töltött be. Továbbá számos eredménnyel járult hozzá, hogy olyan, a látható fénynél ezerszer hosszabb hullámhosszú sugárzást állítson elő, amely előnyösen használható laboratóriumi skálájú gyorsítók létesítésére.
Napjainkra egyértelműen kirajzolódott, hogy a terahertzes tudomány legnagyobb áttörése az extrém térerősségek elérése lehet. A pályázat célja az volt, hogy az áttöréshez szükséges technológiákat a nemzetközileg elismert kutatócsoport tagjai tovább fejlesszék, és ez által megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket az adott kutatási területen. A projekt keretein belül beszerzésre került egy olyan gerjesztő lézer, amellyel az elérhető impulzus energiát több mint tízszeresére lehet megnövelni. Ez a gerjesztő lézer a szintén most beszerzett optikai parametrikus erősítővel azt is biztosítja, hogy új anyagokat lehet felhasználni a terahertzes impulzusok keltésére. A kutatási eredményeket a Pécsi Tudományegyetem szabadalmi oltalommal védi. Az egyetem tervezi, hogy újabb fejlesztésekkel megszervezi a terahertzes kulcskomponensek helyi gyártását. Ezzel a régióban olyan megmunkálási technikák lesznek elérhetők, amelyek a gazdasági környezet korszerűsítéséhez járulnak hozzá. A fejlesztés során szintén beszerzésre került egy terahertzes spektrométer, ami a kísérletekben alkalmazott anyagok tulajdonságait képes megmérni.
A projekt szakmai vezetője Prof. Dr. Hebling János
Prof. Dr. Hebling János, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi-díjas egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a jelenleg zajló intenzív kutatások olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint bizonyos rákbetegségek diagnosztizálása, genetikai anyagok jelzésmentes karakterizálása, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata, vagy a magashőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése. A kutatás egyéb eredményei is folyamatosan hasznosulnak, mind az oktatás, mind pedig a kutatás területén.
Amint azt kérdésünkre Almási Gábor a Számítógépes Fizika Tanszék tanszékvezetője, a TTK gazdasági és innovációs ügyekért felelős dékánhelyettese elmondta, közel húsz éve működik a PTE TTK Fizikai Intézetében egy olyan kutatócsoport, amely extrém hullámhosszú elektromágneses sugárzás előállításával foglalkozik, ami sok nagyberendezés alapjául szolgálhat a részecskegyorsítás technológiájával. Korábban nemzetközi szintű nagyberendezésekkel végezték ugyanazt, amit mi asztali készülékkel is képesek vagyunk. A megoldásunk elsősorban orvosi alkalmazások számára fontosak. A töltött részecskékekkel lehet a rák néhány fajtáját kezelni. Almási elmondta, hogy
a pécsi kutatók nagyjából 20 éve kitüntetett helyzetben vannak a világon, meghatározó szereppel bírnak,
de „az infrastruktúránkat kinőttük, ezt a lemaradást hoztuk be ezzel az eszközvásárlásra hivatott projekttel, újra az a csoport lehetünk, akiket érdemes bevonni ilyen pályázatokkal."
Almási kifejtette, hogy bár a kutatásuk jellege alapkutatás, de ezek alkalmazhatósága elérhető közelségbe került. „Nemcsak az európai, hanem a nemzetközi kutatóközösség is hatalmas energiákat fordít az alternatív részecskegyorsításra. Az várható, hogy a következő néhány évben komoly áttörés lesz, szaporodni fognak azok a berendezések, amelyekkel valóban orvosi beavatkozásokat lehet végezni, és ezért nem kell a világ távoli helyére elutazni, hanem akár Magyarországon is lehet majd ilyen központ. Más európai kezdeményezésekben is igyekszünk helytállni, nyerünk is pályázatokat ott, ahol ezeket az alkalmazásokat kifejlesztik.”
A Pécsi Tudományegyetem Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport tagjainak nevéhez fűződő innovációk döntően járultak hozzá a nagyenergiájú terahertzes tudományterület folyamatos fejlődéséhez.
A projekt a Széchenyi2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Címlapfotó: MTI
