close
CímlapKlímaváltozásZöldítési stratégia a tudomány segítségével

Zöldítési stratégia a tudomány segítségével

2020. szeptember 09.

Az innováció és a körülöttünk lévő világ problémáinak megoldása kiemelten fontos a Pécsi Tudományegyetemen - ez az ún. “harmadik misszió”. Ennek jegyében kötött három éve egy megállapodást a PTE a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel (MVM). Közös munka kezdődött, melyeknek eredményei is vannak. Biológiai alapú energiatermelési modellt készült a Dél-dunántúli régióra és a Vértesre vonatkoztatva, valamint termikus hulladékkezelési technológiákat vizsgáltak fenntarthatósági, környezetvédelmi és gazdasági szempontból.

Az Európai Unió energiapolitikájának három fő szempontja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság.

Célja csökkenteni a fosszilis energiahordozóktól való függést, valamint az emissziót – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátását.

E célok megvalósítását szolgálja a 2009/28/EK számú uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv elérendő célértékeket határoz meg az egyes tagországok számára, ami Magyarország esetében 13% a teljes végső energiafelhasználáson belül. 

Ennek megfelelően négy projektet határoztak meg a szakemberek. Az úgynevezett Agrofuel projektben biológiai alapú, komplex, decentralizált energiatermelési modell kialakítása volt a cél a Dél-dunántúli régióban és a Vértesben. Ebben a projektben a PTE három kara is közreműködött, így a Természettudományi, a Műszaki és Informatikai, valamint a Közgazdaságtudományi Kar. A gázplazma projektben termikus hulladékkezelési technológiákat vizsgáltak a műszaki kar, a közgáz és a jogi kar szakemberei. Az Agrofuel 2 projektben a biomassza termelést megalapozó környezeti állapotokat vizsgálták agro-ökológiai modellezéssel.  

“Magyarország, illetve Európa által kitűzött karbonmentesítési célok mentén próbálunk

minél hatékonyabb energetikai szcenáriókat megalkotni, minél kevesebb fosszilis anyagot használva fel.

Az egyik projektben a mezőgazdasági hulladék - olyasmi, amit eddig elégettek vagy beszántottak, tehát nem élelmiszert - mennyiségét, térfogatát mértünk fel, és megnéztük azt, hogy mekkora energiatömeget képviselnek évről évre, majd ezek alapján számításokat végeztünk arra nézve, hogy ha át kellene állítani egy-egy erőművet ilyen termelésre, akkor az erőművet mekkora körzet tudná kiszolgálni.” - mondta el a projektek kapcsán Gábriel Róbert professzor.

A közös kutatás során készült a fenti folyamatábra

Vizsgáltuk a hulladékfelhasználás kapcsán végzett folyamatokat is. Vannak modern szerkezetek - nem is égetőberendezésnek, hanem anyagátalakító berendezéseknek nevezném őket - amelyekben az energia mellett vegyipari alapanyagok, elsősroban bizonyos gázok is keletkeznek, melyekből tényleges vegyipari alapanyagokat, például metanolt, etanolt lehet előállítani. Azt próbáltuk meg felmérni, hogy milyen hatást váltana ki, ha egy-egy ilyen szerkezetet egy régió középpontjában működne. Olyan szcenáriókat készítettünk ezekből az MVM számára, melyekben a gazdaságosság közép- és hosszú távon is szerepet játszik.”

A megvalósulás kapcsán a professzor így fogalmazott: “Döntéselőkészítő anyagként kerülnek az MVM vezetése elé munkáink: konkrét helyszínekre ráhúzva vizsgálják meg, hogy az adott projekt megvalósítható-e. Úgy tudom, hogy két terület tekintetében is komolyan mérlegelik, hogy milyen módon lehetne az általunk leadott szcenáriók felhasználásával lehetne a zöld átállást megvalósítani. Most két régióra dolgoztuk ki, de akár az ország teljes területére kidolgozható lenne. “

A negyedik, jelenleg is zajló projektben a PTE a mentális egészség javítása érdekében képzéseket tart az MVM Zrt. és az MVM Csoport munkavállalói részére. Ennek megvalósítását a járványhelyzet az elmúlt hónapokban ugyan nehezítette, de a digitális platformokat is használva sikerrel zajlottak, és folytatódnak a képzések.

 

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni