Március elsejével kezdődően lezajlott a négy napos AniMárcius elnevezésű programsorozat a Total Art Nemzetközi Művészeti Egyesülettel karöltve az Apáczai AMK művelődési házban. Egy héten át ismeretterjesztő programok várták az animációs műfaj iránt érdeklődőket. Tagadhatatlanul a legérdekesebb program a filmvetítéssel egybekötött beszélgetés volt Rófusz Ferenccel, az első magyar Oscar-díjassal.
A rendezvény a "A légy" című alkotás vetítésével kezdődött, amellyel
1981-ben a legjobb rövid animációs rövidfilm kategóriában Rófusz Ferenc első magyarként Oscar-díjat nyert.
A ‘81-es díjátadó felvételét is megnéztük, melyen a rendező személyesen nem tudta átvenni a szobrocskát. Ezt az idei Oscar gála részlete követte, természetesen ezen belül az, amikor Nemes Jeles László átveszi a szobrot Saul Fia című filmjéért. Ez után Lehőczné Kardos Andrea, a Total Art egyesület elnöke beszélgetett Rófusz Ferenccel. A két fél fiatal kora óta ismeri egymást, így igen barátságos hangvételű beszélgetésnek lehettünk tanúi.
A "Honnan, hová,merre, meddig" címhez híven Rófusz Ferenc először a kezdetekről mesélt: első filmes élményeit 1968-ban szerezte, amikor a Pannónia Filmstúdióba került, amit díszletfestő, trükkfilmkészítő munkálatok előztek meg a Mafilmnél. Pár kulisszatitkot is megtudtunk a díjnyertes filmjéről, mégpedig azt, hogy a költséges jogdíjak miatt a hangot mind maguk produkálták. A lépések hangjaihoz maga a rendező szaladgálásának zaját rögzítették, a légy hangját pedig egyik kollégájuk szájjal utánozta.
A "Honnan, hová,merre, meddig" címhez híven Rófusz Ferenc először a kezdetekről mesélt: első filmes élményeit 1968-ban szerezte, amikor a Pannónia Filmstúdióba került, amit díszletfestő, trükkfilmkészítő munkálatok előztek meg a Mafilmnél. Pár kulisszatitkot is megtudtunk a díjnyertes filmjéről, mégpedig azt, hogy a költséges jogdíjak miatt a hangot mind maguk produkálták. A lépések hangjaihoz maga a rendező szaladgálásának zaját rögzítették, a légy hangját pedig egyik kollégájuk szájjal utánozta. Ezen aztán a hallgatóság nagyot nevetett, mivel elárulta azt is, hogy erre azért volt szükség, mert
a befőttesüvegben hergelt legyek hangjával egyszerűen nem tudtak mit kezdeni.
Nem volt egy egyszerű vállalkozás akkoriban animációs filmek készítésébe belefogni. A háromperces Legyet is két évig készítették, és ez alatt sok munkatárs feladta a "harcot". Több mint négyezer rajz készült a műhöz, amiből háromezerhatszázat fel is használtak a filmhez. Az idő viszont a kitartókat igazolta - az már más kérdés, hogy kijelentették, hogy többet a stúdió közelébe nem akarnak menni, háttéranimációról pedig még hallani sem akarnak.
Öt éve, 2011-ben mutatták be Ticket című filmjét, melyről szintén szó volt: végighallgathattuk, hogyan szerezett támogatókat, hányszor utasították vissza, és a sikert, amikor elkészült a film (még abban az évben elnyerte az Arany Kalász-díjat az 56. valladolidi filmfesztiválon - a szerk.). Annak ellenére, hogy a kilencperces Ticket újabb technikával készült, mégis négy évet vett igénybe a létrehozása - s ebben azért a pénz utáni hajsza nagyban közrejátszott. A rendező szót ejtett még külföldi életéről, illetve, hogy milyen munkálatokkal
igyekezett hazánkban népszerűsíteni, elősegíteni az animációs filmgyártást.
35 éve Rófusz Ferenc nem vehette át személyesen a díjátadó napján a szobrot, pár nappal ezelőtt viszont egy másik magyarnak megadatott ez. Ennyi év után már szemernyi bánat sincs Rófusz Ferencben, és kívánja mindenkinek, hogy egyszer az életben éljen át egy olyan katartikus érzést, mint amit ő 1981-ben, amikor a Szabad Európa rádió hallgatása közben megtudta, hogy a filmjével Oscar-díjat nyert.
Az élményt tovább fokozta, hogy a rendező magával hozta az Oscar szobrát is, s fotózkodni is lehetett vele. Én is éltem a lehetőséggel és saját kezembe fogtam a már 35 éves de még ma is csillogó, majdnem négy kilós díjat. Szerintem ez tökéletes zárása volt ennek a nem mindennapi rendezvénynek.
