A Zsolnay Fényfesztivál élménye már kezd lassan halványulni, de talán a csodálatos, színes kreációk még élénken élnek az emlékeinkben.
A négynapos esemény szervezői a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karát is felkérték, hogy biztosítson helyet az egyik fényfestett műalkotásnak, hiszen a Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-nek és az egyetemnek közös érdeke mind a szakmai, mind a szimbolikus együttműködés. A kar fesztiválon betöltött szerepe az utóbbinak tesz eleget.
Az új épület, mely immár Grastyán Endre nevét viseli, a park felöli oldalára kapott látványosságot. Az itt felállított, idegsejteket ábrázoló térelem megformálásához a Koros Design mind a Farmakológiai, mind az Élettani Intézet berkein belül, főként az agy működésével és molekuláris hátterével kapcsolatos kutatásokat tekinthette inspirációnak. A visszajelzések alapján az installáció elsöprő sikert aratott, főleg azok körében, akik sötétben csodálták meg azt, hogy a fény úgy hullámzik végig a nyúlványokon, mint az ingerület is az axonokon. A fényszobor címe “Összekötve” volt.
Dr. Nyitrai Miklós professzor, az orvoskar dékánja nemcsak a karon megjelenő alkotás miatt volt a Fényfesztivál kapcsán érintett. A résztelekről kérdeztem.
„A kar mindig is nyitott volt és nyitott is lesz a művészetekre. Ha a hallgatóink és az oktatóink véleménye alapján további művészeti alkotásoknak, akár fényfestésnek is, helye van a parkban, más közterületeken vagy az épületben, akkor azt el fogjuk helyezni, ha a technikai feltételek adottak hozzá.” - mondta a dékán.
A kar arra is nyitott, hogy oktatói és hallgatói ötletek, illetve akár saját művészeti alkotásaik, vagy az általuk felkért alkotók művei színesítsék a szürke mindennapokat. A kar vezetője azt is elárulta, hogy már folyamatban is van egy neves pécsi művész által készített, a járványos időszak ihlette kültéri üveg műalkotás beszerzése és elhelyezése. Az alkotás egy vírusra emlékeztet majd.
A művészet iránti elköteleződése valószínűleg mások számára sem ismeretlen, hiszen Nyitrai professzor aktív részt vállalt a Fényfesztiválon a Dóm fényfestésének zsűrizésében is. „Megtisztelő, hogy gondoltak rám, bár nem ez a szakterületem, a téma szépsége és érdekessége miatt nagyon élveztem ezt a munkát.
” A fényfestés értékelésekor nem a fizika, vagy bármely más tudomány, játszotta a főszerepet, sokkal inkább az, hogy képes-e a fény kiűzni az ember gondolataiból a tudományt, hogy mindenki egyszerűen csak elvarázsolva érezze magát. „Amikor az ember ott ül és a Dóm hatalmas felülete valami gyönyörűszép, színes, mozgalmas, vagy formavilágában izgalmas festést kap, akkor nem az kell, hogy az ember eszébe jusson, hol van itt most interferencia, vagy hogy keverték a színeket, hanem át kell adnia magát az élménynek.” - fogalmazott a professzor.
A fényfestés fő feladata, hogy a néző elmerüljön benne és ne gondoljon másra, mint az előtte kitárulkozó szín- és formakavalkádra. Voltak azonban olyan látványosságok is, melyek témáját illetően nem ártott a fizika ismerete. „Az egyik installáció az ősrobbanás utáni élet keletkezésétől vitt minket végig a földi élet történetén, ami végül egy fantázia világba torkollott, ahol végtelen galaxisok rendeződtek buborékokba. Itt nem volt baj, hogy hallottam már a témáról.” - jegyezte meg mosolyogva dr. Nyitrai Miklós. Az viszont biztos, hogy bármely tudós, művész és bárki, aki részese volt a fesztiválnak, fenntartások nélkül élvezhette az izgalmasabbnál izgalmasabb, és kellőképp látványos műalkotásokat. A dékán így nyilatkozott a kedvencéről: „Nekem a Firka keltette fel leginkább a figyelmemet, mert megtörte a geometriát életre hívók sorát, és a gazdag színvilágában mintha gyerekrajz vonalait fedeztem volna fel. Ezt ötletesnek és szépnek is találtam.”
A város valamely pontján biztos mindenki megtalálta a számára legkedvesebb, legszínesebb, legizgalmasabb, legkreatívabb és leglátványosabb fényfestést. Az orvosi karon megfordulóknak viszont lehet, hogy nem is kell egy egész évet várniuk, hogy újra belevessék magukat a fényforgatagba. „Több felületünk van, ami alkalmas a fényfestésre, például az új fogorvostudományi tömb, de már korábban is gondolkoztunk a régi épület homlokzatának megfestésén.” - árulta el a dékán. Az az ötlet is felmerült, hogy a fényfestés témái nemzeti ünnepek is lehetnének, nemcsak magyar, hanem bármely más olyan országé, ahonnan a kar külföldi diákjai származnak.
Ilyen tervek megvalósítása előtt mindig számba kell venni, hogy adottak-e a technikai feltételek. Ezentúl a fényfestésnek egyfajta marketing szerepe is van, ezért a kivitelezést fontos először olyanokkal is megvitatni, akiknek ez a szakterületük. „Az összes szakmának van egy része, ami iparos, tanulandó dolog, és van egy másik, ami az emberből belülről jön, amit önmagából még hozzá tesz. Ahonnan ezt már művészetnek hívjuk az, amikor valamilyen katartikus hatást vált ki vele valakiben az alkotó.” - mondta el dr. Nyitrai Miklós.
A fényfestés, de a mindennapok során is a tudomány és a művészet csap össze, miközben egymást kiegészítve teremtik meg az élet kis csodáit.
