Rejtő Jenő életéről szóló kiállítás nyílt a Tudásközpont földszinti aulájában szeptember 27-én. A teljességgel rendhagyó tárlatot a Csorba Győző Könyvtár szervezte és finanszírozta. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársa, Thuróczy Gergely tartott tárlatvezetést, aki egy 500 oldalas Rejtőről szóló könyv szerkesztője, írója.
Fején félrecsapva a hajóskapitányt idéző sapka, bőrdzsekijéhez egy régi fényképezőgép a kiegészítő, a gép lencsevédője hastáskájára lóg, háta mögé dugott kezében borospoharat rejteget miközben a mikrofonba beszél. Nem, ez nem Rejtő egy figurájának leírása. Így nézett ki a tárlat kurátora, Thuróczy Gergely, a PTE BTK volt hallgatója (interjúnk: A szabálytalan a szabályos), aki már önmagában ezzel az öltözékkel is megidézte a becsületes csavargókkal, közmegbecsülést kiérdemelt hajóskapitányokkal és megszokott kocsmai verekedésekkel Rejtő-féle világot.
S bármennyire is mulatságos a LEX FÜLIG 193...1. T.c.: A KÜLSŐ MEGJELENÉS KÖTELEZŐ EGYSZERŰSÉGÉRŐL, A KORONATANÁCSBAN-t felidézni, aki eddig nem tudta, annak a tárlatból egyértelműen kiderülhet, milyen
regényesen fordulatos és halálosan izgalmas élete
volt Rejtő Jenőnek. Ugyan ki gondolta volna, hogy a népszerű regények szerzője Ady-epigonként kezdte a pályáját? És hogy az első nyomtatásban megjelent műve az Újság című újságban jelent meg? Ez a szöveg egyébként egyébként egy aranyifjú története, aki egy szórakozóhelyen lövi fejbe magát. Talán ebből is látszik, hogy Rejtőnek nem csak a humor volt a terepe, bár az nem köztudott, hogy a lecsúszottak és elszegényedettek életét szociografikus novellákban is megírta, például a Bédekker csavargók számára című kötetben.
Egyébként fiktív naplót is írt
Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam
címmel. A halála sem köznapi: két hónapnyi munkaszolgálat után hunyt el, arról is csak találgatni lehet, hogy vélhetően merre van a sírja. A Budapesten debütált tárlatot igyekeztek a Tudásközpont adottságaihoz szabni: az író halálát bemutató rész a „kurfniban”, a földszinti aula elvékonyodó végében látható. A fényképek és kéziratok mellett látható továbbá Vanek úr névjegykártyája, Senki Alfonz útlevele és a tizennégy karátos autó slusszkulcsa is.
A kiállítás október 24-én 17.00 órakor közönségtalálkozóval zárul, ahol Varsányi Ferenc Rejtő Jenővel kapcsolatos munkásságával lehet megismerkedni.
