Nagy művelődéstörténeti utazás: 122 valódi és képzeletbeli állat szimbolikus jelentéseit foglalja össze az Állatszimbólumtár, melynek október 17-én tartották a bemutatóját a Tudásközpontban.
A macskán mutatta be Vígh Éva, a kötet szerkesztője azt, hogyan épülnek fel a szócikkek. A kötet több szempontból különleges: például a legfontosabb jelentések mellett a magyar művelődéstörténet, néprajz és irodalom legfőbb vonatkozásai is olvashatók a kötetben. A képanyaga is érdekes, rengeteg, középkori bestiáriumból származó ábrázolás szerepel a kötetben, de vannak kortárs művészeti alkotások, sőt, házhomlokzatok és egyéb épületrészletek is.
„Minél levesebb tulajdonságot tudtak az állatokról, annál több emberi tulajdonsággal ruházták fel őket az emberek. Nincs egyértelműen pozitív vagy negatív szimbolikájú állat, az értelmezés mindig az adott korszaktól függ.” - jegyezte meg Vígh Éva. „Az ember önmagát magyarázta az állatokon keresztül, a saját rossz tulajdonságaikat társították az állatokhoz, majd ezt vissza is vetítjük más emberekre.” - tette hozzá Buda Attila, a könyv egyik szerzője.
Van olyan, hogy pár száz éven át elő sem kerül egy állat, aztán egyszer csak újra divatossá válik, más jelentéssel. A középkorban sem voltak gyakoriak a tevék vagy a tigrisek Európában, de ennek ellenére gyakori szimbólumoknak számítottak akkoriban.
És mit jelent a tigris, a PTE nemrég örökbefogadott állata? A könyv szerint „gyorsaság, erő, anyai szeretet, vadság.”
Állatszimbólumtár
szerkesztette: Vígh Éva
Balassi Kiadó
2019
