A beharangozó szerint a három pécsi szerző beszélgetésén Balogh Robert, Horváth Viktor és Sz. Koncz István beszélgetését ígérte az írói munkáról, az alkotás folyamatáról és a készülő szövegekről. Az eseményre a Csorba Győző Könyvtár Konferenciatermében került sor szeptember 15-én.
A tervezetthez képest némileg módosult a program; a „három pécsi író” beszélgetése lényegében kettővé redukálódott, mivel Sz. Koncz István felvállalta a moderátor szerepét, ami óhatatlanul azzal járt, hogy mint szerző háttérbe szorult. Ebben a szerepében megpróbálta megtalálni azokat a tematikai csomópontokat, amelyekből kibontakozhatott (volna) egy beszélgetés.
Gyönyörök kertje
Az elveszés, elvesztés, elmúlás kérdésköre az irodalom örök témái. A felvezető kérdés ezt járta körül, majd
az alkotói munka kihívásainak taglalásával lényegében el is telt az egyórás program.
Nem szolgált a meglepetésként az irodalmi szcénában tájékozottak számára, hogy Horváth Viktor Milton Elveszett Paradicsomának újrafordításán dolgozik, hiszen a barokk irodalom egyik legnagyobb hatású művének újrafordítása években mérhető.
Horváth „kamingauttal” indított. Előrebocsátotta: nem fog szerénykedni a készülő fordítással kapcsolatban, amelytől nem kevesebbet vár, minthogy újra az irodalomérzékelés középpontjába kerüljön. Szerinte
Milton munkája, jelenleg nincs benne az irodalmi és kulturális köztudatban,
mint a hasonló világirodalmi klasszikusok, Dante Isteni színjátéka, Goethe Faustja vagy éppen a Madáchtól Az ember tragédiája.
A műfordító szerint az új fordításra azért van szükség, mert a korábbi változatok „olvashatatlanok” (két korábbi fordítása van: Jánosy Istváné 1969-ből és Jánosi Gusztávé 1900-ból. – a szerk.). A mű maga háttérbe szorult, miközben olyan művekbe épült be, amelyek meghatározzák a mai életünket, mint a már említett Az ember tragédiája, amely az Elveszett Paradicsom színházra átírt változata.
Részlet John Milton Elveszett Paradicsomának fordításából: https://1749.hu/szepirodalom/vers/john-milton-elveszett-paradicsom-reszlet-az-elso-enekbol.html
"dolgozhatunk itt a Pokol szívében
a tűzben, s ügynökei lehetünk
a nyomasztó mélységben. Mit segít,
ha érezzük töretlen erőket,
vagy az örökös létezést, ha tűrnánk
kell az örök büntetést?"
...és a Nagymama elkezdett mesélni.
Balogh Robert sváb tematikájú elbeszéléseiből több is megjelent az elmúlt évtizedekben A szerző elmondása szerint ma is az identitáskeresés ívén halad. Fontos mozzanat volt az életében, amikor az alapjában véve csendes sváb család nyugalmát megtörve
a nagymamája elé rakott egy diktafont.
– A nagymamám nagyon meghatódott, sírdogált is kicsit, majd olyan dolgokat mondott fél óra alatt, amelyből lényegében tíz évig tudtam dolgozni, és még most is meghatározó az alkotói munkában. Ebből a sváb tematikából van jelenleg három (Schvab evangiliom, Schvab legendariom, Schvab diariom – megjegyzés a szerk.), ezekből készül egy újabb negyedik kötet némileg átdolgozva. Folyamatosan táguló szövegvilág ez.
A pécsi Oberon Társulat által készülő Bündeltanz is a sváb kitelepítésekről írt trilógiájának a színpadi változata, amelynek bemutatóját egy fekedi sváb porta a tornácán adta elő a társulat.
