A 21 gramm szerelem kínai és német nyelvű kiadása után jelenik meg magyarul, s már a témája kapcsán elmondható, hogy igazi
tabudöngető
kötet. Egy negyvenéves, elvált nő nemrég szakított nála hét évvel fiatalabb szerelmével, amikor kiderül, hogy petefészekrákja van, rendkívül kevés eséllyel a gyógyulásra. A szöveg egyes szám első személyben íródott, és nagyon személyes, így adódik a kérdés, mennyire személyesek a betegség tapasztalatai. Yanping Xue alaposan utánanézett a kórnak, a kezelési módszereknek...
„Minden apróság fontos egy regényben, ezeken múlik a hitelesség."
- nyilatkozta.
A regényben is feltűnik egy jellegzetesen kínai képződmény, az ún. hutong, ami egyfajta lakóközösség, általában egy házakkal körülhatárolt közös udvar, melyet egy tágabb értelemben vett család birtokol. A szövegben így megjelennek nagynénik, nagybácsik, a rokonsági szálak hálóként szövik át a főszereplő életét még akkoris, ha ez nem minden esetben jelent felhőtlen viszonyt. Yanping Xue pekingi, s ahogy elmondta: a kínai fővárosban élők harmada vidéki, ami tovább bonyolítja az ottani társadalmat.
„Peking azért is különleges, mert egyszerre fejlődik gyorsan és ugyanakkor a történelem jelenlétét is folyamatosan érezni lehet.
Gyorsan rombol és
gyorsan is emel fel." - mondta Yanping Xue. Mivel a főszereplő nő, s a regényben kiemelten fontos, hogy mi történik a testével, a Kínában még gyermekcipőben járó női testet bemutató szövegek egyik legerősebbje a 21 gramm szerelem. Az öregedés és a betegség már önmagában is tabutémák, a szerelem testi oldalán megközelítése ezek mellett ugyanúgy az. Ahogy a regényben áll: „Éreztem, hogy Liang Yu már mereven áll, és ez felébresztette bennem a szex iránti vágyat. Az, hogy egy haldokló a szex után sóvárog, majdnem olyan, mint ahogy a koldus a luxusvilla után - mindenfajta realitásnak ellentmondó vak remény, légből kapott álom csupán." Yanping Xue, aki próbálta mindkét nem szemszögéből bemutatni a testeket és lelkeket elmondta: „Kína mindig is férfiközpontú volt, az írók többsége is férfi, így a világot a saját szemszögükből mutatják be."
Már a kórházi lét leírása sem mindennapi: „A kórház és a vágóhíd között az a különbség, hogy a kórházban megjavítják a rossz szerveket, míg a vágóhídon a jó szerveket bontják szét - de az eredmény mind a pénzzel kapcsolatos."- áll a regényben. Talán nem spoiler, és véleményem szerint mindenképpen a szöveg előnyére válik, hogy a főszereplőnő a végén valóban távozik az élők sorából.
A harmadik fázisú, többszörös áttétes rák az életben is csak kevés kivétellel kegyelmez meg a betegeknek, s éppen ezzel tud az amúgy „kínais" szöveg személyessége, intimitása olyan
borzongtatóan közeli
tud lenni az európai olvasó számára is.
Kínában változások vannak, s ez egy belső, női változásokat bemutató könyv, ami annyiban univerzális, hogy a világ minden táján érdeklődésre számot tartó dolgokat mutatva be, mint amilyen az élet, a halál vagy a szerelem. A kínai írói szabadságról kérdezve Yanping Xue elmondta, mennyire sokkolta, hogy bizonyos részeket mégsem hagytak ki a regényből, ezt pedig szerinte olyan szerencsés véletleneknek köszönheti, mint hogy a szerkesztő fiatal volt, vagy hogy a 21 gramm szerelem című kötetet először nyáron jelentette meg Kínában, s ilyenkor lazább a cenzori figyelem.
A kötet eddigi, németországi és kínai fogadtatása kedvező volt, a tapasztalatok szerint az olvasók egyhuzamban elolvasták a 21 gramm szerelmet. A könyvbemutató és a könyv elolvasása után viszont az is egyértelmű: hipochonderek csak óvatosan (és nőként a szokásos éves rákszűrés után!) kezdjenek neki.
