1933. Szovjetunió. Nem volt éhínség és nem haltak meg emberek milliói ezért. Soha senkit nem hurcoltak el, mert valaki azt mondta áruló. Senki se félt a titkosszolgálattól. Nem is létezett ilyen.
Senki se cselekedett meggondolatlanul. Nem éltek rettegésben a családok, és sosem kellett azon gondolkodni, hogy egy feleség vagy az egész család élete a fontosabb.
Négy vagy egy. Egy vagy négy.
Mindig mindenki önszántából cselekedett. Mindenkiben meg lehetett bízni. Senkit sem ébresztettek fel az éjszaka közepén. Nem csak öt percük volt elhagyni az otthonukat. Mindenkitől el tudtak búcsúzni.
Nem éheztek gyerekek az utcán, mert a szüleik különös módon tűntek el. Nem voltak egyedül. Nem is voltak árvák. Senki sem éhezett.
Senkit nem gyilkoltak meg, csak véletlen balesetek történtek.
Ha volt felelős a balesetekért egyből elkapták őket. Természetesen a rendőrök mindig gyorsan cselekedtek és mindig a megfelelő embert kapták el. Nem voltak sorozatgyilkosok. Nem öltek meg 44 gyermeket. Vagy többet. A paradicsomban nincsenek gyilkosok.
Nem készült erről film Tom Hardy és Noomi Rapace főszereplésével, nem néztem meg és nem ajánlom senkinek sem, hogy megnézze.
