Mindenki életében eljön az az időszak, amikor elindul az állásvadászat. Néhányak már korábban, a középiskola végeztével csatlakoznak a mindennapi kenyerükért dolgozó emberekhez. Mások azonban úgy döntenek, hogy megtoldják még pár évvel az iskolapadban töltött időt. Sokan azok közül, akik egyetemre jelentkeztek még az első év után sem teljesen biztosak abban, hogy a számukra legmegfelelőbb helyet választották, de vannak olyan szerencsések is, akik mindig is tudták, melyik is az a pálya, amit egy élet alatt sem unnak meg. Egy azonban biztos, az egyetem elvégzését, a diploma megszerzését követően az egykori hallgatók is tiszteletüket teszik a munkaerőpiacon. Annak érdekében, hogy a diákok az egyetem befejezése után sikeresen pályázzanak a hozzájuk legközelebb álló állásra kikértük egy úgynevezett fejvadász segítségét is.
Mit is takar a fejvadász kifejezés, mi is a munkájuk?
A magyarországi piacon a toborzó, a munkaerő-kölcsönző, a közvetítő és a fejvadász cégeket a köznyelv egységesen fejvadász cégként nevezi meg, bár elég nagy a különbség köztük. A fejvadászat is munkaerő közvetítés, de elsődlegesen a magasan képzett, nyelvet beszélő közép- és felsővezetők kiválasztásra alkalmazható módszer. A fejvadászat, vagy más néven direkt keresés során a fejvadász közvetlenül ajánlja fel az álláslehetőséget a megbízó cég profiljához leginkább illő, hasonló beosztásban már gyakorlattal rendelkező szakembernek.
Melyik szegmensben van a legnagyobb szükség az egyetemet végzett munkaerőre? Milyen hiányszakmák vannak jelenleg, melyek elvégzésével, nagyobb eséllyel talál munkát az ember?
Egyetemet végzett munkaerőre mindenhol szükség van, legfeljebb időszakosan más területeken jelentkezik hiány. Jelenleg az IT és a műszaki területen van a legnagyobb szakemberhiány. Tehát a felsőfokú végzettségűek esetén az informatikai terület az, ahol többezres, akár több tízezres hiány figyelhető meg, de a használható nyelvtudással rendelkező mérnökök (gépészmérnök villamosmérnök, közlekedésmérnök) is könnyen el tudnak helyezkedni, itt is óriási a hiány. Ennek főbb okai, hogy egyre kevesebb fiatal lép a munkaerőpiacra, egyre többen mennek külföldre dolgozni, a munkáltatók pedig egyre nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberekre tartanak igényt.
Milyen szempontokat vesznek leginkább figyelembe a munkáltatók, amikor többen is ugyanarra az állásra pályáznak, azaz versenyhelyzet alakul ki?
Minden keresésnél, akár toborzásról, akár fejvadászatról beszélünk, a kompetencia alapú kiválasztás az általános. Ami annyit tesz, hogy a keresés megkezdése előtt meghatározzák a legfontosabb kompetenciákat, amelyek alapján az önéletrajzok között válogatni, rotálni lehet. Pályakezdő esetén az eddigi szakmai tapasztalat hiányában a legmeghatározóbb szempontok, hogy hol és milyen pozícióban töltötte le a kötelező gyakorlatot, a nyelvtudás, az egyetemen végzett közösségi munka, és ezek után azt is figyelembe veszik, hogy melyik egyetemen szerezte azt a bizonyos diplomát.
Diploma és diploma között mi a különbség?
Legfőképpen az, hogy hol szerezte az ember a diplomát, általában ha egy szakot veszünk figyelembe, akkor azt az ember több intézményben is elvégezheti, de mindig akadnak kiemelkedően elismert felsőoktatási intézmények. A pályakezdők esetében, az első munkahely elnyerése során van komoly jelentősége, a későbbiek során már nem ez a döntő szempont, hanem a szakmai tapasztalat. Vegyünk példának egy 10 éves pénzügyi tapasztalattal rendelkező jelöltet, akinél már az a döntő, hogy mekkora és milyen profilú cégnél szerezte a tapasztalatát, tehát ilyenkor már kevésbé számít, hogy hol szerezte a diplomáját. Lehetne tehát spekulálni, hogy mely egyetemek nyújtják a legértékesebb diplomát, de a későbbiekben már nem ez lesz a döntő. Hiányszakmák esetében pedig szinte bármelyik egyetem diplomája elegendő, hogy az első állást elnyerje a frissen végzett illető.
Milyen egy jó önéletrajz?
Bár a pályázat legfontosabb eleme az önéletrajz, ennek ellenére csupán csak az önéletrajzra támaszkodva nem döntenek egy állás odaítéléséről. Így az önéletrajz fő feladata az állásinterjú "kiharcolása".
Az önéletrajznak vannak formai kötöttségei, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak.
A legáltalánosabb forma az e-mail mellékleteként elküldött doc, docx, pdf kiterjesztésű önéletrajz. Kézzel írott önéletrajz küldése csak akkor indokolt, ha grafológiai vizsgálathoz azt kifejezetten kérik. Önéletrajz-írásnál kerülni kell a túldíszített papírt. Egy sima, üres word-ben könnyen olvashatóvá szerkesztett, rendszerezett dokumentum sokkal többet ér, mint az amúgy látványos, grafikus díszítő elemeket tartalmazó önéletrajz. Végül, ha fényképet is illesztünk a dokumentumba, érdemes odafigyelni, hogy a kép felbontása ne növelje feleslegesen a dokumentum méretét. Ugyanígy meglehet állapítani a tartalmi szempontokat is. Egy ilyen dokumentumnak van egy általános felépítése: személyi adatok, végzettség, munkahely, nyelvtudás és egyéb. A terjedelem maximum 2-3 oldal legyen, de pályakezdők esetén az 1 oldalas önéletrajz is tökéletesen elfogadott, nekik azonban érdemes a választott szakról, esetleg felvett tantárgyakról, tudományos munkákról, vetélkedőn elért eredményről, külföldi ösztöndíjról, vagy egyéb, szervezést igénylő feladatról írni.
Ha valaki odáig eljut, hogy behívják egy állásinterjúra, akkor mikre kell figyelnie? Pár tipp, amit ha betart az ember, nagy valószínűséggel zárja pozitívan az interjút.
Sok cégnél az első személyes találkozót megelőzi a jelöltek telefonos interjúzása. Ebben az esetben elsődlegesen fontos a nyugodt körülmény megteremtése. Pozitív benyomást kelt, ha valaki érdeklődő, ezért érdemes pár dolgot kérdezni, de elsősorban ez ne a „kompenzációs csomagra” vonatkozzon, mivel a telefonon interjúztató a beszélgetés vége felé biztosan rá fog kérdezni az anyagi elvárásokra. Ez az interjú az önéletrajzban leírtak kiegészítése, pontosítása. Az interjú során a feltett kérdések többnyire a következő témákat érintik: idegen nyelv használata, eddigi gyakorlat, napi szinten használt informatikai rendszerek, váltási motiváció (ha nem frissen végzett jelentkezőről van szó).
Amennyiben sikerül kiharcolni a személyes interjút, fontos, hogy:
a megbeszélt időben érkezzünk, ne késsünk, de félórával korábban se menjünk be.
megfelelő, üzleties ruhában menjünk.
figyeljünk a határozott kézfogásra.
bemutatkozáskor nézzünk a másik fél szemébe, valamint az interjú során is tartsuk a szemkontaktust.
alaposan olvassunk utána az interneten a cégnek, felkészülten érkezzünk.
nem kell szerénykedni, nyugodtan dicsérjük magunkat.
legyen releváns, szakmai kérdésünk a pozícióról.
ha nem értjük a kérdést, nyugodtan kérdezzünk vissza.
Ha már tudjuk, mire kell figyelnünk, akkor beszéljünk arról is, hogy mik azok a dolgok, amiket semmiképp, de semmiképp se csináljunk egy interjú során:
Ne a munkaidő és a fizetés legyen az első, és legfontosabb kérdésünk. Rá lehet természetesen ezekre is kérdezni az interjú vége felé, de ne ezzel indítsunk.
Nyáron sem illik túl laza, erősen kivágott ruhában, rövidnadrágban menni az interjúra.
Ne áruljunk el az előző munkahelyünkről titkos információkat.
Ne szidalmazzuk az előző/jelenlegi munkaadónkat.
Ha valaki dohányzik, figyeljen rá, hogy mielőtt interjúra megy, ne gyújtson rá, az erős dohányszag igen visszataszító tud lenni.
Ne beszéljünk túl sokat, de ne is tőmondatokban válaszoljunk.
A Pécsi Tudományegyetem 1367-es alapítási évével kivívta magának az ország első egyeteme címet. Az idén 650. életévét betöltő intézmény azonban nem csak az első egyetemek közé tartozik, hanem a legnívósabbak közé is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Times Higher Education 2016-os rangsorában bekerült az első 800 közé, alig pár másik hazai egyetem mellett. Azonban, ha valakinek ez sem lenne elég, akkor csak meg kell nézni, hogy kik végeztek már a PTE-n, hisz számos olyan öregdiákot találhatunk köztük, akiknek volt mit letenni az asztalra. Legyen szó sportról (Martinek János – olimpiai, Európa- és Világbajnok öttusázó), zenéről (Mága Zoltán – Prima Primissima díjas hegedűművész), újságírásról, televíziózásról (Máté Kriszta, Fábry Sándor), autóversenyzésről (Michelisz Norbert – túraautó világbajnok), kutatásról (Dr. Buzsáki György – Agy-díjas agykutató) vagy akár feltalálásról (Fröhlich Balázs – a vertikális szélturbina feltalálója). De nem csak diákok színvonalasak az egyetemen, hanem a körülmények is, hisz számos kutatási lehetőséget nyújt az iskola, rengeteg belföldi és nemzetközi kapcsolatot ápol, hogy a diákok a lehető legtágabb értelemben szerezhessenek tapasztalatokat. Remélem ez megnyugtat mindenkit, aki kicsit is elbizonytalanodott, de ha akad olyan, aki úgy érzi váltania kell, mert nem megfelelő szakon van, az sincs lehetetlen helyzetben, az egyetem 10 kara között biztosan talál számára kedvező alternatívát.
