Ismerős a miniszívroham, mikor arra eszmélünk, hogy 15 nem fogadott hívás és 9 üzenet vár minket anyánktól a mobilunkon? Persze, hogy akkor nem voltunk elérhetőek, mikor a legjobban kellett volna. Szüleink is hamar hozzászoktak ahhoz, hogy folyamatosan elérhetőek vagyunk, és a legkisebb problémával vagy kérdéssel is azonnal felhívhatnak minket.
Hát még az mennyire megkönnyíti az életünket, mikor akár a kocsmából is intézhetünk munkaügyeket. Töredelmesen bevallom, velem nem egyszer fordult már elő, hogy fröccs mellett írtam meg egy online interjút egy kávézóban. Eközben pedig mindig minőségi időt töltöttem el azzal, aki épp mellettem ült (hozzátenném, hogy nem bírom, ha valaki egyfolytában a telefonját nyomkodja ahelyett, hogy a barátaival beszélgetne, ésszerű keretek között kell maradni). Aki tud multitaskolni, annak ilyesmi nem jelenthet problémát. Úgy látom, a fiatalabb generációk egyre inkább képesek erre, főleg ami az online jelenlétet illeti.
Fordítva is működik a dolog, az alatt az idő alatt is tudom tartani a kapcsolatot a barátaimmal, mikor dolgozom - természetesen normális keretek között, hiszen a munkát is el kell végezni. Nagyon fontos, hogy ezt az egyensúlyt megtaláljuk, könnyen elterelődhet a figyelmünk. Nem szabad átesni a ló túloldalára, viszont így napközben sem kell azon aggódnom, hogy tudtom nélkül megváltozik a délutáni tali időpontja, mert ha így is van, rögtön értesülök róla.
Alapzajként használom a TV-t és a rádiót, akár tanulni is képes vagyok ezek mellett, sőt! Úgy vettem észre, nehezebben terelődik el a figyelmem a tananyagról, legalábbis rövidebb időre, ha szól valami mellettem. Olyan mértékben hozzá vagyok szokva a gyors információáramláshoz, hogy számomra már-már furcsa, ha nem ér folyamatosan valamiféle inger, és elkezdek unatkozni.
Ráadásul nem csak én vagyok folyamatosan elérhető, hanem a családom, barátaim, kollégáim is. Biztos lehetek benne, hogy fel fogják venni a telefont, mert a kezükben van. Vagy ha nem, akkor perceken belül válaszolni fognak. Sokan akár az éjszaka közepén is.
Emberenként változó, milyen hatással van az életünkre a modern technika. Van, aki szeret elérhető lenni, mások szabadulnának a sok információtól. Én dolgozom és beszélgetek egyszerre, Mandarin viszont inkább belehajítja a telefont a frankfurti levesbe…