A coachinggal az első szakom elvégzése után találkoztam először. Nem meglepő, ha azt mondom, azért mentem el karrier coachingra, mert nem tudtam, merre tovább. Ebbe a szerepbe azt hiszem, olyan könnyű belehelyezkednie egy végzős hallgatónak, mint esőben elázni. Akkor kerültem kapcsolatba Héra-Tóth Andreával, aki segített nem elsüllyedni a felnőtt lét óceánjában. (Egyébként a campus kreditben felvehető kurzus egyik coach-a is volt - a szerk.)
Bár az üzleti világból indult, az élet bármely területén jól hasznosítható fejlesztő eszköz. Koncentrált, s emiatt eredménycentrikus és mérhető, célorientált folyamat. Segít megtalálni, erősíteni és továbbfejleszteni azokat a pontokat, amikben jók vagyunk, és segít elfogadni azokat, amelyekben gyengék. A nagy dilemmákban (magánéleti, munkahelyi) ad mentőövet, ilyen esetben intenzívebbé teszi a változás folyamatát. – meséli Andrea. De mi a különbség a coach és a pszichológus között? - Mi nem a múlton dolgozunk, nem diagnosztizálunk, hanem azt próbáljuk elősegíteni, hogy maga a coachee térképezze fel és mondja ki a problémát, majd erősítse önismeretét és találjon egyéni, önmagára szabott megoldást. A coach a kérdéseivel segíti ezt a folyamatot. Kicsit olyan, mintha egy új “szemüvegen” keresztül látnánk, és rájönnénk, hogy másképp is lehet nézni a dolgokat. – A coacholási folyamat általában 5-7 ülés alatt fejeződik be, de egyéntől és problémától függően akár 8-10 alkalmat is igénybe vehet. De mennyiben más ez, mint egy baráti beszélgetés? - Természetesen vannak olyan barátok, akik tudnak segíteni egy-egy ötlettel, véleménnyel. Viszont az „én a helyedben azt tenném, hogy” soha nem hangzik el egy coach szájából, hiszen nem tanácsadásról van szó. Így a coach mindig objektív tud maradni, ami a közeli barátokról nem mindig mondható el. Ugyanakkor a coach megtanulhat eszközöket, módszereket, de inkább a bizalom és a szimpátia az, ami fontos a folyamatban. A coachok általában érzelmi intelligenciával, mély empátiával rendelkeznek, “ráéreznek” a másikra. - Az ülések során különböző feladatokkal találkozik a coacholt személy, melyek segítik többek között, hogy jobban megismerjük magunkat és meg tudjuk oldani a problémánkat. De ilyen eszközöket, módszereket használnak? – Egy dilemma esetén alkalmazhatunk akcióorientált, például két szék technikát. Ezt szó szerint kell érteni, vagyis az ügyfél az egyik és másik székre is leül, ahol kifejti az adott dilemmához való viszonyulásait. - avat be Andrea. - Edward de Bono hat gondolkodó kalap módszere is hasznos tud lenni: egy történetet különböző színekben mondunk el ( például: érzelmi vagy objektív megközelítésből) - És mit lehet akár coach nélkül is nagy biztonsággal bevetni? - Megkérem az ügyfelet, hogy írjon fel húsz, számára alapvető értéket, melyekkel a folyamat során tovább dolgozunk. A coaching segítő szakma, acoach maga is részese a folyamatnak, megéli a pillanatokat.
Nagyon jó látni a haladást és a túllendülést: mikor látom, hogy egy-egy kérdéssel, reakcióval tudom tovább lendíteni a megoldási folyamatban az ügyfelemet.