Tóth Mariann teablogger, az Urasenke teatársaság egyik lelkes magyar tagja tartott a matcha tea kapcsán egy bemutatót és kóstolót január 15-én a Pécsi Kávéban.
Japán két nagy rajongója talált egymásra az est szervezőinek személyében: Váncsodi József, a macha lattét is kínáló kávézó tulajdonosa a PTE ÁOK ösztöndíjasaiként töltött 3 hónapot a szigetországban, s ekkor szeretett bele végleg a felkelő nap országába. Tóth Mariann pedig 2007 novembere óta blogol a teákról, a japán teaszertartás pedig olyannyira érdekelte, hogy az egyik kyotoi teaiskola Magyarországon élő mesterének teakurzusán is tanul (Mariann egyébként “civilben” a PTE Rektori Hivatalának GYES-en lévő munkatársa). „Éppen az hiányzik a teákról szóló könyvekből, ami a japán teaszertartást művészetté teszi, ráadásul vannak olyasmik is, amiket le sem írnak ” - jegyezte meg Tóth Mariann, aki egyes teakoreográfiák bemutatására már engedélyt is kapott nagymesterétől.
A matcha olyan zöldtea, melyet finom porrá őrölnek, majd egy speciális bambusz keverőpálcát használva forró vízzel habosra kevernek. Ez egyszerűen hangozhat, de valójában összetett mozdulatsort igényel, s egy speciális meleg főzetnél jóval nagyobb, szimbolikus jelentéssel bír. Ennek a teának neve például
s még a csészéken is különböző, többletjelentéssel bíró japán motívumok (például cseresznye- vagy szilvavirágok) szerepeltek. A szertartások része a kalligráfia is, mely szintén egy plusz jelentéssel ruházza fel az adott eseményt. A január 15-i felirata az lett volna: Álom. A matcha mellé általában szezonális, formába préselt száraz, vagy ún. nedves édességeket adnak, amiket lehetőleg még a tea megkóstolása előtt el kell fogyasztani. Az est matchájához vörösbabpasztával töltött mochit ettünk. Magyarországon legtöbbször újév táján cikkeznek erről az édességről a bulvárlapok, ugyanis előfordul sajnos, hogy a fogyasztói belefulladnak az evésbe. A mochi rizslisztből készül, amitől a sütemény-féle áttetsző, csillogó burka nyúlós lesz, s amennyiben valaki egyben szeretné lenyelni ezt a labdacsot, az akár az életével fizethet. Itt Pécsett inkább mindenki szétvagdosta a mochit, nem is történt baj.
mellett nemcsak matchát kóstoltuk, hanem fehérteát, egy pirított rizses teát (ami Tóth Mariann férje szerint olyan „Mint mikor a cukrozatlan zizit kapjuk be a zacskóból”), valamint matcha lattét is. De átérezhettük a teázás finom és elegáns mélységét és megfoghatatlanságát: valami olyasmit, amire a japánok azt mondják: yuugen. |
 |
