Ha megkérdezik, mit használok a dolgaim megtervezésére, telefont vagy naptárt, a szememben felcsillanó téboly azt mondja: MINDENT!
A naptáramra pillantva nyugtázom, hogy zsúfolt hetem lesz, úgyhogy gyorsan összeütök egy listát néhány filmről, amit jutalomként megnézhetek, ha a teendőim végére értem. A laptopot bekapcsolva a Sticky Notes figyelmeztet, hogy már csak három napom van befizetni a havi mobilszámlát. Az asztalom mellett függő parafatáblán csalódottan cöccög egy szórólap, amiért még mindig nem álltam neki a második nyelvvizsgának. Bip-bip: „kukát kivinni!”
Az egyetemen és az egyetemről kikerülve azok teljesítenek jobban, akik megtanulják menedzselni mindennapi dolgaikat, idejüket. Az előre tervezés tudatosságot jelent és önismeretet igényel. Hiába írom fel, hogy hatkor kelve elkezdek tanulni, ha a reggeli produktivitásom a tételek összenyálazásában merül ki.
Ahhoz viszont, hogy hosszú távra tudjunk tervezni és valamiféle struktúrát építhessünk az életünk köré, tisztában kell lennünk a céljainkkal. Időről időre gondoljuk végig, mit szeretnénk elérni, és figyeljük azt is, hol tartunk az ahhoz vezető úton.
Naponta halljuk, hogy rohanó világ blablabla… de mégis mit teszünk azért, hogy spóroljunk az idővel? Értékes perceket nyerhetünk már azzal is, ha a Google Mapsben megtervezzük a buszcsatlakozást, vagy előre megírjuk a bevásárlólistát, és nem a sorok között lavírozva próbáljuk felidézni, van-e otthon elég WC-papír és mi kell egy krumplis tésztához (vagy mondjuk egy olyan ételhez, amelynek a neve nem az összetevők felsorolásából áll).
Szerintem minden egyetemistának elég magas a pulzusa a napi három kávétól, felesleges plusz stressznek kitenni magunkat késésekkel és elfelejtett programokkal. Amúgy is rágörcsölt már a kezünk a telefonra; igazán semmiből nem tart bepötyögni egy-két teendőt. Ha számon tartjuk a dolgainkat, jobban át tudjuk adni magunkat a jelennek, elég mindig egyfelé koncentrálnunk.
Csak a kisember tart rendet, a zseni átlátja a káoszt. Erre a mondásra mindig is mentegetőzésként gondoltam, hiszen a „zseni” nemcsak átlátja a káoszt, arra is képes, hogy rendet tegyen benne.
