A Z generációról és kulturális kommunikációról, fókuszban a fesztivál piaccal és a könnyűzene iparral volt a témája Dr. Guld Ádámnak, a PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi tanszék docensének, a Zenélő Egyetem idei utolsó kurzusán, a Szenesben december első két napján.
A PTE-n futó szabadon választható tárgy igazi kuriózumnak számít, melynek köszönhetően az egyetem hallgatói a popzene világába nyerhetnek betekintést meghívott szakemberek előadásain keresztül. A mostani kurzus a kortárs médiakultúra dinamikus áttekintését tűzte ki célul, figyelve arra, hogy a vizsgált terekben miként jelenik meg a kortárs populáris zenei kultúra. A két napra lebontott tömbösített kurzus során tizenkét órás képzésen vettek részt a hallgatók, melynek részeként
több interaktív feladaton keresztül is kipróbálhatták magukat és gyakorlati tapasztalatot szerezhettek például a kampánytervezésben.
Az előadó felkérése nem véletlen. Guld Ádám több éven keresztül dolgozott tanácsadóként tudományos pályája mellett, és nemrégiben megjelent Z Generáció Médiafogyasztása címmel új könyve. Ez a sokat emlegetett korcsoport azért meghatározó, mivel ez az első generáció, melynek szocializációjára nagy hatással volt a digitális média, mondhatni elsők, akik beleszülettek a digitalizált világba.
Például a sztár fogalma csupán az 1920-as években jelent meg a filmszínházak elterjedésével.
Mostanra azonban nem csupán a sztár fogalma létezik már a köztudatban: az angolból átvett “star” mellett, aki intézményesen elismert teljesítménye miatt kapta meg a hírnévvel járó reflektorfényt, további három kategória is megjelent. A következő, semlegesebb kategória a “famous person”, aki ha egyszerűen mondanánk attól híres, hogy híres, gyakran gazdasági teljesítményük vagy botrányaik miatt kerültek a nagyközönség látókörébe. A következő a televízió elterjedésével megjelenő “celebrity”, aki TV-s szerepléseinek köszönhetően szerzett hírnevet. Az utolsó fogalom pedig az “influenszer”, akik számára az általuk használt közösségi platformok adnak arra lehetőséget, az interaktivitásnak köszönhetően a hétköznapok híressége lesz. Bár ez nem a legrészletesebb modell amiről szó esett, az alapkoncepció jól körvonalazódik benne.
Meglepő érdekesség, hogy napjainkban
egy Z generációs általában legalább 6 órán keresztül fogyaszt valamilyen médiát egy hétköznap, ami hétvégén akár a duplájára, 12 órára is nőhet.
A technológia hatásai folytán mostanra nevezhetjük társadalmunkat médiatársadalomnak, aminek köszönhetően nagy változások köszöntöttek be a média- és zeneiparban is, de ez csak egy szelete annak, hogy civilizációnkra milyen hatásokat gyakorol.