A kiállításról Varga Gáborral, a Földrajzi és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk. A tárlat a pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumait mutatja be, részben újra restaurált példányokkal, egyben Rihmer László (1904–1982) bányamérnök, geológus, jogász munkásságára megemlékezve. A jégkor pécsi vándora – A „pécsi mammut” című kiállításon a kortárs állatok ősmaradványai is megszemlélhetők. A tárlat interaktív elemekkel, játékokkal (pl. összerakható mamutcsontváz makett) egészül ki. Emellett életnagyságú nyomtatásban (3x5 méter) jelenik meg Rihmer rekonstrukciós rajza a „mammut” csontvázáról, valamint a lelőhelytérképe is.
Budapesten egy mamutcsontra akár egy áruházat is lehet alapítani. Pécs környékén több mint tíz helyen találtak mamutcsontokat, mégsem tartjuk magunkat mamut nagyhatalomnak.
A természettudományi múzeumban őrzik azt a mamutot, amit itt 1928-ban találtak meg a Széchenyi akna melletti homokbányában, érdekes, hogy a mamut csontanyagának 75%-a megmaradt. Ilyen gazdag lelet ritkán kerül elő. Mamut lelet azonban sok helyen előfordul az országban – egy-egy csont, fog képében. 1928 elég régen volt, az akkori konzerválás sem bizonyult időtállónak, sajnos pusztulnak is a csontok. Tavaly volt 90 éve, hogy megtalálták a mamutot, innen származott az ötlet, hogy ne csak a polcokon porosodjon, hanem mutassuk meg a pécsi mamutot.
Mitől pécsi? Élt errefelé egy speciális mamutfajta vagy csak errefelé élt egykoron?
Ormányosról és az eocén kortól kezdve egy hosszú leszármazási ágról beszélünk, amire elérünk ahhoz a mamutfajhoz, amit mindenki ismer: a gyapjas mamuthoz (Mammuthus primigenius). Hosszú szőrű, hidegben élő ormányos. A rekonstrukció szerint a pécsi mamut 5 méter hosszú és 3 métert meghaladó magasságú hím példány volt, kifejlett agyarral. Kora 35-40 év körül lehetett. A mai afrikai elefánt méretét elérte, sőt. Érdekes, hogy a genetikai vizsgálatok szerint az ázsiai elefántnak közelebbi rokona a kihalt gyapjas mamut, mint a ma is élő afrikai társa.
Mitől élt errefelé ennyi mamut?
Itt volt számukra megfelelő klíma és az ökológiai környezet. Alkalmazkodtak a pleisztocén hideg, száraz klímájához, ami a Kárpát medencét akkoriban jellemezte. 250 ezer évvel ezelőtt-től 20 ezer évvel ezelőttig élhettek a környékünkön ilyen állatok. Ahogy a jégkorszak véget ért és megkezdődött a felmelegedés, a holocén – most is ebben élünk – már csak Szibériában és a környékén lévő szigeteken élték túl párezer évvel ezelőttig.
Mi volt itt? Tundra? Tajga?
Nem a mai értelemben vett tundra volt, csak hasonló hozzá, ezek az állatok az ún. mamutsztyeppen éltek, füves, lágyszárú növényekből álló vegetáció volt, ahol bőségesen volt annyi növényzet, ami az ilyen nagytermetű emlősöket el tudta tartani.
 |
 |
Milyen állatok éltek még itt?
Őstulok, ősló, gyapjas orrszarvú, sztyeppei bölény, barlangi medve, barlangi hiéna, kardfogú macska – nem tigris, de ez az állat is volt vagy 150 kiló. A gyapjas orrszarvú is nagyobb volt, mint a mai rokonai, két tülköt viselt, az egyik elérte a méteres hosszúságot, elég ijesztő volt.
Mit lehet tudni erről a kihalt mamut életformájáról?
Sok fosszília került elő, folyómedrekből, kavicsbányákból. Fogleletből van a legtöbb, az nagyon ellenálló anyagból van, de a nagyobb méretű csontok, lábszárcsontok is előkerülhetnek. A mai domborzat nem nagyon különbözik az akkoritól. A mamutok megtalálták itt a számukra kedvező életkörülményeket. Életmódjuk hasonló lehetett a mai elefántokéhoz. A miocénben 7-10 fajuk élt itt, az volt a virágkoruk. Ma is kihalófélben vannak az ormányosok, de ez egy másik történet.
Úgy tudom, hogy Kozármislenyben találtak Pécshez legközelebb mamutot.
A pécsbányatelepi után Komlón, majd legújabban (2006) Zókon és valóban Kozármisleny mellett 2008-ban, az autópályaépítés során kerültek elő jelentősebb szórványleletek.
A kozármislenyi felfedezéskor már majdnem végeztek a régészek egy bronzkori település feltárásával, amikor nagyméretű csontokat fordított ki a markológép. A gépkezelő szólt a régészeknek, ők pedig az egyetemre, hogy érdekel-e minket néhány nagyobb méretű fehér csont. Egy kavicsos réteg tele volt csonttal. Azonnal láttuk, hogy többek között mamutcsontokról van szó. Régészekkel és hallgatóinkkal kezdtük el feltárni a leleteket. Szerencsére az útépítőcég hozzájárult a munkánkhoz, hiszen eredetileg csak két hetünk lett volna rá, de egy egész évig dolgozhattunk. Sok érdekes lelet került elő, de sok minden ott is maradt még a felszín alatt.
Pécsbányán azért maradt meg sok, egy példányhoz tartozó mamutcsont, mert nem vitte el semmi, hamar betemetődött. A kozármislenyi esetében záporpatakok halmozták át a csontokat. A fogak maradtak meg legjobb állapotban. Kretzói Miklós, kiemelkedő munkásságú paleontológusun az 1928-ban talált pécsbányatelepi mamutot új fajként írta le és magyar mamutnak (Mammonteus hungaricus) nevezte el. A megkülönböztető jegyek a kisebb méretű és az összehasonlított példányokhoz képest eltérő méretarányú mellső és a hátsó végtagok voltak. Ezt azonban nem fogadta el a tudományos közvélemény, így a mamut maradt gyapjas mamut.
Manapság orosz tajgában talált mamutcsontokkal helyettesítik az elefántcsontot, mert utóbbi veszélyeztetett állatfaj, így az agyarából készült műtárgyak nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. Ma mamutcsontokból faragnak Kínában „műtárgyakat”. Alkalmas erre a Pécs környéki mamutcsont?
Akár alkalmasak is lehetnek, de nem mindegy milyen körülmények között hevert az a csont évezredeket. Szibériában a manapság előkerült mamutok húsából a vadállatok még szoktak enni, azok a leletek szinte olyanok, mintha a fagyasztóból vennénk ki húst. Az agyarak gyakorlatilag még nem is foszilizálódtak. Nálunk más körülmények között voltak a leletek, a csontanyag átépült, vagy más anyag helyettesítette őket. Ez sok estben meg is akadályozza, hogy meghatározzuk a korát. A pécsbányatelepi mamut a konzerváláson átesve már valószínűleg szintén nem alkalmas arra, hogy pontosan megmérjük a korát és műtárgy faragására sem lehetne felhasználni.
A pécsi kiállítás mit eredményezhet? A dinoszauruszok népszerűsége talán legyőzhetetlen, de ha Jégkorszak című animációs filmekre gondolunk, akkor azért a mamutnak is jó a „sajtója”.
Tényleg ez a két kipusztult állat népszerű igazán, a dínó és a mamut. A rajzfilmek népszerűséget okoznak, a gyerekek érdeklődnek utánuk, de az elefántok miatt is népszerű a mamut. Az évfordulón túl még anyagi forrást is remélünk szerezni, hogy megmentsük ezeket a fosszilis csontokat.
 |
 |
Mennyire értékesek a csontok vagy csak eszmei értékük van?
Bár létezik fosszília–kereskedelem, de ez csak részben legális. Nemcsak fogakat, hanem komplett koponyákat is áruba bocsájtanak, vannak magángyűjtők, vannak, akik csak maguknak gyűjtenek. A régészettel ellentétben nem tilos ilyesmit birtokolni. A kereskedelem már más kérdés. Sok esetben külföldre kerülnek ki a leletek. Szóval a kövületvadászok sok olyan fosszíliát pénzzé tesznek, ami másnak, vagy egy közösségnek eszmei értéket jelent.
Vannak helyi mamut- vagy inkább fosszíliavadászok?
Kövületgyüjtők biztos vannak. Gazdag lelőhelyek ismertek a környékünkön. A Mecsekben és a Villányi hegységben is bőven akadnak a mészkőben kagylók, csigák. A miocén korból, az utolsó igazi trópusi tengeri időszakból cetek, delfinek maradványait is lehet találni. És ezeknek a leleteknek valódi piaca létezik. Egy dinoszaurusz vagy mamut lelet kiemelt ezen a téren, de egy Pannon tengerben élt kagyló, ami számunkra, kutatóknak fontos és akár ritka is lehet, annak nem lesz piaca.
Az ősmaradványok nem feltétlenül megfoghatók. Úgy tudom, a Komlosaurusnak csak a lábnyoma került elő. Vagy találtak már csontot is azóta?
Nem, csak a nyomfosszília, tehát a láblenyomat került elő. Lehet, hogy valahol megvan az állat csontváza is, de nem tudunk róla, hogy hol.
A mamuton kívül van olyan fosszíliánk, ami máshol nincs, vagy unikális legalább?
Nemrég a Mecsekből került elő egy fogascet koponya a szarmata korból – 12-14 millió évvel ezelőttről. Kovácsszénáján találták. A dínó lábnyom is különlegesség. Magyarországon a Déli-Bakonyban találtak valódi dinoszaurusz csontfosszíliákat is. Kretzoi Miklós Villányból és Csarnótáról írt le olyan kisemlős foszíliákat, amelyek besorolható adatokkal rendelkeznek. Ezeknek a településeknek a neve típuslelőhelyként a nemzetközi biosztratigráfiai nomenklatúrában is helyet kapott. Ha egy őslénytannal foglalkozó külföldi szakembernek azt mondják, hogy villányium, vagy csarnótánum, akkor tudja, hogy milyen lelőhelyről és milyen korú állatcsoportról van szó
 |
 |
Az itt élt mamutokat az éghajlatváltozás pusztította ki, vagy az őseink?
Pont egybeesik az ember térhódítása, a felmelegedés ideje és a mamutok kipusztulása. Valaki számára egyértelmű, hogy az ember az oka, mások inkább az éghajlatváltozást teszik felelőssé.
Mennyire tartja lehetségesnek, hogy lesz még mamut a közeljövőben?
Úgy tudom, hogy valós lehetőség nincs rá, hogy pl. klónozással elő lehessen állítani mamutot. Nem olyan egyszerű ez a dolog, ahogy a filmekben szerepel.
A pécsi mamut mennyire lehet identitásképző?
Lehetne, de ez marketing-kérdés. Magyarországon nem sok mamut van lábra állítva, mi megtehetnénk, ha újra konzerválva lenne a csontanyag, s kiegészítenénk kicsit. Lehet identitásképző egy mamut, de ez biztosan sok pénz és sok munka lenne.
Jégkorszak mikor lesz ismét?
A különböző modellek előrejelzése szerint párezer évtől hetvenezer évig terjedő időszak között várható. Most is Jégkorszakban élünk, bár annak felmelegedő szakaszában. Az előző ilyen felmelegedő időszak (interglaciális) csúcsán melegebb volt az éghajlat, mint a mostani. A hőmérséklet növekedésének üteme ma már ijesztő mértékű. Jégkorszak is lesz majd, de nem a mi életünkben.
