Írta Müller Péter AndFriends az egyik dalszövegében. A zenekar nemrégiben pályázatot írt ki középiskolások számára, hogy az említett dalt feldolgozzák. Viszont egy „kakukktojás” kategóriát is létrehoztak, amiben a Wlislocki Henrik Szakkollégium (WHSZ) és a Gandhi Gimnázium diákjai összefogva létrehoztak valami újat, valami frisset, valami érzékenyet.
Hetekkel ezelőtt ugyanis a fent említett fiatalok egy rasszista falfirka miatt szerveztek flashmobot. Erről az akcióról készült írásunkat itt lehet olvasni. A falfelületet időközben lefestették, a felirat eltűnt, viszont napokkal ezelőtt újraíródott a vörös színű, megbélyegző gyűlöletbeszéd. Így egy újabb flashmob keretében április 10-én, Müller Péterékkel karöltve a dal előadásával hívták fel a figyelmet a visszatérő problémára. Az eseményen a WHSz és Gandhi Gimnázium diákjai, az UCCU Alapítvány, számos PTE-s hallgató és városlakó is tiszteletét tette. Az akció után a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia tanszéken folyt egy rövid beszélgetés a Müller Péter AndFriends zenekarral.
"Nagyon sajnáljuk, hogy egy olyan probléma miatt kellett flashmobot tartanunk, amely gombamód szaporodik itt a kultúra városában!” – Nyitotta meg a délutánt Orsós Anna, a tanszék vezetője. A majd két órásra nyúlt beszélgetés során Müller Péter számos érdekes anekdotával szórakoztatta a megjelenteket. És bár a hangulat valóban örömtelire sikerült, súlyos problémák feszegetésére is sor került. Elmondása szerint ugyanis csak azért tudunk felelősséget vállalni, amit jól ismerünk. - „ A magyar történelem és a cigányok viszonya, a törvényhozás tekintetében mindig ezzel volt a baj. Ha valamit nem ismersz, nem tudsz érte felelősséget vállalni. Egy megoldás van: aki ebben a kérdésben állást akar foglalni, az kerüljön mély ismeretségbe kisebbségekkel: melegekkel, zsidósággal, cigánysággal. Tessék közelebbről megismerni cigány embereket!”- hangsúlyozta ki, alátámasztva saját élettörténeteivel, mint például, hogy két felesége is cigány volt. – „Az én életemben nagyon nagy szerelmek voltak, cigánylányokkal. Egyszer egy cigánylányt kiválasztottunk egy filmszerepre, de mire elkezdtük volna forgatni, a lány már börtönbe került, mert megvert egy rendőrt, aki előtte megerőszakolta. Leforgattuk a filmet és közben egymásba szerettünk.”- mesélte az évekig filmrendezőként dolgozó énekes.
„Az ember bizonyos fokig közösségi lény, de egy pont után befelé fordul, van egy titkos élete, mely félelmekből és vágyakból épül fel. Nem hiszek abban, hogy, ha nagyon szerencsésen alakul valakinek a neveltetése, akkor könnyű lesz egyből szeretnie mindent. Ez az én dilemmám is. Nagyon szeretnék én is szeretve lenni, hogy ne kelljen félnem.”- vallotta be a már említett dal összefüggésében. A beszélgetésen résztvevőknek pedig csak annyit tanácsolt a farfirkával kapcsolatosan: „Azért ne parázzátok túl! Ez egy szerencsétlen hülye… itt nem tud az ember tudományosan gondolkozni, nem tud az ember nagy következtetéseket levonni. Semmi nem makulátlan, mert az, ami makulátlan, az nem emberi.”
