Egy alulról szerveződő helyi kezdeményezés keretében a Pécsi Tudományegyetem hallgatói a PTE TTK Szentágothai Szakkollégium támogatásával létrehozták az ország első, magyar nyelvű negatív gyermekkori élményekről szóló infografikáját, melynek célja, hogy egyszerű, könnyen befogadható módon hívják fel a figyelmet a negatív gyermekkori élményekre, annak érdekében, hogy minél kevesebb kisgyermek szendevjen el hasonló traumákat.
A negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences - ACEs) a gyermekkorban elszenvedett traumatikus élmények főbb csoportjait jelenti. A megtapasztalt ACE-k számának növekedésével egyre nagyobb valószínűséggel jelennek meg szerhasználati és egyéb mentális zavarok, emellett fokozzák a testi betegségek kialakulásának a valószínűségét is, emiatt
a gyermekkori traumáknak meghatározó közegészségügyi jelentőségük van.
Az ACE kutatások a '80-as években kezdődtek az Egyesült Államokban, azonban hazánkban sajnos még gyerekcipőben jár. Az elmúlt néhány évben dr. Makara Mihály, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa karolta fel a témát, a komolyabb előrelépésekhez azonban a jelenleginél komolyabb állami segítségre volna szükség.
PTE TTK Szentágothai Szakkollégium hallgatói által elkészített infografika képi elemekkel jeleníti meg a negatív gyermekkori élmények rendszerét. Az eredeti képet egy amerikai egészségügyi alapítvány hozta létre, hogy összefoglalja a 10 klasszikus ACE kategóriáját és azok hatásait. Az ábrákat ugyan sok magyar weboldal is átvette, azonban magyar fordításban korábban csupán egy helyen, ott is elírásokkal szerepelt.
A mostani, magyar nyelvű infografika az eredeti jogtulajdonos engedélyével készült, aki felhatalmazást adott a grafika használatára, terjesztésére is.
A képanyag ingyenesen letölthető, legálisan terjeszthető, minősége az online megjelenés mellett lehetővé teszi a print termékeken (információs füzetekben, posztereken, plakátokon) való felhasználást is.
Az ACE-k ismerete kiemelten fontos annak érdekében, hogy szülőként elkerülhessük az olyan viselkedést, mellyel könnyen traumatizálhatjuk gyermekeinket. Ugyanakkor rávilágíthat arra is, hogy testi-szellemi megpróbáltatásaink mögött feloldatlan gyermekkori események is állhatnak, emellett felhívja a figyelmet arra, hogy bántalmazás egyik, az infografikákon megnevezett formája sem elfogadható. Ellenben a segítségkérés és az őszinte, nyílt kommunikáció gyógyító erejű lehet.
