close
CímlapModellváltásMik lesznek az alapítványi működés keretei?

Mik lesznek az alapítványi működés keretei?

modellváltás
2021. május 06.

Jelentős változás előtt áll a Pécsi Tudományegyetem: augusztus elsejétől egy új modell szerint működik. Ezúttal az alapítványi működés alapjairól közlünk le háttérinformációkat.

Az alapítványi működés keretei
Az állam mozgásteret ad az egyetem kihívásaiból fakadó speciális működési igényeknek és lehetőségeknek. Ez nagyobb szabadságot és gördülékenyebb menedzsmentet jelent – egyúttal több felelősséget is. Az állam ezzel saját magát is felszabadítja egy olyan fenntartói tevékenység alól, amely túlbürokratizált, emiatt sokszor – a rendelkezésre álló erőforrások kihasználása ellenére – nem éri el a szükséges célokat. A modellváltáslehetőséget teremet arra, hogy a PTE jelentős többleterőforrást csatornázzon be az intézmény alapfeladat-ellátásába, illetve társadalom- és gazdaságfejlesztési tevékenységébe.

A fenntartó alapítvány működése
Egy működési szabályzatát, összetételét illetően az egyetem és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közös munkájában meghatározott – a kormány által jóváhagyott – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz az egyetem fenntartója. Az alapítvány nevében eljáró, döntéseket hozó kuratórium és a felügyelőbizottság tagjaira az egyetem tett javaslatot, illetve a felügyelőbizottságba egy főt delegál majd a Szenátus. Az alapítvány maga alakítja ki saját működését. Kapcsolatát az egyetemmel az előkészítés alatt álló alapítványi, egyetemi alapító okiratok, valamint szervezeti és működési szabályzatok rendezik majd. 

Gyakran Ismételt Kérdések 

Állami vagy magánegyetem lesz a PTE?
Modellváltás esetén a PTE állami alapítású, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem lenne. Más szóval „magánegyetem”, vagyis „nem állami egyetem lesz”. Az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át, míg az infrastruktúra az egyetem tulajdonába kerül. 

Ki gyakorolja a modellváltást követően a fenntartói jogokat?
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését ellátó kuratórium, az Alapítvány Alapító Okiratában foglaltak szerint.

Kikből áll a kuratórium? Ki választja az alapítványi kuratórium tagjait? Szakmai feltételeket lehet-e szabni?
A kuratórium legalább öt természetes személyből áll. Az Alapítvány kuratóriuma elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki. Az Alapítvány alapító okirata a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.

Ki ellenőrzi a Kuratóriumot?
Fontos jogosítványokkal rendelkezik majd a Felügyelőbizottság, amely legalább három természetes személyből áll, és egy tagját a Szenátus delegálja. A felügyelőbizottság elnökét az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a tagok maguk közül választják.
Az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt köteles kijelölni abból a célból, hogy a kuratórium joggyakorlását és az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje.

Megmarad-e a Szenátus? Mik lesznek a Szenátus által gyakorolt hatáskörök?
A modellváltó intézmények is rendelkeznek Szenátussal. A Szenátusra vonatkozó sarokszabályokat az Egyetemek Alapító Okirata, valamint az új Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. Az Egyetem Alapító Okiratának elfogadása a kuratórium hatásköre.
Ezek a dokumentumok rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de a magánfelsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy is, hogy a fenntartó (illetve a fenntartói jogokat gyakorló) fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, azonban ebben az esetben is a Szenátusnak az alapító okiratban előzetes véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.

Megmarad-e a korábbi a jelenlegi egyetemi struktúra: kar, intézet, tanszék, nem önálló tanszék, egyéb szervezeti egységek? És megmaradnak-e ezen egységek vezetőinek jelenlegi jogkörei?
A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. A PTE-n nincs napirenden olyan változás, amely az oktatás eddigi szervezeti kereteit felülírná.

Megmarad az oktatás szabadsága?  A kuratórium mennyiben szólhat bele az egyetem dolgaiba?
Az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függnek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól. A szervezeti átalakításnak célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, bonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.
A modellváltás során a fenntartó változik, a PTE marad, ami most: egyetem. Az új modellel, a fenntartó alapítvánnyal nem az a cél, hogy korlátozza vagy szabályozza az alaptevékenységeinket, hanem az, hogy ahhoz fenntartható, jobban működő gazdasági és szabályzási környezetet biztosítson. Az a törekvésünk, hogy olyan személyi összetételű legyen a kuratórium, amely érti és elfogadja, hogy ennek az egyetemnek mi az erőssége. Az a törekvésünk, hogy az egyetem irányítása az egyetem döntéshozó szervei és vezetői kezében maradjon. Törekszünk arra, hogy egy gondos, és az egyetem iránt elkötelezett fenntartónk legyen, érdemi közreműködéssel a stratégia kialakításában, a vezetők kinevezésében, a költségvetés tervezésében. 

Milyen konkrét bürokratikus elemek kerülnek majd ki a rendszerből?
A teljesség igénye nélkül: a közbeszerzés egyszerűsödik, közalkalmazotti bértábla, létszámgazdálkodás, éves költségvetés tervezés, maradványfelhasználási kötelezettség, közalkalmazotti kinevezés, pályáztatás, -vagyis, sok minden változik, ami a rendszer egészének sokkal nagyobb rugalmasságát fogja segíteni. 

Mi lesz a sorsa a fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek?
A fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény a fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

PTE

PTE

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni