Simon Wintermans Pécsett élő, Hollandiából származó művészettörténész, kerékpáros-kulturális nagykövet, civil aktivista.
Létezik a magyar biciklikultúra? Hollandiából idejönni mekkora különbség volt?
Pécsett valóban semmi biciklikultúra nem volt, csak az Alföldön találtam nyomait. Pécsett itt mi hegymászók vagyunk. A hollandi biciklikultúra teljesen más, mint a magyar. Ettől még biciklizem! Pécsett gyakorlatilag majdnem teljesen hiányzik a bicikli-infrasturkúra. Ami van, az pozitív, az Egyetem-Zsolnay Negyed útvonalon, de ezek főleg táblák, és vonalak az aszfalton. De már ez is öröm, hogy van. Legálisan biciklizhetek a saját utcámban a forgalommal szemben. A Búza tér utáni bicikliút egy vicc. Át kell kelni az ún. „bicikliúton” többször is, ráadásul autók parkolnak, kutyát sétáltatnak rajta, a bele torkoló mellékutcákból nem lehet észrevenni a biciklistákat... A jószándékban nem kételkedem, de ez így veszélyesebb, mintha nem lenne semmi. Én ezen nem vagyok hajlandó közlekedni, inkább megszegem a Kreszt.
Mindössze ennyi problémát látsz?
Sok problémát látok még a városban. Abban a fél méteres sávban, ahol a bicikliseknek kell közlekedni, rengeteg a mély kátyú, a víznyelők hihetetlenül rosszak, az utak kigödrösödtek. A sofőrök nem figyelnek ránk, na jó, ez általánosítás, de legalább a fele nem törődik azzal, hogy a biciklista is ember. A buszosok agresszíven is fel tudnak lépni velünk szemben. Direkt elém kanyarodott az egyik a múlt héten. Nem vagyunk egy súlycsoportban, még az autósokkal sem. Hollandiában minden sofőr biciklista is. Minden holland családnak vannak bicikliző, óvodába, iskolába járó gyerekei is. A legtöbb magyar autós nem biciklizik, nincsen meg a biciklis nézőpontjuk.
Óriási utakat tettél meg Pécs biciklis kulturális követeként. Most mire készülsz?
Amikor már nem lesz túl hideg áprilisban, szeretnék egy biciklis akciót a városban. Pécsett reggel 7 és fél 9 között és délután 4-től fél 6-ig bedugul a város. Mindenki autóba száll, viszi a gyerekét iskolába vagy haza. A város nem erre volt kitalálva. Kertvárosból a belvárosig akár 40 percig is eltarthat az út. Ez abszurd. Meg szeretnénk mutatni a csúcsforgalomban, hogy mennyire indokolatlan, hogy a városban autóval kell közlekedni. A változásnak fentről és lentről is kell jönnie. Ez egy lentről jövő kezdeményezés. Próbáljuk megmutatni, hogy a fejünkben kell változni.
Idén elkezdenek épülni a bicikliutak az önkormányzat ígérete szerint. A pénz megoldhatja a problémákat?
Sok pénz nélkül is el lehet kezdeni. Eszék jó példa – bár az sík város, de Pécs ¾-e is könnyű terep biciklis szemmel nézve, csak a hegymászáshoz kellenek izmok. Eszéken sok helyen megfelezték a járdákat a sétálók és a biciklizők között. Szükség lenne egyirányú utcákra, így a bicikliknek is jutna sáv. Egy tanácsot adnék a döntéshozóknak, mielőtt Pécsett vagy bárhol az országban elkezdenek a bicikli infrastruktúrával foglalkozni, kérjenek tanácsot a hollandoktól. Ők megoldották már ezt a kérdést. Magyarországon azt mondják, hogy
a falakat nem lehet eltolni.
És Hollandiában? Ott sem lehet, mégis megoldották.
A városban nincs helye az autóknak!
A gyalogosoknak és a biciklistáknak van csak helye. Az autók a városban csak vendégek. Hollandiában a harmadrangú utakat, az összest átalakították. Az autókból lettek a vendégek, a bicikliseknek van elsőbbsége. Ezek az utak két autó közlekedésére voltak alkalmasak. Eltolták a középvonalat és jutott egy méter a biciklizőknek, ha jön szemből egy autó és nem fér el, akkor az vár. A nagyobb utakon az autók az elsők természetesen. Autómentes vasárnapot szeretnék Pécsett. Csak a mentők és a tűzoltók közlekedhetnek majd. És kiderül, milyen csönd lesz. Mennyire nyugodtan lehet játszani. Én tízszer is meggondolom, hogy beüljek-e az autómba.
Pécsett is létrejön a közbringa hálózat, mit szólsz hozzá?
Berlinben láttam közbringát, ott rengeteg van, lerakod, iszol egy kávét, átülsz egy másik bicajra. Itt Pécsett hét állomás lesz, ezt kevésnek érzem. De öröm, hogy az első lépést megtették.
Hogyan lehet rá- vagy visszaszoktatni a kerékpárra az embereket?
Pécsett sok ember jön le a hegyről, két-három kilómétert tesz meg oda-vissza. Ha reggel, amikor sietsz, öt perc alatt legurulsz, meg sem izzadsz. Haza pedig jó lenne, ha a buszokkal lehet hazavinni a kerékpárokat. Ingyen. Hollandiában létezik erre példa. Sőt, olyan is, hogy aki biciklivel jár munkahelyre, az kap érte egy kis pénzt. Aki bicajozik, jobb kondija lesz, de ez nem érdekli annyira a magyarokat, viszont ha kap 5-10 ezer forintot egy hónapban, akkor hajlandó lenne biciklire ülni. Vagy tegyük fizetőssé a céges parkolókat. Ez is egy módszer. A társadalom még tart itt, de beszélni kell róla, hogy tíz-húsz év múlva ez legyen.
