Ezer PTE-polgárnak lesz lehetősége arra, hogy ingyenes vehessen részt az ún. 7 szokás szemléletváltó képzésen, melyek kétnapos kurzusait ősztől kezdi el szervezni a PTE. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a Rektori Kabinet irodavezetőjeként már csatlakozhattam egy ilyen képzéshez: mivel a híre megelőzte, sokat vártam tőle, de még többet kaptam. A csoportunkból egyébként van egy olyan csapat, akik a képzés elvégzése óta, a képzésen tanultak elmélyítésére, egyfajta tapasztalatcserére, hetente összejárnak. A program motorja, egyben egyik oktatója Lengvárszky Attila, a PTE Rektori Kabinet vezetője. Olyan kérdések jönnek, amiket valójában a 7 szokás képzés előtt tettem volna fel. Aki már elvégezte, érteni fogja, miért mondom ezt.
Annyiféle képzés, tréning, fejlesztés létezik – miért pont a 7 szokás az, amire úgy gondolod, hogy szükség van?
Egyrészt azért, mert ilyen mélységben és tudatosan összefogott tematikával nem találtam még más hasonló jellegű képzést, másrészt azért, mert nemcsak technikákat ad át:
valójában egy szemlélet-, illetve jellemfejlesztésről van szó, melyhez sajátos szóhasználat is társul, amely rendkívül eredményessé teszi a használóit önmaguk és együttműködéseik számára.
Továbbá egy sajátos utánkövetés is része a képzésnek, ami elmélyíti az emberben a tanultakat, azzal, hogy ezt a 7 fontos tevékenységet szokássá alakítsa. Az első 3 szokás a saját eredményességünkről szól, a második három pedig a kapcsolatainkban gyökerező, közös eredmények létrehozásáról, a csapatban dolgozásról, a 7. pedig arról, hogyan lehet ezt hosszútávon fenntartani. Ezen túlmutató, a szokásokat elmélyítő módszer, hogy a képzés során azt a feladatot is kapjuk, hogy megtanítsuk valakinek ezeket a szokásokat. Nem titkos, hanem a bőségszemlélet jegyében megosztandó tudásról van szó, mely éppen ennek révén válik még eredményesebbé.
Milyen hatással volt a 7 szokás az életedre?
Amikor jó néhány évvel ezelőtt elvégeztem ezt a képzést, eszerint alakítottam át az életemet.
A 7 szokás valójában egy sokkal tudatosabb élet lehetőségét hordozza magában.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, a már meglévő jót erősíti bennünk, és azt hozza a felszínre, hogy ne csak a jót, hanem a legjobbat válasszuk életünk és munkánk minden pillanatában. Mind a magán-, mind a munkahelyi életem szempontjából az eredményesség elérése került a fókuszba. Ilyen értelemben alakítottam át a saját életemet is, és igyekszem a befolyásolási körömben lévők életére is hatással lenni, és megismertetni velük is ezt a módszertant.
Milyen változásokat látsz másokon?
A 7 szokás szerint élők tudatosabban kezdték el végezni a munkahelyi feladataikat, eredményekre koncentrálnak, és mindig csapatban gondolkodnak! Megpróbálnak a tárgyalások, a megbeszélések folyamán is nyer-nyer attitűddel érkezni, és – mivel a 7 szokásnak sajátos a nyelvezete – a szóhasználatukban is tetten érhető módon kommunikálni és cselekedni a közös győzelmek, eredmények elérésének céljából. Mi, a 7 szokás szerint élők ráadásul félszavakból is megértjük egymást: a szókincs révén könnyedén tudjuk figyelmeztetni is egymást arra, hogy a megfelelő attitűddel, a 7 szokás elvei mentén közelítsünk meg egy problémát.
A már említett második 3 szokás a társakra, a csapatra való odafigyelésről szól. Ezt mennyire előny megtanulni egy - szerintem legalábbis – törtető és sokszor irigy világban?
Épp a minap kaptam egy hindu mondást a hét szokás applikációban, ami így szól: „Testvérem csónakját löktem el, és lám, az enyém futott be.” Egyrészt eredményeket könnyebb közösen elérni, mint egyedül küzdve. Másrészt, ha megosztom a tudásomat, a képességeimet, akkor együtt nagyobb eredményt is el tudunk érni. Ha másokat teszek eredményessé, magam is eredményessé válok.
Úgy gondolom, erre kiváló példa akár a szigetvári Szulejmán-kutatás, vagy a mohácsi csata pontos helyszínének kiderítése: különböző tudományterületeket képviselő tudósok, különböző módszertannal tettek fel egy kérdést, amelyre ha csak a saját szakterületükön belül reagáltak volna, valószínűleg nem találták volna meg a választ. Vagyis nem találták volna meg sem Szulejmán sírját, sem azt a területet, ahol a mohácsi csata valójában folyt. Manapság már a Nobel-díjasok sem egyedül érik el a díjat, hanem tudományos teamekként, együtt munkálkodva.
Miért éri meg az egyetemnek az, hogy egy ilyen fejlődési fejlesztési lehetőséget ad a munkatársainak? Milyen változásokat vársz ettől mint kabinetvezető?.
Közel 1000 kolléga esetében van a pályázat keretében lehetőségünk megismertetni a 7 szokást, ami hallgatókat, oktatókat, kutatókat, gyógyításban dolgozókat és az őket segítő valamennyi kollégánkat értem!
A programban résztevők számára meg tudjuk mutatni, hogy, mit tehetnek annak érdekében, hogy saját maguk és emberi kapcsolataik viszonyait megjavítsák. Egyebek mellett olyan kérdésekkel is foglalkozik a képzés (és ez az egyik legmélyebb és legszemélyesebb pontja a képzésnek), mint hogy mi végre vagyunk a világon, mik a fontos és kevésbé fontos dolgok az életünkben. Sokszor annyira elsodor bennünket a hétköznapok vélt vagy valós célrendszere, hogy nem találjuk a saját helyünket. A 7 szokás az egyik legmélyebb szembenézés önmagunkkal. Ha ez megtörténik, már lehet kifelé építkezni, a második 3 szokás révén pedig el lehet kezdeni azon gondolkodni, hogyan tudjuk saját eredményességünket csoport- vagy csapatmunkába átfordítani. Míg az első 3 szokás arra tanít meg bennünket, hogyan tudunk független, szuverén egyéniséggé válni, addig a második 3 szokás már a szuverén egyéniségek (személyiségek) közös, szinergiát eredményező különös győzelmére készít fel.
Amíg nem válunk szuverén egyéniségekké, addig a játékelméletek szerint, ösztönösen nyer-veszít-re vagy veszít-nyer-re akarunk egy megbeszélést kihozni, és nem arra törekszünk, hogy mindkét fél nyertes legyen.
Nem könnyű folyamat ez: nehéz például úgy figyelni a másikra – és ez egyfajta vezetői, tanári, szülői attitűdből is eredhet –, hogy nem a megértés szándékával, hanem válaszadás kényszerével tesszük ezt. Valójában azt a változást várom, hogy a kollegialitás nagyobb mértékű lesz az Egyetemen, mint jelenleg, megjavulnak a munkafolyamataink, és ennek köszönhetően javul a munkafolyamatban az eredményességünk, ami voltaképpen a Pécsi Tudományegyetem eredményessége.
A Rektori Kabineten belül az irodavezetőknek már volt lehetőségük arra, hogy részt vehessenek ebben a programban. Esetükben látsz változást?
Nem véletlen, hogy az irodavezetőkkel és a dékáni hivatalvezetőkkel, tanulmányi vezetőkkel kezdtünk, ugyanis vezetői elköteleződés (top down) szükséges ehhez a szemléletváltáshoz: ha a vezető nem látja fontosnak, a kollégái sem tudják érvényesíteni a tanultakat az eredményesség érdekében, és továbbra is a régi mechanizmusok alapján működnek majd. Ahol a képzés után a szokások működni kezdenek, ott már a közösen használt 7 szokás nyelvezet is figyelmezteti a résztvevőket arra, hogy az eredményesség szellemében járjanak el. Sok pozitív példát tudnék mondani, amiket korábban, az Oktatási Igazgatóságon is megtapasztalhattam, és ez most a Rektori Kabinetben is megtörténik.
Nem elégszünk meg a jóval, a lehető legjobb a közös célunk.
Mit üzensz a szkeptikusoknak, akik eleve kritikusak minden tréninggel szemben?
Ez nem tréning, ez egy szemléletváltó képzés. Franklin Covey könyve a 25. jubileumi kiadásánál tart. Ha ez egy divatos tréning lenne, akkor nem gondolom, hogy megérte volna a mai, viharos gyorsasággal változó tudományos világunkban azt, hogy negyedszázadon keresztül érdemes lett volna újra és újra kiadni. A 7 szokás olyan általános értékeken alapul, amelyek mindannyiunk számára elfogadhatók, megszívlelendők és megvalósíthatók. Hogy akar-e azzal a lehetőséggel élni valaki, hogy az önmagával és másokkal való kapcsolatát megjavítsa, az az ő egyéni döntése.
Hogyan lehet jelentkezni?
A pályázat keretében mindösszesen nyolcan képződtünk ki, de az ÁOK-n is már évek óta folyik a képzés Füzesi professzor asszony és Varga Zsuzsanna hivatalvezető asszony irányítása mellett. A mostani, pályázati keretek között megvalósuló „összegyetemi” képzőket úgy válogattuk össze, hogy közöttük mind hivatásos oktatók, mind a Kancellária, mind a Rektori Kabinet oktatásra felkészült és elkötelezett munkatársai szerepelnek. Már 2019 őszén fogunk kétnapos kurzusokat hirdetni, és az elkövetkezendő négy féléven keresztül lesz elérhető lesz ez a lehetőség a hallgatók, az oktatók, a kutatók, a gyógyításban részvevők és az őket segítő kollégák részére. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a képzés a nemzetközi hallgatók számára angol nyelven is elérhető lesz!
Info: http://hetszokas.pte.hu
#pte7szokas
