Dr. Huszti Juditot, a PTE Idegen Nyelvi Központjának vezetőjét kérdeztem arról, mit éri meg tanulni, és mit milyen gyorsan lehet elérni és megtartani.
Miért ennyire problémás az embereknek nyelvvizsgázni?
Mert a nyelvtanulás nagyon időigényes folyamat, olyasmi, amit nem lehet könnyen, gyorsan, három leckében letudni. Rá kell szánni az időt, és nemcsak a kontaktórákra a tanárokkal, hanem az egyéni felkészülésre, tanulásra is. A mai fiatalokon, akik nyelvvizsgázni jönnek, látszik a passzív nyelvtudás: filmeket néznek az adott nyelven, a médiát idegen nyelven használják, esetleg a közösségi médiában is azon kommunikálnak, de látszik rajtuk, hogy hiányzik a szisztematikus tanulás, az alapos grammatikai háttér, az irodalmi nyelv szókincse. Annak a hiánya, hogy valaki rendszeresen és rendszerben haladva tanul, az eredményekben is megmutatkozik. Tehát
nem lehet megspórolni sem a tanárral töltött órákat, sem a kemény tanulást.
Pedig sokan éppen azt mondják, hogy a klassz kis telefonos applikációk, amikkel nyelvet lehet tanulni, kiváltják a nyelvtanár jelenlétét. Ezekről az alkalmazásokról mi a véleményed?
Más generációhoz tartozom, így ezeket a programokat nem használom, és nem is nagyon ismerem. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy konkrétan a nyelvvizsgák eredményein ezek jelenléte egyelőre sajnos nem látszik – azt gondolom, inkább a nyelvtanulás élmény- illetve a motivációs oldalát erősíthetik.
Nyelvvizsgák
Ha az ember sikerrel letesz egy nyelvvizsgát, az nagyon nagy boldogság. De mennyire avul ez a tudás azután, hogy az ember csúcsra járatta? Hogyan lehet elkerülni azt, hogy megkopjon a tudása?
A nyelvtudás mindenképpen kopik – az már más kérdés, hogy ha valaki utána nekiáll újra tanulni, hamar vissza tud térni a már elért szintre. De ahogy kezd nem foglalkozni az adott nyelvvel, úgy kezdenek nem eszébejutni a szavak, kezd csak egyszerűbb mondatszerkezeteket használni, esetleg nehezebben szólal meg… Egy nyelvnél nagyon fontos, hogy folyamatosan használják! Ezért furcsa a nyelvvizsgák magyarországi szabályozásában, hogy nincs elévülés: ha mondjuk valaki letett egy nyelvvizsgát 2000-ben, azt 2019-ben is ugyanolyan érvénnyel tudja elfogadtatni a munkahelyén, mintha pár napja tette volna le – pedig lehet, hogy nagyon nagy különbség van a két nyelvhasználó tudása között. Máshol viszont figyelembe veszik: például az amerikai TOEFL nyelvvizsgát kétévente meg kell újítani, a bizonyítvány két év után érvényét veszti.
Szerinted hogyan lehet szinten tartani a nyelvtudást?
Mindenképpen jó, ha az illető időről időre anyanyelvi közegben mozog,
ha vannak olyan fórumok, ahol anyanyelvűekkel tud társalogni, megnyilatkozni. Jó indítványnak tartom, hogy az állam ezentúl a diákok külföldi nyelvtanulásával párhuzamosan azt is támogatja majd, hogy a nyelvtanárok is külföldre mehessenek. Egyrészt a nyelvtudásukat karban tudják tartani, másrészt hogy olyan életszerű, aktuális anyagokat tudnak gyűjteni, amelyet az oktatásban fel tudnak használni.
Milyen nyelvekből érdeklődnek a legtöbben a nyelvvizsgák iránt?
Az országos statisztikák szerint egyértelműen az angol vezet, de az egzotikus nyelvek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Ezt a nyelvtanfolyamaink kapcsán is meg tudom erősíteni: nagy örömünkre idén is lesz japán lektorunk, így idén is lehet japánra is lehet jelentkezni, sőt, indul belőle haladó csoport is. A Konfuciusz Intézetben az ETK-n tanítanak kínait, a belső nyelvi képzéseken pedig nagy volt az érdeklődés a horvát nyelv iránt. Orosz tanfolyamot is szerettünk volna indítani, de annak akadálya volt, hogy nem találtunk tanár.
Hogyhogy?
A régi generáció kiöregedett, akik pedig mostanában végeznek, kevesen vannak, gyorsan elkapkodják őket a munkaerőpiacon a cégek, főleg fordítói munkákra.
Hiány van orosztanárokból.
Az a tapasztalatom, hogy angolból, németből mindig minden szinten lehet induló nyelvtanfolyamot találni. De az egzotikusabb, kisebb nyelvekből – akár spanyolból! – csak alapfokúkat hirdetnek meg. Miért nem fejlődünk tovább szerinted?
Azt gondolom, sokan egy-egy egzotikus nyelv alapjainak elsajátításakor szembesülnek azzal, hogy mekkora kihívás megtanulni, és inkább nem haladnak vele tovább. Rendszeresen jártam hospitálni az előző japán lektorunk óráira, aki egyébként végzős japán mint idegen nyelv szakosként töltötte itt az egyéves kötelező gyakorlatát, és bizony, még az év végén is az ábécét rajzolgatták a levegőbe a hallgatók! Vagyis egy olyan nyelvet, aminek még az írásrendszere is más, nagyon nehéz megtanulni.
Milyen nyelvet javasolnál ahhoz, ha a munkaerőpiacon szeretnénk érvényesülni?
Az angol egyértelmű, anélkül szerintem manapság már nem is lehet könnyen elhelyezkedni. Itt, Közép-Európában pedig még mindig lényeges szerepet tölt be a német.
Ha a nem is olyan távoli jövőbe nézünk, akkor a kínai nyelv elsajátítását javaslom.
Milyen nyelvet ajánlanál akkor, ha a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék letenni egy nyelvvizsgát?
Ha a sikerességet és a befektetett órák számát nézzük, akkor szerintem a lovári továbbra is ennek a listának az élén szerepel – az már más kérdés, hogy egyre kevesebb helyen fogadják el a lovári nyelvvizsgát, egyre több felsőoktatási intézmény köti ki azt, hogy kimeneti követelménykét ezt a nyelvvizsgát nem fogadja el. Sokan összekeverik a lovárit és a beást, pedig az utóbbi sokkal nehezebb. Míg egy lovári nyelvvizsgához mintegy 100 kontaktóra elég, addig a beásnál ez lényegesen több.
Persze az is kérdés, hogy első nyelvként akarja valaki gyorsan letenni a nyelvvizsgát, vagy második nyelvként. Ha például valaki már elsajátított egy latin nyelvet, mondjuk, ha már franciául tud, akkor az olasz biztosan könnyen fog menni; ha egy germán nyelvet tud, mondjuk németből megvannak az alapjai, akkor a dánnal vagy a hollanddal is érdemes próbálkozni.
Első nyelvként az angolt ajánlom, és pragmatikus szempontok alapján is mindenképpen ez a jó választás!
Aki pedig nagyon sok időt szán a tanulásra, és úgy gondolja, hogy
sok nyelvet akar tanulni, annak mindenképpen érdemes az alapozást a latin nyelvvel kezdeni.
