Jó hír a vizsgázóknak, hogy az ECL nyelvvizsga mindegyik szintjén csökkent az idegen nyelven írott fogalmazás szószáma. 2019 októberétől a vizsgázók némiképp kisebb, rövidebb mintát adnak az idegen nyelvi fogalmazásból, és ezzel arányosan rövidebb idő alatt írják meg. A szintenkénti új szószámok és megírás időtartamára vonatkozó információk megtalálhatók az ECL honlapján.
Az íráskészség vizsgarész a beszédkészség vizsgarészhez hasonlóan az a teszt, amelyre jól lehet készülni. Úgy nevezett produktív készség, a vizsgázó adja a szövegmintát, a fogalmazást. Nem ő olvas vagy hall egy számára ismeretlen szöveget, hanem valamilyen témában ír egy a feladatban meghatározott terjedelmű, témájú és műfajú írásművet. Minthogy ezek az írásműfajok igazodnak a digitális korszak műfajaihoz, nagyon gyakran a megírandó fogalmazás egy baráti e-mail vagy egy nyilvános internetes bejegyzés, komment.
Az íráskészség is egy készség.
Nem azonnal, hanem fokozatosan alakul ki a nyelvtanulóban, tehát folyamatosan gyakorolni kell az idegen nyelvű írást, nem szabad azt várni, hogy majd a nyelvvizsgán (pont a nyelvvizsgán) sikeres lesz a produktum. Miből is álljon ez a gyakorlás?
Érdemes a feladatban kijelölt témában egy gyors ötletbörzét készíteni a fejünkben, és a témához kapcsolódó gondolatainkat hozzárendelni a feladatban kijelölt négy irányítási szemponthoz. Ami a fogalmazástervet illeti, a vizsgázó hagyatkozhat az irányítási szempontoknak a feladatban megadott sorrendjére, hiszen azok egy optimális logikai gondolatmenetet jelölnek ki. Ám el is lehet térni tőle. Azonban lényeges, hogy mindegyik szempontot a megfelelő részletességgel dolgozza ki a vizsgázó.
Nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvtannal és helyesírással kell a vizsgázónak leképeznie a gondolatait az adott idegen nyelven. Érdemes arra törekedni, hogy változatos nyelvtani szerkezeteket használjon a fogalmazásban. Minél magasabb szinten vizsgázik, annál inkább a célnyelvnek megfelelő sokféle szerkezetet alkalmazzon. Sokan elfelejtkeznek arról a tipográfiai konvencióról, hogy a tartalmi egységeket bekezdésekbe rendezzék el. Pedig a bekezdések (melyeket beütéssel vagy sorejtéssel is lehet jelezni) kiemelik a gondolati tömböket. Érdemes a bekezdés elején egy tételmondatszerű kijelentést tenni, amelyet aztán a bekezdés többi része fejt ki, példákkal világít meg, vagy éppen érveléseket, alátámasztó gondolatokat rendel hozzá. Különösen fontos, hogy a bekezdések közötti logikai kapcsolatokat explicit kapcsolóelemekkel vagy a gondolatokhoz fűződő viszonyunkat kiemelő frázisokkal érdemes jelölni. Az ilyen elemek átláthatóbbá teszik a fogalmazás összefüggéseit és rávilágítanak a gondolatokat megfogalmazó vizsgázó látásmódjára is a puszta tartalmon túl.
Ugyancsak megszívlelendő tanács a fogalmazások szókincsével kapcsolatosan, hogy nem érdemes olyan, a fogalmazás további gondolatmenetét elvágó, voltaképpen semmitmondó szavakat használni, mint „jó”, „rossz”, „fontos”. A specifikus szavak használata, a kontextusba illeszkedő szóválasztás hatékonnyá teszi a kijelentéseinket. Nem tanácsos belső gondolatainkat szigorúan az anyanyelvünknek megfelelő szerkezetekkel leképezni. Inkább bízzuk magunkat arra a kifejezéskészletre, célnyelvi panelekre, , amelyeket tanultunk. Persze nagyon lényeges, hogy a megfelelő panelt a megfelelő helyen használjuk.
Ebben segíti a nyelvtanulót az adott idegen nyelven való olvasás . Ne felejtsük: jól írni idegen nyelven nem lehet, ha nem olvasunk az adott nyelven. A jó mintákkal olvasás közben találkozunk, és minél többet olvasunk, annál inkább eszünkbe jutnak ezek a minták.
