Dr. Felinger Attila 2020. januártól tölti be a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesi tisztét.
Miért vállalt el egy ilyen posztot az eredményes szakmai karrierje mellett?
Soha nem ambicionáltam, hogy rektorhelyettes legyek, a PhD-hallgatóim között a laboratóriumban is jól érzem magam. Amikor Rektor Úr átalakította az egyetem vezetését, felkért erre a feladatra. Sokat gondolkodtam rajta, de végülis elfogadtam. Sok minden szépet és jót elértem és megkaptam a tudományos világban – úgy éreztem, itt az ideje annak, hogy vissza is adjak ebből az egyetem és a társadalom számára.
Miből áll pontosan a feladatköre?
Elsősorban a Pécsi Tudományegyetem kutatási stratégiáját és pályázati tevékenységét kell koordinálnom. A jelenlegi egy viszonylag nehezen kiszámítható világ a pályázatok tekintetében: nem tudni, milyen pályázatok állnak majd rendelkezésre és mikor. Ezenkívül az innovációs tevékenység tartozik hozzám, amin mindenképpen szeretnénk majd javítani. Ezen azt is értem, hogy a környékbeli vállalatokkal, cégekkel intenzívebb kapcsolatot szeretnék kiépíteni. De nehéz helyzetben vagyunk, mert az a fajta ipar, amire erősebben lehetne számítani, építeni Pécsett, illetve Baranyában kevéssé jelenik meg.
Minden felsőoktatási intézmény megpróbálja fokozni az oktatók tudományos teljesítményét és publikációk számát. Ön szerint hogyan lehetne ezt elősegíteni a PTE-n?
Ez egy jogos kérdés, hiszen az egyetem azt is fontosnak tartja, hogy különböző ranglistákon egyre előkelőbb helyeken tudjon szerepelni. Ehhez valóban az egyik szükséges tényező, hogy a tudományos publikációk száma, de elsősorban minősége minél jobb legyen. Nehéz nekünk versenybe szállni azokkal a külföldi egyetemekkel, amelyek egészen más költségvetéssel gazdálkodnak, mint a hazai állami felsőoktatási intézmények, beleértve a PTE-t is. Sok jó műszerre és egyéb infrastrukturális beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy látványosan tudjunk előrelépni ebben a tekintetben.
Majdnem minden kutató oktató is, és fordítva. Rektor Úr többször utalt már rá, hogy mindenkinek az erősségeire kellene koncentrálnia, nem pedig a gyengeségeivel lehúzattatni az eredményeit. Milyennek tartja az innovációs tevékenység elismertségét a PTE-n?
Mindig kérdés, hogy az oktatás és a kutatás rangsora milyen. De alapvetően a PTE egy oktatási intézmény, tehát ennél fontosabb feladatunk nincs. Ugyanakkor egy egyetemen az alap- és a mesterképzés fölött a doktori képzés az, ami a legszebb feladat, melyben ötvöződik az oktatás és a kutatás. PhD-hallgatókat tanítani nemcsak elméletorientált feladat, hiszen azt színvonalas kutatás nélkül nem lehet megvalósítani, illetve a hallgatóknak is – ahhoz, hogy végezzenek – jó tudományos publikációkat és tudományos közleményeket kell felmutatniuk.
Ami az innovációt illeti: milyen olyan területeket lát, amelyeket jobban ki tudna aknázni az egyetem?
Egyrészt lehet, hogy a gazdasági környezet maga sem ideális, de az egyetemi oktatók sem úgy szocializálódtak, hogy az oktatás és kutatás mellett arra is gondoljanak, hogy amit kutatnak, abból termék, vagy újfajta technológia is lehet. Emiatt egy kicsit a hozzáállást, a gondolkodást is meg kell változtatni, hogy az is a célja legyen egy oktatónak, hogy innovatív termékkel jelenjen meg a kutatása révén. Ezt most nem méltányoljuk kellőképpen: amikor például egy szakmai előmenetelt nézünk, akkor az oktatás és a kutatás színvonala, a tananyagfejlesztés – ezeket helyezzük előtérbe, és az innovációs tevékenység a háttérbe szorul. Az a célunk, hogy valahogy ezt felrázzuk.
