Hogy jött az ötlet? Milyen szempontok alapján lettél te a fordító?
Nagy rajongója vagyok George R. R. Martin regényfolyamának, ezért amikor hallottam a HBO tévésorozatáról, rögtön felvetődött bennem, hogy érdemes lenne részt venni a magyarra ültetésében. Négy évvel ezelőtt ez még úgy működött, hogy a megjelenő és fordító nélküli sorozatokra a nagy feliratos oldalak (Hosszupuska, Feliratok.info) fórumán kellett jelezni a szándékot, és többnyire az első jelentkező vitte el a pálmát. A Trónok harcára egy Merthin nevű fordító csapott le. Megkerestem, és azonnal igent mondott a közös munkára. Bár ez volt az első sorozata, kifejezetten jó munkát végez. Egyébként személyesen sosem találkoztunk. Az első évad negyedik epizódjától kezdve csatlakozott hozzánk Noresfatu, azóta hárman dolgozunk.
Mennyi ideig tart lefordítani egy részt?
Viszonylag gyorsan meg szoktunk lenni vele, fejenként két-három óra alatt lefordítjuk a magunk részét, majd a többiek átküldik nekem a darabokat, összeillesztem és korrektúrázom a szöveget: egységesítem a nyelvezetet, pontosítok egy-egy megfogalmazáson, ha szükséges (általában igen), hozzáigazítom a hanghoz a feliratot, lefuttatok egy technikai és egy helyesírás ellenőrző szkriptet, elvégzem az utolsó simításokat, és kész is az anyag. Ezután megírok egy rövid posztot a blogomon (halamita.blog.hu), beleillesztem a feliratot, majd Twitteren és a Facebook-csoportunkban közzéteszem az örömhírt: le lehet tölteni.
Mennyire speciális a sorozat nyelvezete?
A Trónok harca kitalált világban játszódik, de létezik hozzá egy forrásszöveg, maga a regénysorozat (mely ráadásul magyarul is elérhető). Előbbi azért teszi trükkössé a fordítást, mert természeténél fogva saját(os) szabályszerűségekkel rendelkezik. Tizenegynéhány év tapasztalatával a hátam mögött azt kell, mondjam, hogy a feliratkészítés külön szakma, melynek a nyelvtudás csak az egyik összetevője...
A házak közötti akcentus mennyire érzékelhető?
Őszintén megvallom, nem igazán szoktam figyelni. Más szemmel figyelem azokat a sorozatokat, melyeket „pusztán nézek”,és másként azokat, melyeket a megtekintés után fordítani fogok. Emlékszem, annak idején a Shrek esetében külön élmény-, humorfaktorként szolgált számomra a különböző dialektusok használata, de a Trónok harca tekintetében ezen még egyáltalán nem gondolkodtam el. Érdekes felvetés... Fordítási szempontból egyébként irreleváns, mert szinte soha nem érzékeltetjük szavak szintjén a különböző nyelvjárásokat (leggyakrabban azért nem, mert inkompatibilisek az eredetivel). Zavarónak pedig ma már egyáltalán nem zavaró, fel sem veszem. Ha belegondolok, hogy az általam készített több száz feliratban hányféle nyelvhasználattal találkoztam már... Nos, jobb nem is belegondolni. Ha ebből a szempontból közelítem meg a fordítást, a legnehezebb dolgom valószínűleg A drót (The Wire) című sorozattal volt: a baltimore-i gettó suhancainak nyelve sokszor mindenre hasonlított, csak angolra nem.
Melyik az a karakter, akire érdemes figyelni, ha az ember nyelvet szeretne tanulni?
Mindegyik. Az egyiktől ékes beszédet lehet tanulni, ilyen például Tyrion, aki kifejezetten érthetően és választékosan beszél, ráadásul a humora is remek. A másiktól azt, hogy milyen az, amikor megszólal Nagy-Britannia északi régióinak polgára (pl. Havas Jon). Aztán az sem baj, ha megtapasztaljuk a nem angol anyanyelvűek akcentusát (pl. Oberyn Martell). Szóval mind jól jöhet valamilyen szempontból. A lényeg, hogy mindig eredeti hanggal nézzünk filmet.
Mennyire igényel komoly, vagy szakmai nyelvtudást?
A témában tartott előadásaimon (időnként meghívnak különféle fórumokra, PTE-s kurzusokra) általában azt szoktam mondani, hogy egy komoly fordító jól ismeri a forrásnyelvet,jobban ismeri a célnyelvet, remekül ismeri a fordított sorozat univerzumát (kultúráját, szokásait, szabályait, szóhasználatát stb.), és szinte tökéletesen képes ezt az univerzumot úgy áttükrözni a szövegében, hogy abban egyszerre legyenek tetten érhetőek az eredeti mondanivaló finomságai, de közben a célnyelvi közönség (és univerzum) számára is értelmezhetőek maradjanak.
Lehet a sorozatból nyelvvizsgára készülni?
Lehet, és valószínűleg ez a legkellemesebb része a felkészülésnek.
Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egy átlagos nyelvvizsga legalább négy készséget mér: hallás utáni szövegértést, szövegalkotást, olvasott szöveg értését és önálló beszédet. Hozzáteszem, a nyelvvizsgánál sem a nyelvet kell tökéletesen tudni, hanem azt, hogy hogyan kell vizsgázni. Tapasztalatból beszélek: hosszú éveken át készítettem fel diákokat különféle nyelvvizsgákra, és lassan egy évtizede vizsgáztatok az ECL nyelvvizsgaközpontban...
