A két Európa-bajnokság között alaposan átalakult a névadó kontinens. A történelem hatalmas fordulata eltüntette a szocialista országokat. Nem volt többé sem NDK, sem Szovjetunió, az EB után egy évvel szétvált a csehek és szlovákok útja, míg a délszláv térségben évekig tartó háború robbant ki a volt jugoszláv tagköztársaságok között.
Ez az utóbbi esemény alapjaiban változtatta meg a futball történetét. 1992. május 30-án a boszniai vérengzések miatt ENSZ-szankciók léptek életbe Kis-Jugoszlávia ellen, az EB-re már a helyszínen készülő jugó válogatottat kizárták, helyükre behívták a csoportjukban másodikként végző dánokat. Így az 1991-es BEK-győztes Crvena Zvezdára épített csapat kiszállt a történetből - sosem fogjuk megtudni, mi lett volna, ha maradhatnak, de így teljesen más menetirányt vettek az események.
A torna kezdetén már tudható volt, ez a negyedik lesz az utolsó 8 csapatos EB, az UEFA létszámemelés mellett döntött, 1996-tól 16 csapat vehetett részt a nagy vetélkedésben.
A magyar csapat Mészöly Kálmán irányításával 4. lett az 5 csapatos selejtező sorozatban. A Ciprus elleni kettős győzelem elvárható volt. Sikerült még pontot szerezni itthon az olaszok (1-1) és Moszkvában az e néven utoljára szereplő szovjetek ellen (2-2). Sajnos, a Népstadionban utóbbiak nyertek (0-1), mint ahogy Salernóban simán vesztettünk az olaszok ellenében is. (1-3) A norvégok elleni dupla 0-0-tegyük, ahova akarjuk- azt jelentette, hogy az északiak előttünk végeztek.
A rendezés
Svédország a maga júniusi tavaszával, nagy szervezési gyakorlatával ideális házigazdának ígérkezett. Annak is bizonyult, bár az angol szurkolók néhány helyen megint minősíthetetlenül viselkedtek. Az ehhez nem szokott, nyugodt északiakat nehéz feladat elé állították. A szervezők praktikusan jártak el. Mindössze négy városra koncentrálták a meccseket, Stockholmra, Malmöre, Göteborgra és Norrköpingre. A nézőszám a méretek miatt sem érhette el a németországi EB átlagát, 30-35 ezer szurkoló buzdította a csapatokat.
A döntő (Svédország, 1992. június 10-26.)
A csoport. A svéd-francia-angol-dán csoport nagy esélyese az Olimpique Marseille ászaira (Deschamps, Cantona, Papin, Amoros) épített francia válogatott volt, de sokat vártak a visszatérő angoloktól is. Várhatták: a két nagycsapat egyetlen meccset sem tudott nyerni, az angolok 3 meccsen egy gólt rúgtak, a franciák kettőt. Britannia fiait - magad Uram, ha szolgád nincs - a házigazda svéd válogatott intézte el 2:1-re. A parádésan védő Ravelli, a mozgékony Brolin, Dahlin csatárduó, a gólokra is képes középhátvéd Eriksson, a fedezetsor fizikailag nagyon felkészült tagjai: Schwarz és Limpar… A svédek a 90-es években világ - és Európa - bajnoki bronzokig jutottak.
A dánokat senki nem vette komolyan, véletlen vendégek voltak csupán, erre a harmadik körben megverték a franciákat és második helyen továbbjutottak.
Ha valaki ma rákérdez a dán csapat összeállítására, a hatalmas karriert befutó kapus, Schmeichel, a kisebbik Laudrup testvér, Brian, valamint Lars Olsen és Vilfort neve többeknek beugrik, másoké már nem annyira. De hogy hihetetlenül lelkes, harcos CSAPAT volt, arra sokan emlékeznek még.
Eredmények:
Svédország - Franciaország 1-1 (1-0)
gól: Eriksson (24.), ill. Papin (58.)
Dánia - Anglia 0-0
Franciaország - Anglia 0-0
Svédország - Dánia 1-0 (0-0)
gól: Brolin (58.)
Svédország - Anglia 2-1 (0-1)
gólszerző: Eriksson (46.), Brolin (82.), ill. Platt (4.)
Dánia - Franciaország 2-1 (1-0)
gól: H. Larsen (8.), Elstrup (78.), ill. Papin (60.)
A csoport végeredménye
1. Svédország 3 2 1 - 4-2 5
2. Dánia 3 1 1 1 2-2 3
3. Franciaország 3 - 2 1 2-3 2
4. Anglia 3 - 2 1 1-2 2
B csoport. A másik ágon a skótok és a FÁK (Független Államok Közössége) névre keresztelődött szovjetek mellé megint összehozta a Sors a német-holland duót. A hollandok nagyon megverték a világbajnok német csapatot, a 3:1 nem fejezte ki eléggé a fölényüket. Skócia egyik menőnek sem volt komoly ellenfél, az ex-szovjetekkel viszont mindkettő megizzadt az X-ért. Ehhez képest a skótok a harmadik körben simán rúgtak három gólt a FÁK-nak, de mint tudjuk, a labda gömbölyű, előzetes eredményekből nehéz a jelenre következtetni, a pályán minden megtörténhet.
Eredmények:
Hollandia - Skócia 1-0 (0-0)
gól: Bergkamp (75.)
FÁK - Németország 1-1 (0-0)
gól: Dobrovolszkij (64. - 11-esből), ill. Häsler (90.)
Németország - Skócia 2-0 (1-0)
gól: Riedle (29.), Effenberg (47.)
Hollandia - FÁK 0-0
Hollandia - Németország 3-1 (2-0)
gól: Rijkaard (4.), Ro. Witschge (14.), Bergkamp (72.), ill. Klinsmann (53.)
Skócia - FÁK 3-0 (2-0)
gólszerző: McStay (7.), McClair (16.), McAllister (84. - 11-esből)
B csoport végeredménye
1. Hollandia 3 2 1 - 4-1 5
2. Németország 3 1 1 1 4-3 3
3. Skócia 3 1 - 2 3-3 2
4. FÁK 3 - 2 1 1-4 2
Elődöntők
A stockholmi elődöntőre aztán felszívta magát a német gárda, a svédek végig futhattak az eredmény után, Hässler hamar vezetést szerzett...
...Riedle növelte az előnyt. Brolin szépítő gólja után az utolsó 3 percben itt is, ott is esett egy-egy találat, a 3:2 inkább a svédekre nézve volt hízelgő.
Svédország - Németország 2-3 (0-1)
1992. június 21., Stockholm, Rasunda stadion, 27 827 néző
vezette: Lanese (olasz)
Svédország: Ravelli - R. Nilsson, Eriksson, Björklund, Ljung, K. Andersson, Ingesson, Thern, J. Nilsson (Limpar, 59.), Brolin, Dahlin (Ekström, 73.). Szövetségi kapitány: Svensson
Németország: Illgner - Helmer, Kohler, Buchwald, Reuter, Hässler, Effenberg, Sammer, Brehme, Riedle, Klinsmann (Doll, 90.). Szövetségi kapitány: Vogts
gól: Brolin (64.), K. Andersson (89.), ill. Hässler (8.), Riedle (59., 88.)
Göteborgban a dánok elképesztő hosszabbításos csatát vívtak a nagy esélyes hollandokkal. Rijkaard a 86. percben tudott csak egyenlíteni, a 2-2 megmaradt a 120. perc végére is. A dán csapat viszont nem egészen maradt meg, Sivebaek és Lars Olsen a záró 30 percben sérülten asszisztált a pályán, a többiek hihetetlen akarással tartották magukat - 9 a 11 ellen alapon. A 11-eseknél Schmeichel elérte van Basten lövését és a beugró kiscsapat a döntőbe jutott.
(Egyébként azóta Schmeichel fia is kapus lett, most lett a csapatával Premier League-győztes - a szerk.)
Dánia - Hollandia 2-2 (1-2, 2-2, 2-2), 11-esekkel: 5-4
1992. június 22., Göteborg, Ullevi stadion, 37 450 néző
vezette: Soriano Aladren (spanyol)
Dánia: Schmeichel - L. Olsen, Sivebaek, Piechnik, Christofte, H. Andersen (Christiansen, 70.), Vilfort, J. Jensen, H. Larsen, B. Laudrup (Elstrup, 58.), Povlsen. Szövetségi kapitány: Möller-Nielsen
Hollandia: Van Breukelen - Van Tiggelen, R. Koeman, F. de Boer (Kieft, 46.), Gullit, Rijkaard, Wouters, Ro. Witschge, Roy (Van't Schip, 115.), Bergkamp, Van Basten. Szövetségi kapitány: Michels
gól: H. Larsen (5., 33.), ill. Bergkamp (23.), Rijkaard (86.)
11-esek: R. Koeman (0-1), H. Larsen (1-1), Van Basten (1-1), Povlsen (2-1), Bergkamp (2-2), Elstrup (3-2), Rijkaard (3-3), Vilfort (4-3), Ro. Witschge (4-4), Christofte (5-4)
A döntő
A németek javuló formájukban bíztak, meg abban, hogy a dánok hosszabbításos meccs után vannak, fáradtak és sok a sérültjük. Vagy beérik az ezüsttel.
Azok azonban vérszemet kaptak.
Jensen bődületes lövése (fenn) a 20. perc táján megrogyasztotta kissé a németeket, Vilfort kapufáról befelé pattanó gólja a 79.-ben pedig végleg padlóra vitte őket. Nem ez volt a leglátványosabb, szakmailag leginkább megalapozott tornagyőzelem-de aki anno látta őket, nehezen felejtheti a dánok hősiességét és harcosságát Európa két futball-óriása ellen.
Az EB-történelem egyik legnagyobb meglepetése született meg.
A győzelem jogosságát nemigen vitatta senki.
Talán csak a kizárt jugoszlávok…
Dánia - Németország 2-0 (1-0)
1992. június 25., Göteborg, Ullevi stadion, 38.000 néző
vezette: Bruno Galler (svájci)
Dánia: Schmeichel - Olsen, Sivebaek (Christiansen, 66.), Nielsen, Piechnik, Christofte, Vilfort, Jensen, Larsen, Povlsen, B. Laudrup
Szövetségi kapitány: Richard Möller-Nielsen
Németország: Illgner - Helmer, Kohler, Buchwald, Reuter, Hässler, Sammer (Doll, 46.), Effenberg (Thom, 81.), Brehme, Riedle, Klinsmann
Szövetségi kapitány: Berti Vogts
gólszerzők: Jensen (19.), Vilfort (79.)
