A legboldogabbak voltunk május 27-én, az biztos! Vagyis hát, én lepkét fogtam volna a Duna mellett, a szerkesztőség pécsi tagjai pedig örömükben addig ugráltak volna, míg le nem szakad az emelet. Persze egyik sem történt meg, jelentem a pompás színes szárnyúak még mindig Buda felett repkednek, a Rektori Hivatal pedig sértetlenül áll. Második helyet értünk el a DUE 23. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválján ÉV ONLINE DIÁKMÉDIUMA kategóriában. Megéri örülni!
A DUE (a Diákújságírók Egyesülete) évről évre pályázatot írni ki hét különböző kategóriában. Idén az UnivPécs is képviseltette magát a megmérettetésen. Megújultunk, szépek lettünk és ezért nem keveset dolgoztunk. Úgy gondoltuk, ezt mindenképp érdemes megmutatni és úgy látszik nem volt rossz ötlet.
Pénteken jól indult a reggel: tea, szenyó, napsütés. Már akkor éreztem, a villamoson suhanva, hogy ez a nap rossz már nem lehet, akárhányadik helyezés ide-vagy oda.
A sajtófesztiválnak a Várkert Bazár adott otthont. Egész napos program várt minket, a koncertektől kezdve a workshopokon át egészen kutyashowig. Aki épp nem a színpad előtt álmélkodott, az belehallgathatott egy élő rádióadásba, amit az előcsarnokba kitelepülő stúdió szolgáltatott vagy épp katonai bemutatót figyelhetett. Összességében elég impozáns volt a terep, de be kell valljam, iszonyatosan sok olyan fesztiválozó is rohangált a Várkertben, aki bizony a derekamig ért. Nem vagyok valami magas, tehát értsétek úgy, hogy sok általános iskolás megfordult a programom. Szerintem ez alapvetően fantasztikus dolog! Mert így a hatodikos Petike, aki rádiós műsorvezető akar lenni simán beleshet a kulisszák mögé, tanulhat és építheti karrierjét, ha ez erősen is hangzik ennyi idősen. Ebből kiindulva úgy éreztem, kilógok a sorból...
Viszont igen hamar megnyugodhattam, mert egyetemisták is voltak jó páran. Sőt a kategóriánk első helyen díjazottjával is sikerült találkoznom. Anonim az író, tehát nevet nem említek, cserébe linkelem az oldalát, szemezgessetek nyugodtan:http://http://elmenygarzon.blog.hu/
Szóval vele már sokkal királyabb volt a standok között lavírozni. Begyűjtöttük az értékes ajándékokat, sopánkodtunk azon, hogy „ tök öregek vagyunk” és lőttünk pár király képet is. Aztán elváltunk, én pedig beültem egy Petőfi TV-s beszélgetésre. Iszonyat lazák és jó arcok ezek a srácok, kaptam élménybeszámolókat, műhelytitkokat meg sok -sok tanácsot a jövőre nézve.
Összegzés: A DUE változatos és érdekes programokat kínált és bár lehet, hogy a fiatalabb korosztályt inkább ámulatba ejtette, azért sok hasznos dologgal találkoztam én is. Egyszer érdemes elmenni rá, azt biztos!
Értékelés a weblapunkról:
“ Az online kategóriák legszebbje hozzá illő tartalommal, érdekes és szellemes, jó témákkal.”
Fontos megemlíteni, hogy több száz pályamű érkezett be , így a második helyet elnyerni nem kis teljesítmény, mindenféle önfényezés nélkül.
Az oklevél mellett kaptunk érdekes könyveket és újságokat, amik biztosan segíteni fognak minket a további fejlődésben. Tulajdonosai lehetünk pár belépő jegynek is, de hogy hova szólnak? Még nem rántjuk le a leplet, igazán izgalmasnak tűnnek, az biztos, hogy beszámolunk még róla!
De számomra a legnagyobb ajándék: Nagyon- nagyon nagy büszkeség volt átvenni a díjat, képviselni az UnivPécset! Sok munka volt eddig eljutni, de maximálisan megérte. Büszke vagyok rá, hogy ennek a remek csapatnak tagja lehetek!
