Mocsok1Könykök dala után szabadon! A 2. napi vihara után ismét ránk mosolygott a „szerencse”. Egyetlen zápor okozott csak némi búsulást, de azt már fél lábon is kibírtuk. Utolsó nap révén elfogyasztottuk a maradék májkrémeket, kitáncoltuk a maradék energiánkat és úgy tettünk mintha sosem halnánk meg.Igen srácok, vége van…
A délutánnál csodálatosabb dolog nem igazán történhetett volna: verőfényes napsütés, vízi színpad és Blahalujziána koncert. A tó meleg, a sör hideg, az idő kellemes és az életünk csodálatos. Szavakkal nehezen volt leírható az érzés, kivételes élményt éltünk át, annyi már szent.
A nap folyamán két féle fesztiválozó volt megfigyelhető: aki az utolsó nap révén elhagyja a maradék életét, és aki az utolsó nap révén megpróbálja megtartani a maradék életét.Fullon volt a színpadok előtti nézőtér és mindenki az utolsó zöld hasúit költötte, kígyózott a sor a standoknál.
A Vans sátorba mentünk a zápor elől, ennek okán gyorsan meg is hallgattunk vagy három koncertet a biztonság kedvéért. A nóta karaoke persze nem maradhatott ki, zárásképp mi is felléptünk. A zenekar is megtapsolt minket, úgy véljük ez jelent valamit. Megjegyzem továbbra sem tudom, mit énekeltünk…
Az utóbbi időben a Hiperkarma nagy hírverést kapott, a koncerten mégsem volt annyi ember, mint amire számítottam, én cserébe nagyon jól éreztem magam. Az isten Háta Mögött is elköszönt közönségétől, búcsúkoncert volt ám a tegnapi sok ember bánatára.
A VIP tele volt italozó zenészekkel, környéke pedig fáradozó dolgozókkal. Ezúton is minden elismerésem nekik, na meg a személyzet többi tagjának is, a több ezer embert elviselni négy napig nem kis teljesítmény.
Reggel aztán olyan volt a banda, mint akikbe csak a lélek jár hálni. A sátorpakolásoknak külön rovatot lett volna érdemes nyitni. Nem láttam olyan csapatot, aki a nagykönyv szerint csomagolt volna. A Hallottak alapján el tudjuk képzelni, milyen opcionális sátorhajtogatások születhettek:
Ez biztos, hogy a sátorhoz tartozik?
Hát bakker, negyedszerre próbálom összerakni!
Figyi, a Szigeten is csomó sátrat otthagynak….
Ezazzz, simán belefért! ( majd oldalra néz és látja, hogy a fele a földöm maradt)
A kemping reggelre inkább tűnt egy indokolatlan szemétlerakat mellé helyezett menekülttábornak, mint egy négy napos, élményekkel teli csodák szigetének. Pedig higgyétek el nagyon is az volt! A kimerültség beszél helyettünk, az a jól eső, mikor tudod, hogy a négy napod leírhatatlanul varázslatos volt.
Köszönjük FOO, hogy vagy nekünk!
