Forradalmian új utat mutat a kézfertőtlenítők körében egy új találmány, mely a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének, valamint Farmakognóziai Intézetének oktató-kutató munkatársainak köszönhető. A szer, amely elsősorban természetes anyagok felhasználásával készül, baktériumok és vírusok ellen is hatásos, várhatóan 2021-ben már termékként vásárolható meg. A kézfertőtlenítő gél megalkotásában oroszlánrészt vállaló Ámanné dr. Takácsi-Nagy Annát kérdeztük.
Amikor először hallottam erről a gélről, 2020 kora tavaszán, arra gondoltam, mennyire időszerű ez az innováció.
Pedig nem a covid kapcsán kezdtük el ezzel foglalkozni! Jóval a vírus megjelenése előtt indult a kutatás, és az ötlet eredeti gazdája dr. Horváth Györgyi docens asszony, aki a Farmakognóziai Intézet munkatársa. Annak idején, amikor ez az elképzelés megfogalmazódott, abban az intézetben bontogatta szárnyait hallgatóként Lendvai Botond, aki mára már kollégánk. Ő szintén részt vett a későbbi projektben, sőt, a szakdolgozata is erről a témáról szól, ma pedig már az intézetünkben foglalkozik ugyanennek a kérdéskörnek más, új szempontú megközelítésével. Úgy gondolom, szerencsés véletlenek sorozatának köszönhető, hogy a Farmakognózia Intézet és a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet két munkacsoportja együtt kezdett dolgozni. Az ötlet ott keletkezett, a mi intézetünk pedig a megvalósító. Arról nem tehetünk, hogy úgy alakult, ennyire van aktualitása a kézfertőtlenítők használatának, de kétségtelen, hogy tudjuk hasznosítani ezt az új megoldást a járványidőszakban is.
Mennyiben új a korábbiakhoz képest ez a kézfertőtlenítő gél?
Nem konvencionális anyagokkal dolgozunk: újfajta a hatóanyagkombináció, illetve újfajták a technológiai anyagok is.
Ha jól tudom, alig van benne alkohol.
Valóban, éppen az a gélünk egyik lényege, hogy az alkohol nem, mint hatóanyag van jelen, hanem mint technológiai segédanyag, kis mennyiségben. Nyilván valamennyire érvényesül a hatása, de nem az alkohol a hatóanyag önmagában.
Mi a baj az alkohollal a kézfertőtlenítés kapcsán?
Az alkohol tényleg elpusztítja a kórokozókat, de emellett dehidratálja az emberi bőrt, és ezt tartós használat esetén mindenki megérzi. Olyan összetevőket próbáltunk összeválogatni, melyek ezt a szárító hatást nagymértékben meggátolják.
A gélt széles körben tesztelhették a PTE polgárai. Milyen visszajelzések érkeztek a termékre és magára tesztelés tényére? Nem emlékszem arra, hogy hasonló projekt lett volna korábban a PTE-n belül egy termékfejlesztés kapcsán. A személyes tapasztalatom az, hogy sokan várták, hogy akár naponta többször kipróbálhassák a különböző épületekbe kihelyezett tégelyekből a gélt.
Nagyon lelkes volt mindenki, kiugróan sok volt a kérdőívünk kitöltéseinek a száma. Értékeltük a visszajelzéseket, többféle szempontból. Például, hogy mennyire irritál, vagy mennyire érzi ragacsosnak valaki a kezét, vagy akár mennyire akar megszabadulni a géltől. Mennyi idő alatt párolog el, mondjuk egy 15 perces időintervallum után mennyire érzi selymesnek a kezét. Bizony, volt olyan vélemény, hogy “Lemostam.” Nyilván a kritika fényében változtattunk a készítményen. A legutolsó felmérésünk pont arról szólt, hogy hosszabb távú használat után mit éreznek a felhasználók.
Amikor ki lehetett próbálni, feltűnt, hogy tényleg nem egy olyan érzés, mint egy hagyományos kézfertőtlenítő, amikor az ember bekeni a kezét és várnia kell, hogy megszáradjon rajta az anyag. Mennyire volt az fontos, hogy a felhasználói élmény ettől különbözzön?
Több körben végeztünk felmérést arra vonatkozóan, hogy milyen a felhasználói élmény, és minden egyes visszajelzésnek - beleértve a nem kedvezőeket is - személy szerint nagyon örültem.
Szerettünk volna minél több információhoz jutni. Például, hogy milyen végleteket produkált a készítmény a különböző bőrtípusokon, mennyire szárít, mennyire okoz selymes érzést, és ennek konzekvenciái alapján lépésről lépésre finomítottunk a gélen. Vagyis egyértelmű cél volt, hogy a felhasználói élmény nagyon jó legyen. Az, hogy a visszacsatolások kapcsán javítunk a gélen, a saját magunk által beállított nívó miatt is fontos volt a számunkra, elvárás volt a saját termékünkkel szemben - már akkor is, amikor nem volt biztos, hogy piacra kerül.
Természetes anyagok vannak benne. Miért jobb a természetes anyag?
Gyógyszerészként azt tudom mondani, hogy a hatóanyagokat tekintve maga az emberi szervezet nem tudja megállapítani, hogy természetes eredetű vagy mesterségesen előállított anyagról van-e szó. De a természetesség hívószó. Nyilván törekszünk arra, hogy ne félszintetikus vagy teljesen szintetikus anyagokat használjunk, sőt, néha egyszerűbb a természeteshez nyúlni.
Miért gél és nem krém?
Ha az ember eldönti, hogy milyen hatóanyagokat szeretne, utána azt is érdemes eldönteni, hogy milyen további anyagokat használ fel. Ilyenkor előveszi az ember a technológia tudását, olvas és konzultál. Lágyabb konzisztenciájú anyagot szerettünk volna, nem pedig egy nagyobb keménységű gélt, krémet vagy kenőcsöt alkotni, és nyilván az is szempont volt, hogy a felhasználó ne fél órán keresztül kenegesse a kezét, mert erre senkinek sincs ideje.
A koronavírus-járvány kapcsán olvastam a kézfertőtlenítőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, hogy ügyeljünk arra, hogy olyat használjunk, ami baktericid, fungicid, és főleg virucid is. Azt írták, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható termékek egy része nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Mit jelentenek ezek a kifejezések és miért olyan nagy szám, ha valamelyik termék mind a hármat tudja?
A -cid végződés jelenti azt, hogy “öl”, így a baktericid a baktériumok, a fungicid a gombák, a virucid szer pedig a vírusok elölését eredményezi. A covid-19 fertőzés megelőzése érdekében most minden piaci szereplő a vírusölő hatást próbálja bevizsgáltatni. Az engedélyeztetés azonban nem egyszerű és nem gyors folyamat: a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem engedélyez akármit, és hozzájuk jelenleg többhetes a várakozási idő. Halkan jegyzem meg: ezek az eljárások forrásigényesek. Annak, aki levesz a polcról egy terméket, nem biztos, hogy egyértelmű, de figyelmes vásárlók tudják, hogy az olyan kijelentések mögött, mint például “a baktériumok 99%-át elpusztítja” komoly laboratóriumi tesztek állnak.
Mi jelenleg most ott tartunk, hogy az eredeti készítményünkre itt házon belül megvannak a megfelelő tesztek, és nyilván folyamatban van, hogy továbblépjünk.
Van már a piacról érdeklődés a termék iránt?
Kettő komoly érdeklődőnk is van, egy magyarországi, akivel szinte már együtt dolgozunk, illetve egy kanadai, aki annak szeretne utánajárni, hogyan lehet a kanadai engedélyeztetést elkezdeni, illetve hogyan lehetne az Amerikai Egyesült Államok piacára - ez most olyan furcsán hangzik (nevet) - de betörni.
Ez számomra elképesztő, hogy ilyenekről beszélek, fél éve nem gondoltam volna, hogy itt fogunk tartani.
Milyen érzés egy ilyen termékfejlesztési folyamatba belecsöppeni?
Nagyon furcsa. Iszonyú sokat tanultam! De azt is hozzá kell tennem, hogy ez nem egy ember, sőt, nem is kizárólag egy csoport érdeme. A pénzügyi támogatáson túl is rengeteg segítséget kaptunk a PTE Kutatáshasznosítási és Technológiai-transzfer Központjától, a Kancelláriától. A hivatalos projektnek már régen vége, de még mindig tartjuk a kapcsolatot, konzultálunk. Szerintem ez az igazi összmunka. Az ő segítségük, szakértelmük ugyanúgy szükséges volt mindehhez - az ötlet, de még a megvalósítás sem elegendő ahhoz, hogy valamiből kereskedelemben kapható termék legyen.
Szabadalmaztatva is lesz?
Törekszünk erre, igen. A PTE 2019-ben felvette a Szellemi Termék Portfóliójába a készítményt, és nyilván szeretnénk tovább is lépni, hiszen egy ilyen oltalom a nemzetközi piacon is előrelépés.
Mennyibe fog kerülni, mi lesz a neve?
(nevet) A névben mindenképpen utalunk majd a készítmény természetes jellegére, de sok tényező a piaci szereplőktől függ.
Mikorra várható, hogy a boltokban meg lehet venni ezt a gélt?
A forgalmazó, akivel eddig tárgyaltunk, már elemezte a piacot, és ennek megfelelően készült árkalkuláció is. Viszont javítani tudna a készítmény fogadtatásán, ha – amellett, hogy a csomagolás környezetbarát és a készítmény cruelty-free – azt is ráírhatnánk a csomagolására, hogy „bőrgyógyászatilag tesztelt”. Ezen, illetve ennek etikai engedélyeztetésén és protokolljának kidolgozásán munkálkodunk jelenleg. Egy objektív és egy szubjektív klinikai bőrgyógyászati tesztet fogunk végezni, előbbit szegedi központtal, utóbbit inkább pécsi önkéntesek bevonásával. Az egyik vizsgálat fókuszában a készítmény tolerálhatóságának értékelése és a bőr barrierfunkciójának műszeres mérése áll, míg a másik a felhasználói elégedettség vizsgálatán alapul, de valahol mindkét teszt a bőr hidratáltságát elemzi. Jelentősen megkönnyíti a helyzetünket az, hogy a Proof of Concept pályázat keretében elnyert összegből tudjuk finanszírozni a vizsgálatokat, engedélyeket és a tesztekhez szükséges anyagokat – maguk a vizsgálati készítmények már készen vannak. Azt reméljük, hogy a teszt eredménye után, ha ráírhatjuk a készítményre, hogy „bőrgyógyászatilag tesztelt”,
jobban fel tudja majd kelteni a termékünk a tudatos fogyasztók figyelmét.
És talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy emellett a kettő termék – az eredeti gél és az alkoholos gél - mellett lesz egy harmadik is, egy törlőkendő. Ez egy másfajta technológiát kívánó termék, amiből már van is néhány prototípusunk - egyébként az egyik piaci szereplő közreműködésével készült.
