300-ból jutott a legjobb 6 közé Czimondor Domonkos, a PTE Műszaki és Informatikai Kar végzős hallgatója a KÉSZ Csoport Hexatlon versenyén. A dobogóról lemaradt ugyan, de ez már önmagában is szép eredmény. A megmérettetés célja az építőmérnöki szakma megismertetése volt. Erről is kérdeztük.
Miért az építőmérnöki szakot választottad anno?
Ez egy jó kérdés. Gimnáziumban humán tagozaton voltam, mert ezek a tárgyak mentek jobban. Az elején szöges ellentéte voltam a mérnöki szemléletnek, gondolkodásnak. A felvételi közeledtével azonban sok ajtó megnyílt előttem, egyebek között a PTE is. Kicsit jobban utánaolvasva a dolgoknak rájöttem, hogy ami kisgyerekként mindig is lenyűgözött - az építkezésen dolgozó munkagépek, a hatalmas tervrajzok, a stadionok, csarnokok, hidak gigantikus méretei, az építés öröme - az mind-mind megtalálható az építőmérnöki szakmában. A tudat, hogy akár tervezésben, akár kivitelezésben olyan egyedülálló konstrukciót hagyunk magunk után, amelyek
50-100 évig biztos pontját képezik az emberek életének,
elvezetett abba az irányba, hogy ezt választottam. Ez az érzés, hogy maradandót alkotunk az, amit minden egyes projekt végeztével magaménak tudhatok.
Mi a különbség az építész és az építőmérnök között?
Talán ez a legtöbbet feltett kérdés, amit megkapok az ismeretségi körömből. Nehéz ezt a kérdést megválaszolni, mert mindkét szak nagyon szerteágazó. Átfogóan tekintve azt gondolom, hogy a különbségük egyben a hasonlóságuk is, ami nem más, mint a mérnöki megközelítés. Amíg egy építész az építményre a funkció, a kialakítás, a területrendezés szempontjából tekint, addig egy építőmérnök sokkal inkább a szerkezet stabilitására, teherbírására, biztonságosságára figyel. Mára szállóigévé vált a kollégák között a következő mottó: “amit az építész megrajzol, azt az építő kiszámolja”. Mondanom sem kell, hogy ebben a formában nagyon sarkított ez a kifejezés, azonban némi alapja mégis van.
Miért neveztél erre a Hexatlon versenyre?
Véletlenül találkoztam a kiírással az egyik közösségi médiás csoportban. Az egyetemen még nem voltam szakmai versenyen, és most,
végzősként éreztem magamban annyi ambíciót, hogy 300 másik versenyző ellen megmérettessem magam.
Természetesen csábító volt a fődíj, mert a KÉSZ Csoporthoz bizonyára nem könnyű bekerülni.
Mit kellett csinálni a különböző fordulókon?
Az első körben egy építészettörténeti feladványt kaptunk, amelyben fotó alapján kellett számos mérnöki létesítményt felismerni, és az építésük időpontját helyes sorrendbe állítani. A következőben egy acélgerenda gyártmánytervét volt szükséges ellenőrizni, és a hibákat bejelölni rajta. A harmadik forduló már kicsit komolyabb volt, mert itt egy online interjú formájában mutattam be egy irodaépület általam elgondolt építéskivitelezés-szervezését. Innen jutott tovább a legjobb 6 hat fő.
Mennyire lepett meg a döntőben a legós feladat?
A szervezők egy-két információmorzsát elhintettek erről, de nem lehettem biztos benne, hogy konkrétan mi vár rám. Elsőre szórakoztatott, hogy legózhatok, aztán mikor belegondoltam, hogy ebből miként lehet megépíteni egy hidat, már törnöm kellett a fejem.
Talán nem is maga a legó, mint anyag lepett meg, hanem hogy mit kellett belőle készíteni.
Lehet a legót modellezésre használni?
Doktori disszertáció méréseire azért nem használnám, de otthoni felhasználásra, kísérletezésre abszolút. A megfelelő méretarányt kiválasztva ezek a műanyag alkatrészek együttesen komoly szilárdsággal rendelkeznek. Főképp a Technic készletek lennének képesek arra, hogy rúdszerkezetek modellezésére használjuk.
Megérte nevezni?
Teljes mértékben. A verseny sok időmet felőrölte, a kritikus pillanatokban pedig majdnem feladtam. Rengeteget tanultam a szakmával kapcsolatban, tapasztalatot gyűjtöttem, a zsűri hozzám intézett szavait mélyen elkönyveltem, megismerhettem a vetélytársaimat (akikkel az egésznapos forgatás alatt jó kapcsolat alakult ki), részese lehettem egy országos versenynek, kipróbálhattam, milyen egy igazi forgatás (sminkesek, kamerák, csapó 1-23-). Nem mellesleg
az önéletrajzomban is szépen csillog egy országos döntőben való részvétel.
Összességében örülök, hogy amikor számított, akkor nem engedtem el ezt az egészet.
Miről szól a szakdolgozatod?
Úgy lett volna kerek a történet, ha a szakdolgozatom is hídtervezés, de inkább felújítási témában kutatok jelenleg. A jól ismert, 19. századi budapesti bérházak eljutottak abba a korba, amikor szükséges a tartószerkezetek cseréje. A dolgozatom egy konkrét társasház tetőtér-beépítésével foglalkozik, amely során az épület új, fa és beton együttes felhasználásával készülő zárófödémet kap. Ennek méreteit, teherbírását, megoldási lehetőségeit vizsgálom.
