Bertók László Kossuth-díjas költő születésnapján adták át a pécsi Kodály Központban a Jelenkor folyóirat és a költő fia, Bertók Attila által alapított, egymillió forinttal járó Bertók László Költészeti Díjat, melyet első alkalommal Parti Nagy Lajos nyert el.
Bertók Attila és Ágoston Zoltán
A Bertók László Költészeti díj alapítói – a szakmai hátteret nyújtó Jelenkor folyóiratot kiadó alapítvány és az anyagi támogatást biztosító Bertók Attila, a költő fia – közösen elhatározták, hogy 2021-től kezdődően minden év december 6-án, Bertók László születésnapján díjaznak „egy a bertóki életműhöz méltó” költői teljesítményt. A kitüntetés összege egymillió forint, amelyet nem csak pécsi alkotóknak szánnak. Az is cél, hogy a díjátadón teret adjanak a társművészetek képviselőinek.
A Szélkiáltó zenekar
Az est moderátora Bősze Ádám volt, a Szélkiáltó együttes Bertók-versmegzenésítései után Bera Márk, a Pécsi Nemzeti Színház művésze szavalt a költő verseiből egy reprezentatív összeállítást, illetve az est rangját emelve egy ősbemutatót élvezhetett a közönség: a Pannon Filharmonikusok és a vegyes kórusuk közreműködésével adta elő Balogh Máté: Hangyák indulója című, Bertók szövegeire írt kantátáját. A szünet után egy játékos mű hangzott el Balogh Mátétól, a Paul Peuerl műve nyomán írt Intradája.
A Pannon Filharmonikusokat Vass András vezényelte, közreműködött Váradi Mariann.
A műsor a díjátadó ceremóniájával folytatódott:
„Vannak az életben egyértelmű dolgok” – kezdte a laudációját Ágoston Zoltán. „Például az is egyértelmű volt, hogy 2021-ben Parti Nagy Lajos kapja a Bertók László Költészeti Díjat”.
Péterffy Attila, Pécs polgármestere is köszöntőt mondott, majd az első Bertók László Költészeti Díj kitűntetettjével, Parti Nagy Lajossal Ágoston Zoltán vezetett le egy pódiumbeszélgetést. Ágoston Zoltán méltatásában kiemelte, hogy Parti Nagy Lajos „nyelvet teremtett, ami keveseknek sikerül (…) Verseinek játékossága, nyelvi humora, ritmikája, zeneisége, továbbá szóteremtései, formai készsége, együttesen csak rá jellemző poétikát eredményeznek, s elemi költőként állítják elénk”.
Parti Nagy Lajos átveszi a díjat
„Ha egy tárgyat meg kellene jelölnöm – mondta pécsi kötődéséről Parti Nagy Lajos -, ami ennek a Pécs nevű „gombolyagnak” a közepében állna, az a régi Jelenkor szerkesztőségének ajtaján lógó egykori rézkolomp lenne. Amikor valaki kinyitotta a Széchenyi tér 17 üvegajtaját, akkor megszólalt ez a rézharang, amikor ezt meghallottam, mindig keletkezett bennem egy kis szorongás is. Az ember legfontosabb pillanataiban mindig van az érzelmeiben egy kis szorongás, hogy a dolgok ne múljanak el, maradjanak úgy…”
Parti Nagy Lajos szorosan kötődik Pécshez, egyrészt a Pécs Tanárképző Főiskola (a PTE jogelődje) hallgatójaként szerzett diplomát 1977-ben, majd két évig a városban dolgozott könyvtárosként, és 1986-ig a Jelenkor Folyóirat szerkesztőjeként ténykedett, s nem mellesleg a magyar kortárs líra kiemelkedő alakja. Munkássága szervesen illeszkedik a Weöres Sándor, Csorba Győző és Bertók László nevével fémjelzett 20. századi pécsi költészet történetébe.
Az est befejezéseképp Parti Nagy olvasott fel a verseiből, egyedül állt a Kodály Központ hatalmas színpadán egy kis pulpitus mögött, s jellegzetesen rekedtes, halk hangján hallgathatta meg a közönség egy tucatnyi versét.
