50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet adott át Palkovics László innovációs és technológiai miniszter december 16-án a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Bachman Zoltán Előadótermében. Az eseményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közösen rendezte. A helyszínválasztás sem volt véletlen! A TOP 50-ből ugyanis 4 a PTE-hez kötődik.
Az egybegyűlteket Miseta Attila professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora üdvözölte. „Gyakran halljuk, hogy egy egyetemet nem a falak ereje teszi naggyá – sokkal inkább azok a kollégák, akik a falak között dolgoznak. Van azonban egy másik fontos nézőpont is. Egy angol admirális történetével élve: amikor az ellenség árbócai feltűnnek a horizonton,
„a jóisten azt fogja szeretni, akinek több és jobb ágyúja van”. Az infrastruktúra alapvetően meghatározza azt, hogy mit tudunk tenni.
Amióta az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakult és nagy intenzitással támogatja az infrastruktúra fejlesztését, korábban nem látott lehetőségek nyíltak meg előttünk. Ennek köszönhetően legkiválóbbjaink hazánkban is megtalálják azokat a 21. századi peremfeltételeket, melyek korábban csak nyugatabbra voltak fellelhetők. A lehetőségek adottak, azokkal azonban élni kell tudni.” A rektor utalt arra is, hogy a fejlődés egy része szemmel is látható Pécsett: az esemény helyszínétől pár perces sétányira van az orvoskar nemrég elkészült új szárnya, mögötte pedig a Fogászati Klinika új tömbje. „És ez csak néhány példa” – húzta alá Miseta Attila rektor.
A magyar innovációs ökoszisztéma struktúrájáról beszélt Palkovics László miniszter.
Elmondta, hogy 2018 óta következetesen építik az innovációs rendszert, 6 kiemelt területet fedve le, melyek: a működési keretek, finanszírozási rendszer, intézményi keretek, utánpótlás új színterei, tudáskoncentráció színterei, új nemzetközi megemelés színterei.
Létrehozták a Területi Innovációs Platformot, majd 2021-ben végbement a modellváltás a felsőoktatásban. A kutatás finanszírozását is megreformálták: ma már külön lehet innovációfinanszírozásról beszélni.
„Létrejöttek olyan támogatási elemek, melyeket az ötletek életciklusához tudtuk rendelni
– mondta el a miniszter. – „A cél az volt, hogy ne legyen olyan szakasz, melyhez nem érhető el támogatás.”
Korábban a magyar állam a piaci szereplőkre hagyta nagy részben azt, hogy az innovációt elősegítsék. Ez gyökeresen megváltozott: az innovációs alap összegét megduplázta a kormány, de azon felül is kidolgozott olyan formákat, melyek révén a magyar innováció állami támogatásban is részesülhet.
„Kihívás volt az intézményrendszer átalakítása, hiszen ez sértette a legtöbb egyéni és intézményi érdeket.” – jegyezte meg a miniszter, majd hozzátette: „A modellváltó egyetemek költségvetése, átlagos finanszírozásuk a korábbi két és fél szeresésre nő. A működési, fejlesztési feltételek soha nem látott módon alakulnak.” – mondta el Palkovics László. Átalakították a kutatási hálózatokat is, továbbá innovációs képzéseket is indítottak, melyeknek a kooperatív doktori program létrehozása egy sajátos eleme.
A tudás koncentrációja is problematikus Magyarországon: „Mindenki maga akarja megoldani a problémáját – így sok eredménytelenség ebből adódik.” – jegyezte meg Palkovics László miniszter. Ellenpéldaként, követendő mintaként a PTE koronavírus kapcsán megvalósult együttműködési hálóját emelte ki. A pécsi székhellyel működő HECRIN, a PTE SzKK-ban működő virológiai kutatócsoport, az intézmény nyitottsága az ipari partnerekkel való együttműködésre új horizontot nyitott a teljes magyar koronavírussal folytatott harcban. A nemzeti laboratóriumok hálózatának kialakítása volt az ITM részéről a következő lépés – ezek közül kettő is a PTE keretein belül működik. Ami a cégekkel való kapcsolatokat hivatott elősegíteni, az pedig az ún. tudományos és innovációs parkokban nyilvánul majd meg, mely Pécsett is települ majd a közeljövőben. Az ITM létrehozta az ún. Területi Innovációs Platformot is, mely a magyar kis- és középvállalkozások innovációs képességeinek emelésére hivatott.
Palkovics László összefoglaló előadása után Bódis József professzor kapott szót.
„Talán szubjektív meglátás, de
1367. volt a legnagyobb innováció a magyar felsőoktatásban.
Az akkori döntéshozók tudták, hogy egy fejlett világban szükség van egyetemre.” – szögezte le Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem fenntartója, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, majd az elmúlt 10 év pécsi sikereit sorolta fel. Említette a Szentágothai Kutatóközpont megalakulását, a Janus Pannonius Klinikai Tömb megújulását, az Onkoterápiás intézetet, a 3D Központot, a Nemzeti Agykutatási Programot, a Modern Városok Program révén megvalósult fejlesztéseket. „A területi kiválóságokban jól teljesít a PTE, a vállalati együttműködéseket még erősíteni kell” – mondta el Bódis József. Az előadásának egy, „Karolina Smart Energia” című diája kapcsán pedig kifejtette: „a bányabezárások óta Pécs gazdasága csak lefele megy. De vannak olyan zöld megoldások, melyekkel akár ez a nehéz örökség is az 21. század által elvárt irányba tud fordulni.”
„Minden olyan lehetőséghez csatlakozni akarunk, amelyek a terveink megvalósításához kapcsolódnak.
Ehhez tartozik pl. a science park is” – húzta alá Bódis József, majd az utánpótlás fontosságára is felhívta a figyelmet.
Ezután Szabó István ismertette az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy fontos a tehetségek körében is terjeszteni azt, hogy Magyarországon is hasonló lehetőségek előtt állhat egy fiatal kutató, mint amilyenek külföldön adatnának meg neki. Az alelnök szerint sajnos sokan nincsenek az e tekintetben az elmúlt években végbement fejlődésnek tudatában.
Ezt követően Szabó Gábor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője és Szalay Zsolt, a ZalaZone Járműipari Tesztpálya kutatási és innovációs vezetője mutatták be nemzetközi összehasonlításban is jelentős kutatási infrastruktúrájukat. (Előbbivel és utóbbival is együttműködik a PTE. - szerk.) Majd Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN kutatási infrastruktúra konzorcium elnöke a HECRIN konzorciumról beszélt. (A HECRIN tevékenységéről részletesen ebben a cikkben már beszámolt az UnivPécs.)
A díjak átadása következett. A kitüntetéseket Palkovics László miniszter, Szabó István, az NKFIH tudományos- és nemzetközi elnökhelyettese, és Fülöp Zsolt, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke adták át.
Kiváló Kutatási Infrastruktúra elismerő címben részesült:
ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás
ZalaZONE Autóipari Próbapálya Zala Kft.,
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar: Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kutatási Infrastruktúra
Pannon Egyetem Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézet: Bio-nanotechnológiai és környezeti rendszerek analitikája laboratórium
Atommagkutató Intézet: Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium
Ökológiai Kutatóközpont: Hosszú-távú Ökológiai Kutatóállomások
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet: Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar: Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar: BBMRI-ERIC Magyar Biobank Hálózat és a Biobank Hálózat
Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet: Biomarker Kutató Laboratórium
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont: 4-es Biológiai Biztonsági Szintű Virológiai Laboratórium és Kutatási Központ
Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar: Magyar Celluláris Képalkotó Euro-BioImaging Node, illetve Magyar Orvosi és Preklinikai Képalkotó Euro-BioImaging Node
HCEMM Nonprofit Kft. és a Szegedi Tudományegyetem: HCEMM Műszerközpontok
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont: Magyar Genomika és Bioinformatika Központ és az ELIXIR Magyarország Konzorcium.
Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet: Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ és a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont: HECRIN Konzorcium
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar: Mikrobiális génbankoz kapcsolódó integrált élettudományi és hatóanyag kutatás-fejlesztési centrum
Nemzeti Népegészségügyi Központ: Nemzeti Biztonsági Laboratórium
Országos Onkológiai Intézet: Országos Onkológiai Intézet Kutató Központ
Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar: Személyre szabott orvoslás kutatási infrastruktúra
Eötvös Loránd Tudományegyetem: Fehérjemodellező Kutatócsoport – Szerkezeti Kémiai és Biológia Laboratórium
Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet: Gömbi hiba korrigált transmissziós elektronmikroszkóp labor
Atommagkutató Intézet: ATOMKI Részecskegyorsító Központ
Energiatudományi Kutatóközpont: Budapest Neutron Centrum (BNC.)
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: Áramlástan Tanszék.
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar: Kelet-magyarországi kémiai analitikai és molekulaszerkezet kutatási központ
Wigner Fizikai Kutatóközpont: Funkcionális anyagok laboratóriuma (FunMatLab).
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI): Ipar 4.0 Kutatási és Demonstrációs Infrastruktúra Hálózat.
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar: Anyagfejlesztési és Anyagtechnológiai Laboratórium Hálózat.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: Polimertechnika Laboratórium.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.: Üzemelési Biztonság Laboratórium
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomása.
Atommagkutató Intézet: Debreceni Egyetem — Atommagkutató Intézet Anyagtudományi Kutatóhálózat.
Szegedi Tudományegyetem: SZTE Anyagtudományi Műszerközpont
Wigner Fizikai Kutatóközpont: Vesztergombi Nagyenergiás Fizikai Laboratórium (VLAB)
Wigner Fizikai Kutatóközpont: Wigner Lézer- és Spektroszkópiai Központ
KRTK Adatbank: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbank
Társadalomtudományi Kutatóközpont: ESS HUB; Európai Társadalmi Felmérés, Európai Kutatási Infrastruktúra.
Nyelvtudományi Kutatóközpont: HunCLARIN
Atommagkutató Intézet: Atomki Örökségtudományi Laboratórium
Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet: Társadalomtudományi Kutatóközpont Kutatási Dokumentációs Központ
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI): ELKH Cloud
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség országos e-kutatási infrastruktúra
Wigner Fizikai Kutatóközpont: WIGNER Tudományos Számítási Laboratórium
Ígéretes Kutatási Infrastruktúra elismerő címben részesültek:
Agrártudományi Kutatóközpont: Szabadföldi és Virtuális Agrár-Környezetszimulációs Platform
Ökológiai Kutatóközpont: ÖK Mezokozmoszok és Magyar Kísérletes Tóhálózat
az ELTE BTK: QULTO és DH-LAB összekapcsolt kutatási infrastruktúrák
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk témája kapcsolódik
