Dr. Bús Imrével, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar szakfelelősével beszélgettünk arról, hogyan sikerült elindítani a gyermekkultúra szakot.
A szak a pedagógus alapképzésben részvevőknek szól, mert korábban csak egyetlen szak létezett, amelyen jelentős kreditpótlás nélkül továbbtanulhattak, a neveléstudományi mesterszak. Azt is lehet választani a KPVK-án, a BTK végzi az első két félév képzését, mi pedig a második kettőt a koragyermekkor szakirányon. A gyermekkultúra mesterszak teljesen a saját képzésünk lesz, egy gyakorlatorientált szak. Természetesen foglalkozunk itt is neveléstudománnyal és pszichológiával. Ez szak kicsit olyan, mint régebben a népművelő, kultúraszervező, de nem ugyanaz, mivel mi pedagógusokat képzünk. A tanító, óvodapedagógus, csecsemő és kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, konduktor alapszakos hallgatóknak a mesterszakos továbbtanulását segíti, kulturális területen ad olyan pluszt, amelyet hasznosíthatnak az iskolákban, óvodákban, gyógypedagógiában, de más intézményekben is.
A diploma a szak elvégzésével piacképesebbé válik, vagy „csak” nagyobb tudásra tesznek szert a jelentkezők?
Önmagában is értéket képvisel a Gyermekkultúra mesterszak elvégzése. A pedagóguspályán a kollégák sok gyakorlat során tudják csak megszerezni azt a tudást, amelyből itt négy félév alatt sokat megkapnak: elméletet, módszertant és gyakorlatot. Ezáltal hamarabb tudnak kulturális, sport, természetjáró és egyéb programokat szervezni. A pedagóguspályán is sokat jelent ez a tudás, mivel a diplomájuk értékesebb lesz, hasznosabban tudnak dolgozni az intézményekben, így piacképes tudást kapnak. Művelődési és sportközpontokban helyezkedhetnek el, múzeumokban, gyermekkönyvtárakban, játszóházakban, nonprofit és forprofit vállalkozásoknál is, ahol a gyerekeknek programokat, projekteket, tevékenységeket szerveznek.
Honnan származott a szakindítás ötlete?
A gyermekkultúra kifejezést az angolszász és a német kultúrában már régóta használják. Magyarországra a ’70-es évek vége óta került be a fogalom, a 2000-es évektől pedig már a legújabb irányzatokat is magában foglalja a képzésünkben. Mi 2011-ben kezdtük el a gyermekkultúra kutatását a karunkon. A kutatócsoportunkat bővítettük azóta, a 2013-ban megjelent Gyermekkultúra kötetünk nagyon sikeres volt. Több képzőintézmény, az ELTE, a Győri és a Kaposvári Egyetem is kutatásba kezdtek, ennek nyomán próbáltuk ki tantárgyként a felsőoktatásban. Két év kellett, mire elindulhatott az új szak, sok egyeztetés után. A PTE vezetése pozitívan állt az ötletünkhöz, a másik három egyetemmel konzorciumban megalapítottuk a szakot. A képzési és a kimeneti követelményeket létrehoztuk, elfogadta minisztérium is, egy éve kezdtük meg a gyermekkultúra szakindítás kidolgozását – ezt minden intézmény maga végzi. Így akkreditáltathatta a PTE is a szakot.
Mekkora érdeklődére számítanak?
A pedagógusok gyakorlatias szakemberek, a kultúraátadás, tudásátadás érdekli őket. A volt hallgatóinkra építünk, de más intézményekben végzettek előtt is ott a lehetőség. Nappali és levelező képzést is indítunk majd a következő tanévben.
