Energiajogi szakjogász és energiajogi szaktanácsadóképzések indulnak a PTE Állam- és Jogtudományi Karán. A képzés célja, hogy a jogász, illetve meghatározott végzettségű szakemberek az energetika különböző területeinek – villamos energia, gáz, távhő, megújuló energia, atomenergia – sajátos szabályozási kérdéseiről átfogó és gyakorlatorientált ismereteket szerezzenek, és megismerjék az energetikai ágazat alapvető műszaki és gazdasági jellemzőit. Dr. Biró Zsófiát kérdeztem az induló szakokról és a hozzájuk kapcsolódó aktualitásokról.
Miért aktuális, felkapott ennek a képzésnek a témája?
Az emberiségnek mindig szüksége volt energiára, és ennek több jogi vonatkozása van, mint gondolnánk , sőt, ez a vetület a European Green Deal 2019-es kihirdetése óta még nagyobb hangsúlyt kap.
Amikor a technológiai fejlődés felgyorsul, és az energiaipar szárnyal, a jogi környezetnek sem szabad lemaradnia!
Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, műszaki és gazdasági szempontok is érvényesülnek a képzésben: a hallgatók megismerik majd a különböző energetikai technológiákat, műszaki alapokat. Az energiakereskedelem, emissziókereskedelem ugyanígy megtalálható a tantárgyi tematikákban, hiszen ha a leendő hallgatók legalább minimális szinten nincsenek tisztában az adott jogeset műszaki és gazdasági hátterével, akkor önmagában a jogi háttér ismerete kevés a sikeres jogvita rendezéshez.
Az energiapiacot – például Magyarországon, de más országokban is – alapvetően állami cégek kezelik. Gyakoriak az állami szolgáltatóval szemben indított perek?
Az energiapiacon nem feltételül a szolgáltató és a fogyasztó egymás ellen irányuló pereire kell elsősorban gondolni, valóban nem ezek a jellemzők. Magának a globális, európai, kelet-közép-európai energia kereskedelemnek is komoly szabályozási háttere van, és nem feltétlenül csak a piac szereplői között lehetnek problémás helyzetek. Az energiapiac szabályozása alapvetően a jogalkotó és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata, de a szabályoknak való megfelelésben bizonyos esetekben akár a kormányhivatalok is érintettek lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy a szakemberek az energiajog közigazgatási hátterét is megfelelően átlássák és ismerjék.
Miről szól a European Green Deal?
Az elsődleges célkitűzése, hogy
az Európai Unió és lehetőleg a kontinens is 2050-re klímasemleges legyen.
Ezt a dokumentum több aspektusból közelíti meg, az energetika csak egy a sok közül. Fontos tudni, hogy az üvegházhatású gázok nagy részét az erőművek és a közlekedés termeli. Egyebek között emiatt is indult el egy szárnyalás a megújuló energiahordozók alkalmazása terén, illetve emiatt promótálják a nukleáris energiatermelést is. Tudom, hogy utóbbit sokan ellenzik, de más technológiával hasonló mennyiségű energiatermelést eddig még nem tudtak megvalósítani. A közlekedés megújításán is nagy a hangsúly: nem véletlenül terjednek ilyen gyorsan az elektromos autók, sőt, próbálnak a hidrogénmeghajtással is kísérletezni. Utóbbiak miatt tavaly az elektromos, illetve alternatív töltőhálózatokkal kapcsolatos jogi szabályozást is revízió alá vetette az Európai Bizottság, készül az új szabályozás.
Ha már a gyakorlati alkalmazást említed: a legtöbb lakossági pályázat az utóbbi években a napenergia kapcsán volt elérhető, mégis sokan nehezen képzelik el, hogyan zajlik ennek a financiális háttere, hiszen a Nap révén vagy több áramot lehet termelni egy adott ház igényénél, vagy kevesebbet.
Jelenleg a szaldós elszámolási gyakorlat bevett ma Magyarországon. Ennek lényege, hogy a napenergiával áramot termelő magánszemély évente egy alkalommal elszámol a villamosenergiaszolgáltatóval: ha többet termelt, mint amennyit felhasznált, azt a többlet villamosenergia mennyiséget kifizeti neki a szolgáltató. De a szolgáltató által megfizetett „ár” jóval alacsonyabb, mint amit a felhasználó fizet, ugyanis a lakossági árban többek között a rendszerhasználati díj is benne van. A másik megoldás az ún. bruttósított elszámolás, ami unió szerte jellemző, de hazánkban – bár 2021-ben mutatkoztak ilyen irányú törekvések – egyelőre még nem történt meg a bevezetése.
via GIPHY
Az alacsony, vagy nullszaldós villanyszámla elérésében alternatív megoldást jelenthet az ún. energiaközösségek létrehozása. Ez egy kisebb közösség összefogását jelenti: akár önkormányzati, akár trafókörzet vagy adott lakóövezet szintjén összeállnak a fogyasztók, és a közösségük tagjainak jellemzően megújuló energiaforrásai által termelt áramot megosztják egymással. Mondjuk, ha tíz házból négy napelemes, de az a négy megtermel annyi energiát, amivel mind a tíz ház igényét el tudja látni, akkor egy saját, belső elszámolási rendszerrel ők maguk képesek megoldani az energiaigényüket. Az energiaszolgáltató pedig akkor segít be, amikor szükséges. Fontos megjegyezni, hogy az energiaközösségnek minden esetben jogi formát kell adni: szövetkezetet vagy nonprofit gazdasági társaságot kell alapítani a benne résztvevőknek.
E tekintetben az Innovációs és Technológiai Minisztérium szárnyai alatt 20 pilot projekt zajlik jelenleg Magyarországon. Ez egyfajta „szabályzói homokozó”, ahol majd a legjobb gyakorlatok, ún. best practice-ek révén próbálják az egyébként már létező uniós és magyar keretszabályozásokat a gyakorlathoz igazítani.
A legnagyobb problémát a villamosenergia tárolása jelenti. Akkumulátorok révén vagy gáz formában (power to gas P2G) tárolva át lehetne hidalni azokat az időszakokat, amikor a megújulók éppen nem termelnek villamos energiát – de egyelőre a technológia fejletlensége miatt ezek egyike sem jelent biztos megoldást. Jelenleg ha valaki napelem rendszerrel áramot termel, az a villamosenergiahálózatot használja „tárolóként”.
Még egy aktuális kérdés: gázellátás szempontjából mennyire okozhat fennakadást jelenlegi ukrán-orosz helyzet?
Ha Ukrajnában „elzárják a csapot”, az országok közötti összeköttetéseknek, a gázvezetékek kétirányúsításának és a hálózati felújításoknak, bővítéseknek köszönhetően nagy probléma elvileg nem alakulhat ki.
Hozzáteszem, hogy uniós szinten és lakosságarányosan is az egyik legnagyobb gáztárolókapacitással Magyarország rendelkezik. Ezt az energiagazdálkodási szakközgazdász énem mondatja velem, a helyzet jogi oldalát nehéz megjósolni. Elviekben Oroszországnak tartania kell magát a hosszútávú szerződésben foglaltakhoz és teljesítenie kell a szállítást.
Mennyire várja a munkaerőpiac tárt karokkal a leendő energiajogászokat?
Egyre keresettebb ez a szakma, és folyamatosan szükség is lesz az energiajogászok munkájára. Elég például csak a European Green Deal mentén meghatározott célok elérésére gondolnunk! Nemcsak a komplett uniós és majdan a hazai energiajog néz nagy változások elé, de külön-külön, az egyes új technológiák kiépítésénél is szükség lesz az adekvát jogi háttér megalkotására. A technológia mindig megelőzi a jogot – ez jelenleg az energiatermelés területén hatványozottan érvényesül! Például
sok pilot projekt fut a világon és az EU-ban is a hidrogéntermeléssel kapcsolatban, de pillanatnyilag minimális keretszabályozás mellett működnek. Nincs konkrét, állami szabályozás, maximum egy nemzeti hidrogén-stratégia, és ezzel kapcsolatos elképzelések. A valóság abszolút meghaladja ezeket, hiszen maga a termelés már – noha kicsiben, de létezik.
Ahhoz, hogy a növekvő piachoz megalkossuk a megfelelő jogszabályokat, olyan szakemberekre van szükség, akik nem csak a jogszabályi környeztet, hanem a műszaki és gazdagi tényezőket is behatóan ismerik, mert végső soron az a cél, hogy a kialakult jogszabályi környezet ne csupán kereteket adjon a működésnek, hanem észszerűen szolgálja azok érdekeit is, akik végső soron a szabályzás alanyai.
Hol tudnak majd a végzettek elhelyezkedni? Az első évfolyam 2024-ben lép majd ki az egyetem falai közül…
Úgy gondolom, lesznek olyan hallgatóink, akik jelenleg is valamely energiapiaci érintettségű vállalattól vagy hivataltól érkeznek majd, hiszen ők érdekeltek lehetnek a jelenlegi szaktudásuk kiegészítésében. Frissen végzettek jelentkezésére is számítunk, és meggyőződésem, hogy bármelyik energiapiaccal foglalkozó vállalatnál – és itt nemcsak a kereskedelemben résztvevő cégekre gondolok, hanem állami és nemzetközi szervezetekre is – sikerrel el tudnak majd helyezkedni. Sőt, számos intézmény, így az egyetemek is végeznek energetikai korszerűsítéseket. Ha csak a PTE Zöld Egyetem program kapcsán zajló korszerűsítéseire gondolunk, világos, hogy ott is előbb-utóbb szükség lehet olyan szakemberekre, aki ezeket a folyamatokat a jogi oldalról is segíteni tudják. Neves ügyvédi irodákban is el lehet helyezkedni ezzel a végzettséggel, hiszen jelenleg kevesen foglalkoznak ezzel a területtel jogi szakértői szinten, és egyre több a jogvita.
Lássuk be, energiára az élet minden területén szükség van, így energiajogi szakjogászokra is.
Milyen végzettséggel lehet jelentkezni a képzésre?
Mivel rendkívül összetett a témakör, nem kizárólag csak a jogi végzettségűeket várjuk!
Műszaki, társadalomtudományi vagy természettudományi területeken szerzett mesterszakos végzettségűek is jelentkezhetnek, ők ebben az esetben energiajogi szaktanácsadó végzettséget szerezhetnek. A képzés 4 féléves, összesen 120 kreditet kell teljesíteni, szakdolgozattal, három tárgyból záróvizsgával zárul.
Oktatóink között nemcsak karunk tanárait tudhatjuk, hanem neves, ügyvédi irodákban, külföldön, nemzetközi szervezeteknél, illetve hazai energiaérintettségű vállaltoknál dolgozó szakemberek is részt vesznek a képzés oktatásában.
A képzések meghirdetését angol nyelven is tervezzük, az idegen nyelvű képzés sikeres teljesítése a jogász végzettségű hallgatók esetében Energy Law LL. M. diplomát ad.
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk témája kapcsolódik
