Szuperhatékony, nemzetközi szinten keresett szaktudás, ami jól is fizet - ez a BIM (Building Information Modeling) szakmérnöki szak néhány jellemzője. A BIM ma már majdnem minden hazai nagyberuházásnál megjelenik a követelmények között, de a hatékony alkalmazásához nagyon nagy szükség van a hozzáértő mérnökökre. A tervezési és építési folyamatokat átfogó digitális módszertanokról szóló képzésről dr. Zagorácz Márkot, a PTE Műszaki és Informatikai Kar oktatóját, a BIM Skills Lab kutatócsoport vezetőjét kérdeztem. A szakember nem csak oktat és kutat: a Lechner Tudásközpont tanácsadójaként a BIM építésügyi és szabályozási környezetének kialakításában is részt vesz.
Hogyan fejlődött ki, mit jelent a “BIM”?
Régen a tervezés papíron zajlott. Bármilyen apróbb hiba esetén vagy újra kellett kezdeni a rajzolást, vagy lehetett “pengézni”. A nyolcvanas évektől jelent meg a CAD alapú tervezés, ami eleinte egyfajta digitális rajztáblaként funkcionált. Ez annyiban már jobb volt, hogy ha elrontottunk valamit, akkor mindent digitálisan lehetett javítani. Már ekkor voltak olyan vizionáriusok, akik már akkor azt szerették volna, ha nem 2, hanem 3 dimenzióban lehetne egy épületet modellként megalkotni.
A BIM egy 3D-ben készült látványterven is messze túlmutat.
Mindent úgy próbálunk tervezni a BIM révén, mintha valóság lenne: minden épületelem a valóságnak megfelelően jelenik meg, méretében és tulajdonságaiban is. Ahhoz, hogy ezek a tulajdonságok szervesen kapcsolódni tudjanak a modellhez és kényelmesebbé tegyék a tervezési folyamatot, a szoftverek fejlődése is szükséges volt: erre jó példa a virtuális építőanyagok megjelenése. Ha egy modellelemhez kiválasztok egyet ezek közül, akkor az adott anyag akár összes fizikai jellemzőjét is egyben hozzárendelhetem az adott elemhez. Ezáltal felhasználhatom a modellt automatikus számításokhoz vagy szimulációkhoz, de például a csomópontok térbeli kialakítása is egyszerűbbé válik.
Eleinte a BIM egyfajta plusz szolgáltatásként jelent meg, ami a tervezés és a kivitelezés közé ékelődött. Az elkészült kiviteli terveket erre specializálódott csapatok modellezték, így rögtön kiderültek azok a tervezési hibák és hiányosságok, amikkel enélkül csak az építkezés során szembesült volna a kivitelező.
Nem mindegy, hogy aközben kell javítani a terven, hogy közben az építkezés szünetel, és az építési területen például egy (naponta milliókért bérelt) toronydaru kényszerül leállni a hiba javításáig, vagy még a tervezőasztalon a tervezők dönthettek arról, hogyan javítják ki.
Így arra sincs szükség, hogy a “helyszínen művezetéssel” oldjanak meg egy-egy problémát.
A BIM-alapú tervellenőrzés mellett nyilvánvalóvá vált az igény, hogy a BIM ne utólag, minőségellenőrzésre készüljön, hanem a módszertanokat a már tervezés folyamatába integrálják, hiszen így elvileg elkerülhetők lesznek a hibák. Ennek a metódusnak az egyik legfontosabb eleme az ütközésvizsgálat, amivel különböző szakági modellrészek ellentmondásait lehet kiküszöbölni, például a modell alapján kiderül, hogy egy légtechnikai vezeték és egy vasbetongerenda ütközik-e. Ehhez már létezik egy szoftveres informatikai háttér, ami a szakágak “közös játszótere”. Egyre összetettebb eljárások alakultak ki, melyeket szabályozni kellett, így kemény munka eredményeként elkezdtek létrejönni a nemzetközi szabványok. A szerződéses környezet tisztázására is szükség volt, hogy a megrendelők és a vállalkozók számára is világosak legyenek a hatáskörök és a feladatok.
Már megépült épületekre hogyan alkalmazható a BIM?
Ugyanúgy releváns eszköz, mint a zöld- vagy barnamezős építkezések esetében. Akár manuálisan, akár lézerszkennerrel készül a felmérési állomány, pontfelhő, annak alapján el tudjuk készíteni a BIM-es állományokat. Fontos előre meghatározni, milyen célra készül a modell, például területgazdálkodásra vagy az épületgépészeti rendszereket is e révén akarjuk karbantartani. A lézerszkenner persze nem lát a falakba, ha építéskor nem volt rögzítve mi van benne, legtöbbször csak bontással vagy roncsolással lehet azt feltárni. A cél kijelölése azért is fontos, hogy megállapítsuk, meddig érdemes e téren elmenni. Ami például az épületfelügyeleti rendszert illeti: a jelenlegi technológia már lehetővé teszi, hogy akár azt is meg tudjuk mondani, hogy egy adott teremben egy adott lámpaizzó mikor fog kiégni.
2011-2013. között elkészült a Pécsi Tudományegyetem teljes, már meglévő ingatlanállományának felmérése és modellezése: összesen 440 000 négyzetméteres adatbázist hoztunk létre,
melyben minden helyiség egyedi azonosítóval rendelkezik. Ez egy óriási technikai bravúr, és működik is a rendszer! A Modern Városok Program során, például a hely- és funkcióigények meghatározásánál, óriási haszna volt, hiszen lehetett látni, mit kell bővíteni és hogyan.
Hogyan illeszkedik mindebbe a BIM szakmérnöki képzés?
Fontos tudni, hogy a szakmérnököknek nem modellépítést tanítunk! Olyan mérnököket képzünk, akik össze tudják fogni a projektek BIM folyamatait és munkarészeit. Az, aki elvégzi ezt a szakot, koordináló szerepet tölt be. A cél, hogy a hallgató - akár építészeti, akár tartószerkezeti, akár gépészmérnöki, akár üzemeltetési vonalról érkezik - átfogó képet kapjon a BIM-munkafolyamatokról, átlássa a teljes képet, tudjon segíteni a megrendelőnek is megfogalmazni az igényeit. Egy BIM szakmérnöknek oda kell tudni állnia a generálkivitelező mellé, kell tudnia kezelni a modelleket, össze kell fésülnie a szakági modelleket, tudnia kell, hogyan jelezze a tervezési hibákat.
Szintén fontos, hogy értsenek a modellek felhasználásához is, mivel
a modellek alapján tudunk mennyiségeket is számolni, amelyek alapot szolgáltatnak a költségvetéshez, vagy akár munkaidőnormát csatolva hozzájuk az ütemezés is elkészíthető. A kivitelezési munkák ezek mentén nagymértékben optimalizálhatók
- például nem mindegy, hogy egy zsaluzatot hogyan tudunk forgatni egy építés során.
A BIM jellegéből fakad, hogy folyamatosan frissül a tananyag, hiszen folyamatosan újabb és újabb szabványok, eljárások és szoftveres lehetőségek jelennek meg.
Mi a helyzet a BIM-mel kapcsolatos képzések piacán?
2014. előtt szinte senki nem akart a BIM-mel foglalkozni, 2015. után viszont mindenki. (nevet)
Azt tapasztaljuk, hogy hemzseg a piac a képzelt vagy félig valós szakértőktől. Ez aláássa a technológiába vetett bizalmat,
hiszen ha egy megrendelő - a hosszabb időintervallumot, valamint a szaktudás és a szoftverek miatt költségesebb tervezési folyamatot elfogadva - egy olyan “szakértőt” alkalmaz, akinek mindössze egy-egy részfeladatra van rálátása, akkor könnyen előfordulhat, hogy a projekt kudarc lesz. Ez pedig visszaveti a technológia alkalmazását is. A képzés emiatt is hiánypótló.
Kik jelentkezhetnek a BIM szakmérnöki képzésre?
Pár kivétellel szinte bármely mérnöki alap- és mesterszakos végzettséggel rendelkező érdeklődő jelentkezni tud. Sajnos a jelenlegi bemeneti követelmények bizonyos végzettségeket, amiknek lenne relevanciája a képzés szempontjából, kizárnak - dolgozunk azon, hogy jövőre pl. a térinformatikusok, műszaki menedzserek is jelentkezni tudjanak. Frissen végzettek kisebb arányban jelentkeznek, általában már szakmagyakorló mérnökök vágnak bele a képzésbe, sokszor a munkáltatójuk vállalja is a költségeket, mert felismerik, hogy erre a tudásra a cégüknek szüksége van. Magyarországon jelenleg viszonylag szűk kört alkotnak a jó BIM-szakemberek, közülük viszont sokan nem rendelkeznek erről szóló oklevéllel – számukra is egy validációt jelenthet a képzés.
Ha most azt kérdezném, hol tudnak elhelyezkedni a végzettek, az eddig elmondottak alapján biztosan azt mondanád: bárhol. De milyen a helyzet Magyarországon kívül, mennyire lehet BIM szakmérnökként nemzetközi karriert befutni?
Abszolút lehet! A BIM-mel foglalkozó szakemberek, akik a Műszaki és Informatikai Karon végeztek, a Közel-Keleti országoktól kezdve a Távol-Keleten át az EU számos országáig találtak munkát, és Magyarországon is nagy a kereslet. Hozzáteszem:
a jó BIM-es szaktudás rendkívül jövedelmező.
