Ezen kívül portugálon, Dél -Amerikain, Közép-Európain és így tovább. Az ’56-os forradalom képei a felsorolt országok tankönyveiben megjelennek, mint jelentős, megemlítésre méltó események. De miért pont ’56? És ezen kívül van más történelmi esemény, amit reprezentálnak ezen országok tananyagai? A felmerülő kérdésekről beszélgettem professzor Ficher Ferenccel az október 25-ei az 1956-os forradalom a hazai és a külföldi történelemtankönyvekben poszterkiállításán, melyet november 19-ig lehet megtekinteni a Tudásközpont mélyföldszintjén.
Mi alapján kerül be ’56 történelmi eseménye a külföldi tankönyvekbe?
Világtörténelmi jelentősége van ennek az eseménynek. A szovjet birodalmat egy hatalmas csapás érte, bár voltak előtte komolyabb megmozdulások ’53-ban Kelet- Berlinben. Hihetetlen volt mind az a katonai erő, amivel a blokkon belül tartották Magyarországot, az a brutalitás, amivel ezt a szabadságvágyat elnyomták, az a menekültáradat, amit ez az állapot létrehozott. Több mint 200 ezer magyar menekültet jelentetett, akik Kanadába, az Egyesült Államokba vagy épp Dél Amerikába mentek. Ez is szerepet játszott a figyelemfelkeltésben. Ebben az időszakban még nem vagyunk a tv korszakában, de a rádiónak köszönhetően és a sajtó jelenlétének, szerte világot bejárták ezek a hírek. A különböző országok szimpátiatüntetéseket tartottak, sőt a szocialista országokból is érkezett segítség.
Mire fontos figyelni egy esemény reprezentációval kapcsolatban?
Ha megnézzük az egyes országokat külön-külön némelyik spanyol tankönyvnél 20-25 sor is megjelenik. Lényeges, hogy milyen fénykép kerül be. Egyre inkább vizuális generációról van szó és a fényképek, amiket a szerkesztők kiválogattak megrázók. Valahol tényleg visszaadják a szabadságvágyat, a küzdelmet. Nagyon gyakran előjön a tank és a lyukas zászló motívum.
A kutatásaik alatt találkoztam olyan külföldön élő magyarokkal, akik ezekből a tankönyvekből tanultak?
A Dél - Amerikában élő magyar emigráció, nagyrészt történész tagjai vállalkoztak arra, hogy feldolgozzák saját országaikban, sajtóanyag alapján, hogyan tükröződött ezen történelmi esemény. Viszont volt olyan kollega is Chilében, akinek semmi köze nem volt Magyarországhoz, mégis nagyon megfogta ez téma.
Mit gondol a magyar tankönyvek ’56-os reprezentációjáról?
Nagy kontraszt van a képanyagot tekintve a rendszerváltás előtti időszakról és az utána lévőről. Nem kellett ’45 utáni történelmet tanulni, hogy úgy mondjam… a rendszerváltás előtt, én is így nőttem fel, ellenforradalomnak számított az ’56 események sora. Az elmúlt 10 évben is változtak a dolgot, egyre többet tudunk meg, mondjuk arról, mi történt vidéken. Új anyagok kerültek elő és az új tankönyvek már erre is utalnak. Az utóbbi évek tankönyvei már méltón tükrözik azt, ami igazából történt. A külföldi tankönyvek viszont a kezdetektől méltón prezentálták a történteket, nagyon jó érzéssel töltöttel el minket, hogy ha mi nem is, a magyarországi belpolitikai helyzet miatt, de nyugaton ezt forradalomként vitték tovább a tankönyvekben.
