Horvátország, ahol találkozik Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a hagyományok és a modern világ címmel tartott előadást Dr. Blazsetin István az International Seasons rendezvénysorozat keretein belül, április 6-án.
A tartalmas egy órás bemutató során megismerkedhettünk Horvátország földrajzi és demográfiai adataival, majd kronológiai sorrendben végig követhettük, miként alakult ki jelenlegi formája, melyet három nagy régióra oszthatunk: a kontinentális-pannóniai részre, a hegyvidéki-, valamint a mediterrán részre, melyek nem csupán nevükben, de klímájukat és hagyományaikat tekintve is jól elkülönülnek egymástól.
Az előadás kitért arra is, hogy miként választotta szét a 8.-9. században a kárpátmedencébe bejövő magyarság az addigra már itt tartózkodó hatalmas, szláv törzsekből álló tengert, s miként váltak szét ezáltal kelet és nyugat felé.
Szó esett az első horvát király személyéről is, Tomislavról, hiszen az ő uralkodása alatt jött létre az első önálló feudális horvát állam, ami 1102-ig állt fenn, mígnem megalakult a magyar perszonálunió, egészen az első világháború végéig. Az első horvát írásos emlék egy Krk szigetén lévő baskai kőtábla, melyet a kutatók 1100 környékére datálnak.
A nyugati: római, latin-, és a keleti: bizánci hatások a középkorban is nyomot hagytak Horvátország kultúrájára, majd a reneszánszban a közeli olasz hatásoknak köszönhetően nyugati irányban tolódott el az ország, ez pedig végleg elválasztotta a többi szerb néptől.
Érdekesség, hogy a Trónok harca és a Star Wars egyes jeleneteit is Dubrovnikban forgatták, valamint a Mamma mia is horvát tájképeket tartalmaz, hiszen a Vis sziget tűnik fel a filmben.
Az előadás címében megjelenik a modern világ is, melynek legjobb példája az a Peljeski híd, amely a maga 2404 méterével és 55 méter tengerszint feletti magasságával idén nyáron már megnyílik a Dubrovnikba igyekvő turisták előtt.
Ha Horvátország gasztronómiájára gondolunk, akkor szintén az olasz kultúra jelenik meg, hiszen a házi prosciutto vagy a Pag szigetén lévő 1000 éves fák terméséből készülő olívaolaj mind a mediterrán világot idézik. De horvát különlegességek közé tartozik a só, a paski sir nevezetű sajt vagy a fű pálinka is, ami különböző növényeket tartalmazó törköly pálinka.
Az előadás végéhez közeledve érdekes történetet ismerhettünk meg Ivan Mastrovic szobrász alkotásával kapcsolatban, hiszen a meztelen alakot ábrázoló művet az akkori lakosok nem látták jó szemmel Belgrád szívében, agy a város peremére „költöztették”. A sors fintora, hogy ez a szobor mára már Belgrád egyik jelképévé vált.
Úgy gondolom, turistaként is érdemes visszanézni ezt az ismeretterjesztő előadást, amely az International Seasons eseményei között is megtalálható, hiszen rengeteg rejtett kincsre hívja fel a figyelmet az előadó, például, mint a Galesnjak nevű horvát sziget, amely a műholdas felvételeken szív alakban látható.
