A Pécsi Tudományegyetem ad otthont a Tempus Közalapítvány tizenkilencedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Koordinátorok Országos Találkozójának június 29-július 1. között. A szakmai programokat, kerekasztal beszélgetéseket és inspirációs előadásokat felsorakoztató rendezvényen a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi, kiemelten Erasmus és CEEPUS ügyekkel foglalkozó munkatársai közül több mint százhetvenen vesznek részt az ország ötvenegy felsőoktatási intézményéből. A nemzetközi programokkal kapcsolatos aktualitások, kihívások megvitatására, jó gyakorlatok bemutatására helyezik a hangsúlyt.
A megnyitón elsőként dr. Betlehem József, a PTE általános, stratégiai és nemzetközi rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket, és a szinte zsúfolásig megtelt dr. Halasy-Nagy József Aulán végignézve elmondta: „szép példáját adja annak az elkötelezettségnek, elhivatottságnak, amit ez a fajta koordinátori pozíció jelent,” majd kedves emlékeit idézte fel: „a CEEPUS magyar bírálóbizottságnak egy jó ideig tagja lehettem, és sokat fáradtunk azon, hogy minél népszerűbb legyen. A CEEPUS az Erasmus programmal együtt a magyar felsőoktatás emblematikus hívószavai közé kell, hogy tartozzanak és a felsőoktatásban betöltött szerepe szintúgy elvitathatatlan. Minden ilyen program talán akkor a legsikeresebb, ha ezek nem csak mobilitási számokban jelennek meg, hanem ténylegesen, olyan hozzáadott értékekben, amelyek a hazai és ezen belül a Pécsi Tudományegyetem nemzetköziesítését is szolgálják” – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Majd a PTE Nemzetközi Igazgatóságán felhalmozott know-how és a jó tapasztalatok fontosságát emelte ki:
„Egyetemünk azt tekintheti az egyik legnagyobb büszkeségének, hogy rövid idő alatt közel 5000 főre sikerült emelni a nemzetközi hallgatók számát, ez is egy nagyon fontos része a nemzetköziesítésnek, amit megint csak nem adtak ingyen.”
A világjárvány miatt az elmúlt két évben nem volt lehetőség ilyen többnapos, személyes találkozó szervezésére, ezért örömteli, hogy idén sikerült megszervezni: „A Tempusnál évek óta készültünk arra, hogy újból Pécs adhasson otthont egy országos koordinátori találkozónak, és igazán fantasztikus azt látni, hogy majdnem mindannyian el tudtak jönni erre a megbeszélésre” – emelte ki dr. Tarrósy István, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának vezetője, majd hozzátette: „az elköteleződés egyik fontos dimenziója a vezetői elköteleződés a nemzetköziesítési törekvések mellett, ami szerencsénkre itt a PTE-n adott, és ezt külön köszönöm rektorhelyettes úrnak, aki e területet felügyeli.” Továbbá találkozón a tudásmegosztás fontosságát emelte ki: „Maximálisan meg vagyok győződve arról, hogy azok az eszmecserék, amiket le tudunk folytatni egymás között, azok mindannyiunkat gazdagítanak és jobbá, okosabbá és profibbá tesznek. Magyarország igazán kiválóan jelenik meg az európai felsőoktatási térben, például az Európai Egyetemi Szövetségek programban is, amely megfelelő helyzetbe hozhatja az egész szektort.”
A Tempus Közalapítvány több mint huszonöt éve koordinálja olyan ösztöndíjprogramok megvalósítását, amelyek közvetett vagy közvetlen módon támogatják a magyar felsőoktatás nemzetköziesítési törekvéseit. Ilyen többek között az idén harmincöt éves Erasmus+ és a CEEPUS program is, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar egyetemek és főiskolák a nemzetközi színtéren is versenyképesek lehessenek.
„Szeretném kiemelni, hogy a Tempus Közalapítványnak a felsőoktatási intézmények a legfontosabb kapcsolatai és ezen belül is a legszorosabb kapcsolatai a nemzetközi igazgatóságokkal, és a koordinátorokkal vannak, ők a mi kinyújtott kezünk, akiken keresztül megvalósulnak a programjaink, elérjük a hallgatókat és tudjuk támogatni a nemzetköziesítési folyamatokat” – húzta alá a az esemény jelentőségét dr. Varga-Bajusz Veronika, a Tempus Közalapítvány főigazgatója, majd az alapítványban zajló változásokat ismertette.
A Felsőoktatási ösztöndíjprogramok című plenáris előadáson Györke Julianna, és dr. Beke Márton, a Tempus Közalapítvány Felsőoktatási Erasmus Csoport munkatársai számoltak be a változásokról, újdonságokról, amelyet az elmúlt időszak krízishelyzetei is nagyban befolyásoltak. Mind az Erasmus+, mind a CEEPUS programokban kiemelt prioritás a digitalizáció, az inklúzió és a zöld törekvések. „2020-ban drasztikusan megváltozott a mobilitási helyzet is a világjárvány kapcsán” – hívta fel a figyelmet a szakember. Azonban pozitív eredmény, amelyet sikerült megtartani, a nagyobb fokú online konzultációs kapcsolat, amely jó tapasztalatok cseréjét, aktív tanulási folyamatot is lehetővé teszi.
„Az idén kitört ukrán-orosz háború szintén egy válsághelyzetet generált a mobilitások tekintetében, erre az Erasmus+ program nagyon gyorsan reagált, lehetővé téve, hogy az intézmények fogadhassanak Ukrajnából érkező menekülteket, hallgatókat és oktatókat is” – hangsúlyozta Györke Julianna, majd hozzátette:
„Az elmúlt két év hihetetlenül lecsökkentette a mobilitási számokat, az Európán kívüli utazások szinte teljesen megszűntek, Európán belül is drasztikusan csökkentek a létszámok, és különösen a munkatársi mobilitások megvalósítása vált szinte lehetetlenné. Ezzel párhuzamosan viszont az Európai Bizottság jóvoltából egyre nagyobb keretek állnak rendelkezésre a mobilitásban.”
A cél természetesen a vírus előtti létszámok elérése, a mobilitás élénkítése. Dr. Beke Márton hasonló tendenciákról számolt be a CEEPUS program tekintetében. Kiemelte, hogy a virtuális mobilitáshoz, amelyet a szükség hozott, Magyarország az elsők között csatlakozott, ám nem hozott komoly áttörést..
A találkozó további részében szakmai és kulturális programok várják a résztvevőket a háromnapos rendezvényen.
