A PTE Nemzetközi évadának Nílus-parti este című rendezvényén a világjáró dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész lebilincselő előadását hallhatták az érdeklődők március 2-án a Művészetek és Irodalom Házában „Almásy László nyomdokain a Szahara bűvöletében” címmel, amely az International Seasons Facebook oldalán élő közvetítésen is követhető volt, valamint vissza is nézhető. A PTE-n 2005-ben doktori címet szerzett Kubassek János bemutatta kutatását Almásy Lászlóról, aki a világ egyik legismertebb magyarjává vált és rendkívül kalandos élete során a Szahara legnéptelenebb részére is eljutott.
Dr. Kubassek János és Az úszó figurák. Almásy akvarellje a barlangfestményekről
S hogy miért vágyna valaki a sivatag legtávolabbi zugába? Egy olyan helyre, ahol hiánycikk a víz, lakat alatt tartják a kulacsot, ’mosogatni’ homokkal lehet és csontokból vannak az útjelzők? Röviden talán úgy lehetne válaszolni rá, hogy a Szahara rajongója lett Almásy és hajtotta a kíváncsiság, hogy megtalálja a Zarzura oázist, amiről sokan azt gondolták, hogy legenda csupán, míg 1932-ben felfedezte. Megtalálta a magyarábokat is, akik a mai napig fontosnak tartják magyar származásukat.
A magyar felfedező utazások kiemelkedő, vibráló személyisége Almásy László, akiről az Oscar-díj esővel kitüntetett amerikai film, Az angol beteg főszereplőjét mintázták, és a világ egyik legismertebb magyarjává vált.
A film 125 ország filmszínházaiba és televíziós társaságaihoz jutott el. Dr. Kubassek János hiánypótló, három évtizedes kutatásainak eredményeit A Szahara bűvöletében című, a Medicina-Panoráma Kiadó által megjelentetett könyvében tette közzé.
„Dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész fő kutatási területe magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenysége, Ázsia és Afrika regionális földrajza. A Föld 6 kontinensének 108 országába jutott el. Számos expedíción vett részt Kelet-Afrikában, a Szaharában és a sarki Urálban. Washingtonban, a Smithsonian Intézetben és a Kongresszusi Könyvtárban végzett tudománytörténeti kutatásokat. Számos alkalommal tartott előadásokat A PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetében, ahol 2005-ben szerzett PhD-fokozatot. 29 könyve, több, mint 300 tanulmánya, cikke, interjúja jelent meg 9 nyelven, 12 országban” – ismerhettük meg az előadót Szabó Attila jóvoltából, aki a PTE Nemzetközi Igazgatóság munkatársa, az est házigazdája.
Megtudhattuk, hogy egyetemi évei alatt kezdte el foglalkoztatni Kubassek Jánost Almásy László életútja, amikor még egy fénykép sem volt róla ismert. “Borostyánkőn született, ez ma Burgenlandhoz tartozik. Az első emléktáblát is itt állították a tiszteletére, német és arab nyelven, pedig ő magyar volt, és az anyanyelve is magyar volt” - hangsúlyozta dr. Kubassek János, majd hozzátette: “Az áll rajta: Abu Ramla, a homok atyja, ahogyan a beduinok nevezték Almásy-t.” Tudományos igényű, rendkívül izgalmas előadásában a kutató a következő kérdésekre kereste a választ:
- Ki volt ez a kalandos életű utazó?
- Hogyan lett pilóta, autóversenyző, vadász, természettudományi gyűjtő, térképész, katonai felderítő, sivatagkutató, útirajz író, földrajzi felfedező?
- Mivel gyarapította a geográfia, a régészet, a művészettörténet, a múzeumi világ, a Szahara-kutatás eredményeit?
A Nílus-parti este ezt követően Horváth Zoltán előadásával folytatódott: Kincsvadász, bajkeverő, hős és specialista: Az egyiptológus a filmvásznon, a képernyőn és a filmgyártásban címmel. Érdemes a vele készült interjút is elolvasni: Isteni Egyiptom! » Majd Gyenis Boglárka és az Oriental Fusionett táncelőadása zárta az estet.
