A nagybetűs ÉLET-be kilépni az egyetemről több dolgot hozhat magával. Egy biztos munkahely például majdnem biztosan súlygyarapodást is. Mit tegyünk, hogy az első évfolyamtalálkozóra, majd az azt követőkre ne egyre vastagabb derékkal menjünk? Dr. Szabó Zoltánt, a PTE ETK Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet adjunktusát kérdeztük.
A statisztikák szerint az, aki biztos munkát szerez, majdnem biztosan hízni kezd. Miért lehet ez?
Alapvetően sok tényezőnek köszönhető, ha az ember testtömege gyarapodásnak indul. Ami biztos faktor, az a többletenergia-bevitel, vagyis többet eszünk, mint amire szükségünk lenne. Ez is sok oldalról közelíthető meg, de leginkább az ún. feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával magyarázható. Ezek a „kényelmi” termékek: mirelit készítmények, finomított élelmiszerek, péksütemények. Nemcsak az élelmiszerek fajtái, hanem az étkezés frekvenciája is ok lehet, vagyis az, hogy mikor étkezünk.
Tipikus, hogy valaki nem reggelizik, vagy csak “bedob egy kávét”, és már indul is a pörgés, aztán nem eszik egész délelőtt, talán csak egy cukros üdítőt iszik meg vagy bekap egy-két csokit. Aztán jön a gyors ebéd, de ha erre sincs ideje, akkor valahogy kihúzza délutánig - vannak, akik ilyenkor már szédelegnek! - aztán jön a vacsora, amikor meg már farkaséhes, voltaképpen bármit megeszik, ami elékerül. Este, amikor leroskad a kanapéra a tévé elé, még nassol valami zsíros és/vagy cukros dolgot. Így könnyű szert tenni a túlsúlyra. Amit még kiemelnék, az az, hogy
amikor az ember munkába áll, családot alapít, az nagyon sok kötelezettséggel jár, általában ilyenkor szeretnénk megfelelni az új szerepeinknek, növekednek az elvárások, ami nagyobb stresszel is jár – vagyis a rendszertelen étkezés és az elhízás mögött a fentieken túl pszichológiai okok is állhatnak ilyenkor.
Mit tehetnénk ez ellen?
A nagy változások ellenére amennyire tudjuk, tegyük tudatossá a táplálkozásunkat!
Van kontrollunk afölött, hogy mit fogyasztunk vagy nem fogyasztunk– ha ezt megtapasztaljuk, neki lehet látni az egészségre káros ételek elhagyásának, az egészségünkre kedvező élelmiszerek beiktatásának.
Ezzel párhuzamosan jó ötlet ha úgy csökkenthetjük az adagokat, hogy mégis jól lakunk. A legjobb megoldás általában az, ha valaki saját maga főz, bár erre nyilván időt is kell tudni szánni. Ha ez nem kivitelezhető, már rendelkezésre állnak olyan ételrendelési lehetőségek, amik változatos menüket kínálnak, érdemes velük élni!
Amit javasolni szoktam, az az, hogy alakítsuk ki a reggelizés szokását, mert ez már önmagában is a testsúlygyarapodás ellen dolgozik. Keressük az egyszerű, de egészséges megoldásokat, pl. együnk zabkását, gyümölcsöt. Utóbbit egész évben jó, ha fogyasztunk, és együnk minél több zöldséget is! Az egészségünk megőrzése érdekében érdemes a túlzott sófogyasztást is elkerülni. De sok gyakorlat van, amiket hosszan részletezhetnék…
A boltokban, menzákon jellemzően pont nem a gyümölcsök vagy a zöldségételek elérhetők.
Attól, hogy túlkínálat van a kényelmi termékekből, még nem kötelező megvennünk és elfogyasztanunk ezeket az ételeket.
Próbáljunk minél tudatosabban választani a lehetőségeink közül!
Mit tehetünk, ha a rossz étkezési szokásaink már berögzültek?
A legjobb, ha eleve elkerüljük ezt, és viszonylag korán elkezdjük a jó szokásokat beépíteni az életünkbe. Például, ha reggelizünk vagy nem túl későn vacsorázunk, sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, az már haladás.
Ha már rögzült, azt szoktam tanácsolni, hogy két megközelítés valamelyikét alkalmazzuk.
Az egyik, amikor az ember fokozatosan elkezdi a rossz szokásokat jóvá átdolgozni, és lépésről lépésre haladva ér el eredményeket. A másik módszer az, ha drasztikusan vált, és azonnal abbahagyja azokat a viselkedésmintákat, amikről felismeri, hogy károsak. Olyasmi ez, mint ahogyan a dohányosok azonnal leteszik a cigarettát vagy az alkoholisták abbahagyják az ivást.
Fontosnak tartom, hogy alakítsunk ki jó szokásokat, de a tapasztalat az, hogy az életmódváltás gondolata mögött általában valamilyen erős motiváció áll (pl.: túlsúly vagy valamilyen betegség kialakulása), ami már megkívánja a drasztikus beavatkozást. Azt javaslom, ne várjuk meg, míg baj lesz, mert borítékolható, hogy előbb vagy utóbb problémákkal kell szembesülnünk, ha nem állunk szóba időben a táplálkozásunkkal. A legtöbben például az időhiányra való hivatkozással nem fokozzák a fizikai aktivitásukat. Nekik azt szoktam mondani, hogy
ha most nincs ideje a testmozgásra, később a betegségek kezelésére lesz - ne várjuk ezt meg!
Annyi mindent olvasni a neten különböző diétákról - mit javasol, hogyan tudunk az egészségesebb étkezési szokásoknak megfelelő forrásból utánanézni?
Ez nehéz kérdés, mert sokszor a szakembereket is zavarba ejti a közösségi média és a különböző internetes platformok mérhetetlen információs zaja, ahol mindenki mindent (jobban) tud. Pár dolgot javasolnék, ami megkönnyíti az eligazodást! Az egészséges táplálkozás alapelvei hosszú idő óta változatlanok (minél több teljes értékű növényi eredetű élelmiszer, és minél kevesebb feldolgozott élelmiszer). Ha ezektől nagyon eltérő vagy ezeknek ellentmondó információkat találunk, mindig éljünk a gyanúperrel, hogy valami nem stimmel.
Legyünk szkeptikusabbak, nem kell mindent elfogadni, amit a neten olvasunk, vagy valaki nagyon karizmatikusan hangoztat!
Nyugodtan kérjük ki hiteles szakemberek véleményét, ha elkavarodunk az információk tengerén.
