Interjú az „Innovatív digitális nyelvtanulás az egészségügyi szektorban dolgozók számára” (2021-2-AT01-KA220-VET-000049281) című pályázat keretében megvalósult projektről
Valós szituációkat bemutató online nyelvtanulási csomag kidolgozása volt a célja annak az IDEAL projektnek, mely tematikailag kifejezetten az ápolási feladatokra koncentrál, és a német ápolási szaknyelvtudás fejlesztését célozza. Tíz videó, valamint kétféle - a nyelvtanulóknak és nyelvoktatóknak szóló - kézikönyv is készült, melyekhez interaktív szószedet és feladatok kapcsolódnak.
A tananyag áprilistól lesz elérhető magyar, angol, német és szlovák nyelveken a https://www.xn--uugot-ow3b.it/ideal-app/ linken.
A részletekről a lelkes és motivált magyar csapatot kérdeztük: Karamánné dr. Pakai Annamária, a PTE ETK Szombathelyi Képzési Központ képzési igazgatója, Halász Renáta szaknyelvtanár, a PTE ÁOK Egészségügyi Nyelvi- és Kommunikációs Intézet munkatársa, és Huszár Ildikó, a PTE ETK Kutatás- és Projekttámogtási Osztály munkatársa osztották meg gondolataikat.
Hogyan merült fel a projekt ötlete?
Karamánné dr. Pakai Annamária: Egyetemi okleveles végzettségű ápoló vagyok, az egészségtudományok terén szereztem doktori végzettséget, 2017-ben habilitáltam. Egy csereprogramnak köszönhetően lehetőségem volt Frankfurtban szakmai gyakorlatot tölteni. Azt tapasztaltam, hogy hiába van nyelvvizsgám és boldogulok a nyelvtudásommal, a betegekkel való interakció nem megy könnyen.
Hiányoltam, hogy nincs olyan tankönyv vagy nyelvoktatási segédlet, ami segítené a páciens-ápoló közti kommunikációt.
Átnéztem az összes nyelvoktató programot és azt láttam, hogy annak ellenére, hogy számos videós tartalom segíti az egészségügyben dolgozókat, ezek többsége egy-egy adott beavatkozásra vonatkozik, vagyis nem az interaktivitás, az ápoló és a beteg közti alapvető kommunikáció van fókuszban, például, hogy első találkozáskor mit mondjunk a betegnek, hogyan valósuljon meg az anamnézis-felvétel, állapotfelmérés? Nem voltak meg az olyan alapvető információk sem, mint például az, hogy a német egészségügyi rendszer hogyan épül fel, melyik osztályt hogyan neveznek. Németül ezek mind hiányoztak. Átnéztem a nyelvkönyveket is: tematikusan nagyon jól felépített anyagok elérhetők, de itt is hiányoltam az ápolói oldal bemutatását, azoknak a valós helyzetek nyelvi leképezését, mely a betegek és ápolók között zajlik.
Halász Renáta: Az orvos-beteg kommunikáció tekintetében már nagyon sok minden elérhető, és az ápolói szakma is egyre hangsúlyosabban van jelen a nyelvoktatásban.
Kik alkotják a nyelvoktatási projekt célcsoportját?
Karamánné dr. Pakai Annamária: Magyarországon az a célunk ezekkel a videókkal, hogy a hallgatókat nyelvvizsgához tudjuk segíteni, illetve a Magyarországon ápolt német betegekkel való kommunikációt tudjuk megkönnyíteni. A gyakorlatukat német nyelvterületen végző hallgatók számára is jó felkészítő anyag lehet. Zala és Vas megyében a termálfürdők gyógyvizei miatt markáns az egészségturizmus, a német és osztrák vendégekkel való kommunikációhoz elengedhetetlen a nyelvtudás.
Halász Renáta: Magyar részről a hallgatókat és az egészségturizmust szeretnénk támogatni, illetve a mi környékünkön is egyre több az idősotthon, melyeknek lakói között német nyugdíjasok is vannak. Az ő ellátásukat is segítheti a szaknyelvi képzés. Az osztrák és német projektpartnereknél más a helyzet. Az ottani kórházak hatalmas energiákkal toborozzák az egészségügy számára a dolgozókat, akiknek német szaknyelvi tudásra van szüksége.
Mi jellemzi a tananyagot?
Karamánné dr. Pakai Annamária: Amikor megírtam ezt a 10 szituációt,
arra törekedtem, hogy a gyakorlatban hasznos, valódi párbeszédek, mindennapi beszélgetések jelenjenek meg.
Olyan alapvető dolgokra kell gondolni, mint például egy ápolói anamnézisfelvétel kérdései: hány éves, mi a problémája a betegnek, milyen tünetei, panaszai vannak; vagy egy műtéti előkészítés, amikor az ápoló elmondja a betegnek, mit tehet és mit nem a műtét előtt, és hogy mit fog vele történni. De emellett szó esik diabetes lábápolásról, gyógyszerelésről. Igyekeztünk ápolók közötti párbeszédek megjelenítésére is, így hallhatunk osztályátadásról, a betegágy mellett használt Norton skála és Glasgow Kóma skála bemutatásáról is.
Halász Renáta: A videókba azok a témák kerültek be, melyeket Annamária, a projekt szakmai vezetője javasolt, a kisfilmeket a transzkripciónk alapján az osztrák ápolóképző szakiskolában forgatták le. Egy már régóta meglévő nyelvtanulást segítő digitális infrastruktúra volt az osztrák partnerünk kezében, amit a projekt keretében ápolási szaknyelvi tartalommal egészítettünk ki. A fiatalabb generációknál alapvető igény, hogy modernebb, képpel, videóval megtámogatott digitális tananyagokat használjanak, ezért készültek a projekt keretében is a videók.
Karamánné dr. Pakai Annamária: A szószedet/szótár funkció mintegy ezerötszáz szót foglal magába. Szerintem ezeknek a videóknak nagyon nagy előnye, hogy bármikor le lehet állítani, újrahallgatni őket, a sebességükön állítani. A módszertani könyv is ajánlja, hogy érdemes először felirat nélkül megnézni a videót, hogy a hallásértés fejlődjön, majd ezután a feliratokkal újranézni a videókat. Egy-egy szóra rá is lehet kattintani, és megjelenik a fordítás. Szerintem ez hatalmas segítség, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy a szavak rögzüljenek és beépülhessenek a mindennapi nyelvhasználatba.
Halász Renáta:
Nem hosszú videókról van szó, 5–10 perc közöttiek, vagyis körülbelül annyi, amit egy-egy órán fel szoktunk dolgozni. A videókban megjelenő szakmai tartalmakat ápolási szakemberek állították össze és egy nem szakember számára is érdekesek lehetnek.
A videókhoz feladatok is kapcsolódnak, amiket az osztrák partner épít be a tananyagba a digitális platformon belül. Két opció lesz: a videó közben bizonyos helyeken egyszerűen előugrik egy feleletválasztós feladat, vagy a videó végén jelennek meg önellenőrző kérdések. Az egyik nagy előnye ennek a szaknyelvi anyagnak, hogy a videók a németen kívül szlovák és magyar nyelvű feliratokkal is működnek, ha valaki kíváncsi a fordításra. A tananyag kurzushoz kötötten, de önálló nyelvtanulásra is használható. Utóbbi esetben akkor és annyit tanul a felhasználó, amennyit akar, akár kiegészítheti a már meglévő tananyagait.
Milyen szintű nyelvtudás eléréséhez járul hozzá a tananyag?
Halász Renáta:
B1-et határoztuk meg kiindulási szintnek, az anyag a B2 felé induló nyelvtanulókat segíti - egyébként erre a szintre van a legnagyobb igény is.
A későbbiekben akár tovább is lehetne bővíteni az anyagot további szaknyelvi tartalmakkal, diskurzus-elemekkel és szókinccsel.
Vannak-e olyan területek, amik a továbbiakban megjelenhetnének hasonló formában?
Karamánné dr. Pakai Annamária: Úgy gondolom, hogy sok olyan szituáció, ápolási folyamat van a műtéti előkészítéstől az eszközös beavatkozásokig, melyek kapcsán az anyagot tovább lehetne gondolni. A mostani valóban inkább csak a kezdeti kommunikációra koncentrál. Fontos lenne az ápolói szakmán túl más egészségügyi foglalkozásra is kiterjeszteni. Az Egészségtudományi Karon is sok szak van a gyógytornásztól és a dietetikustól kezdve a védőnőig vagy a szülésznőig, melyek kapcsán hasznos lenne. Ha például beteg a gyermek, a szüleivel való kommunikáció is fontos, nem beszélve arról, hogy el sem kell hagyni Magyarországot ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók a világ bármelyik szegletéből származó páciensekkel találkozzanak.
Milyenek a hallgatói visszajelzések?
Karamánné dr. Pakai Annamária: Magam is részt vettem az órán, és élveztem minden pillanatát! Renáta nyilván többet tud mondani, hiszen ő oktatói oldalról látta ezt a folyamatot.
Halász Renáta: Szóban és írásban is kértünk a hallgatóktól visszajelzést, és kiderült, hogy kifejezetten őrültek a szakmai tartalomnak, hiszen motiváltak, komolyan készülnek az egészségügyi pályára. Az órán is érezni lehetett, hogy tényleg érdekli őket, örülnek a tartalmaknak, amikor a nyelven keresztül a szakma is kicsit tanulható.
Említettétek, hogy megjelenik egy digitális kiadvány is a fejlesztés kapcsán.
Halász Renáta: Most végezzük az utolsó simításokat, kétfajta kézikönyv lesz: egyrészt a tanárok számára, másrészt az önállóan nyelvet tanulók számára, kicsit más megközelítésben. A szlovák partner állítja végül össze ezeket az anyagokat.
Karamánné dr. Pakai Annamária: A kézikönyv felsorolja a projektben résztvevő partnereket, vázolja a megvalósítás lépéseit, bemutatja a digitális tanulási platformot, a videólejátszó jellemzőit, beállításait, valamint a szótárt is. Ismertetjük benne a módszertani hátteret, vagyis tulajdonképpen leírjuk, hogyan lehet a nyelvoktatás során feldolgozni ezt a tananyagot.
Milyen volt részt venni a projektben, milyen tanulságokkal szolgált?
Karamánné dr. Pakai Annamária: A határidőket nagyon jól tudtuk tartani, bízom benne, hogy márciusban a projekt szombathelyi zárása is ugyanolyan hatékony lesz, amilyen a közös munka volt.
Halász Renáta: Mi nem ismertük egymást korábban, különböző karokon dolgozunk. Ilyen szempontból is remek volt a projekt, hiszen integrálja az egyetem karain dolgozó egészségügyi kommunikációval foglalkozókat. Számunkra ez a projekt kirándulás volt az ápolói szaknyelv felé, hiszen alapvetően orvostanhallgatókkal foglalkozunk.
Lesz utánkövetés, hatásvizsgálat?
Huszár Ildikó: Az Erasmus projektek sajátja, hogy
a fenntarthatóság, illetve a szabad és ingyenes hozzáférés a projekt eredményeihez fontos szempont.
Az online elérés miatt nehezen tudjuk nyomon követni, hogy pontosan hányan és milyen hatékonysággal használják, de azt gondolom, ez éppen a rendszer előnyéből, az önálló tanulás lehetőségéből is fakad.
Karamánné dr. Pakai Annamária: Bízom abban, hogy lesz lehetőségünk folytatni ezt a munkát.
Egyelőre a képzéseink keretében nincs nyelvoktatás, de azt gondolom, hogy ez a projekt akár elindíthat erről egy közös gondolkodást!
„Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.”
