Népegészségügyi és egészségügyi szakemberek szerepe a lakosság egészségi állapotának alakulásában címmel szervezett konferenciát a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara és Általános Orvostudományi Kara augusztus 28 és 30. között Pécsen a Magtár Rendezvényházban.
Az immár XVII. konferencia egyik kiemelkedő témája a betegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok fontossága és ehhez kapcsolódóan a lakosság egészségügyi tudatosságának növelése volt.
Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, aki egyben a PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézet vezetője, felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőzés területén elsősorban a képalkotó- és labordiagnosztika különböző ágai fejlődnek, ezeket kellene jobban kihasználni.
„A Pécsi Tudományegyetem az Alma Materem, ezért nagy öröm számomra, hogy itt lehetek, mindig szívesen jövök haza Pécsre” – mondta dr. Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos tisztifőorvosa, aki arról beszélt, hogy
az egészségügy újfajta és komoly kihívással néz szembe, a társadalom elöregedésével, mely egész Európát érinti.
„Rendkívüli módon fejlődtek az utóbbi időben a diagnosztikus és a terápiás eszközök is, felfedezünk olyan betegségeket is, melyek korábban rejtve maradtak, ezzel is növelve a gondozottak számát, illetve meg tudjuk gyógyítani az arra szorulókat. Ez mind abba az irányba mutat, hogy egyre több feladatunk lesz, egyre több igény jelentkezik az egészségügyi ellátásban. Az egyetlen lehetőségünk az, ha a mérleg nyelvét a prevenció felé billentjük el” – tette hozzá a tisztifőorvos.
Dr. Nyitrai Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja hangsúlyozta, az intézmény életében kiemelt szerepet kap az egyetemi polgárok mind fizikai, mind szellemi egészsége, melyet több kari és összegyetemi program is támogat. „Három és fél évvel ezelőtt a Klinikai Központtal együttműködve
elindítottuk azt a komplex egészségügyi szűrőrendszert, ahol a saját dolgozóink, beosztástól függetlenül ingyen egészségügyi szűrésen vehetnek részt,
ami két éve fogászati szűrővizsgálatokkal is kiegészült” – említette példaként dr. Nyitrai Miklós.
„Napi tíz perces gyors séta, vagy azzal egyenértékű fizikai aktivitás segítségével az inaktív nőknél 0,9, az inaktív férfiaknál pedig 1,4 évvel hosszabb élettartam predesztinálható” – számolt be egy nagy elemszámú nemzetközi kutatás eredményéről dr. Ács Pongrác, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, aki arra igyekezett felhívni a figyelmet, milyen fontos szerepet játszik a rendszeres mozgás az emberek életében. A konferencia későbbi részében ehhez kapcsolódóan azt is elhangzott, hogy a magyar lakosság fizikai aktivitása jelentősen elmarad az EU átlagtól.
Vokó Zoltán, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a konferencia nem titkolt célja, hogy szakmai diskurzusokat, együttműködéseket, közös kutatási programokat generáljon, melyre nagyon jó esélyek mutatkoznak a rekordszámú résztvevőket tekintve.
A hivatalos megnyitót követően plenáris előadásokkal kezdődött meg a háromnapos rendezvénysorozat, elsőként dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője tolmácsolta a jelenlévőknek Takács Péter egészségügyi államtitkár szavait, melynek fő üzenete az volt, hogy az egészségügy több, mint a betegségek kezelése, az maga az egészséges élet, melyben nagy szerepe van az egyéni felelősségnek, ezért fontos, hogy a jelenlegi betegségügy-szemlélet helyett, valóban egészségügy-szemlélet működjön az egész országban.
Dr. Baticz Orsolya A magyar egészségpolitika aktualitásai című előadásában röviden beszámolt a magyar lakosság egészségügyi állapotáról, ennek részeként elmondta, hogy bár 2023-ban nőtt a születéskor várható élettartam, a nemek közötti különbség továbbra is jelentős maradt. A vezető halálokokban sem történt változás, továbbra is a keringési betegségek állnak az első helyen, ezt követik a különböző daganatos betegségek, ezek is a nőket sújtják nagyobb számban. A statisztikákból jól látható, hogy prevencióban el vagyunk maradva más országokhoz képest, az elkerülhető halálozásban pedig sereghatjók vagyunk az EU-ban.
Forrás: KSH
„Sajnos mi, magyarok az egészségügyi magatartás szempontjából nem vagyunk az egészséges életvitel követői: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, ezen belül is a gyermekkori elhízás, a testmozgás hiánya, a nem megfelelő táplálkozás és számos, legfőképpen viselkedési addikció jellemzi társadalmunkat” – mondta dr. Baticz Orsolya. A lakosság élelmiszerfogyasztására a telített zsírok, a magas cukortartalmú ételek és italok, valamint az alacsony zöldség-gyümölcs fogyasztás jellemző. A halálozás vezető életmód tényezői Magyarországon a táplálkozási kockázat, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a légszennyezés és a mozgásszegény életmód.
„2019-ben arányaiban több forrást fordítottak megelőzésre, mint 2022-ben” miközben több európai uniós országban is jelentősen nőttek ezek az összegek – emelte ki a főosztályvezető. Éppen ezért
a jövőben az „Egészség, mint érték” szemlélet alapján szeretnék javítani a hazai egészségügyi helyzetet. Ennek három fő pillére a szűrővizsgálati rendszer erősítése, a lakosság egészségtudatosságának erősítése, valamint az Egészségfejlesztési Irodák egészségügyi rendszerbe integrálása, feladatkör-bővítése.
Ugyanakkor a szakpolitikai program prioritásai között szerepel a daganatszűrések fejlesztése, valamint egy országos lefedettséget biztosító egészség-monitor rendszer is.
Sokkal kritikusabb hangnemet ütött meg dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet kutatóprofesszora, aki A magyar lakosság egészségi állapota – népegészségügyi kihívások címmel tartott előadást, melyenek legnagyobb tanulsága, hogy egyáltalán nem vagyunk felkészülve az elröregedés okozta kihívásokra.
