A Pécsi Tudományegyetem rektora, dr. Miseta Attila A jövő most történik címmel egy, az információcserét, belső kohéziót segítő és erősítő előadássorozatot indított az őszi szemeszterben. A tanév során a főcímhez kapcsolódva minden egyetemi kar bemutatja saját tudományterületét. Elsőként, október 15-én a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adott betekintést kutatási és tudományos arculatába A változó világ kihívásai a mesterséges intelligencia korában alcímmel.
„A konferenciasorozat reményeim szerint egyfajta kohéziót, szorosabb egyetemi létet fog megalapozni azzal, hogy időről-időre összegyűlünk és különböző témakörök mentén megosztjuk egymással gondolatainkat, beszélgetünk, érvelünk, olykor vitázunk” – mondta nyitó beszédében dr. Miseta Attila, aki leszögezte, a kollégák között minden alkalommal lehetőség lesz kötetlen hangulatú eszmecserére is.
Az előadássorozat első állomásának otthont adó PTE KTK Fintelligence termet teljesen megtöltötték az érdeklődők az esemény alkalmából, ahol a jelenlévők egy hosszabb (30 perces) és két rövidebb prezentációt hallgathattak meg a PTE BTK kutatóitól. Az előadókat dr. Bene Krisztián, a PTE BTK dékánja konferálta fel, aki megjegyezte: reméli, hogy az előadásokat követően hallhatunk majd vitaindító gondolatokat, eltérő szemléletű felvetéseket is.
Elsőként dr. Vörös Zoltán, a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense tartotta meg előadását Átalakulás a globális politikai erőtérben címmel. Prezentációjának alapját kutatása, illetve az ahhoz kapcsolódó, dr. Tarrósy Istvánnal, a PTE Nemzetközi Igazgatóság igazgatójával közösen publikált Átalakuló Világrend című könyv szolgáltatta.
„Az előadás elsősorban a nemzetközi politikai folyamatokra fókuszált. Vajon meg tudjuk-e mondani mit hoz a jövő? Meg tudja-e mondani egy társadalomtudós, vagy egy politikával foglalkozó szakértő, hogy mi várható? Nagy valószínűséggel nem, viszont fel tudjuk vázolni azokat a szcenáriókat, amelyek elméletben létrejöhetnek” – vázolta fel előadását Vörös Zoltán, aki az ipari forradalomtól napjainkig igyekezett felvázolni az erőviszonyokat a különböző országok, gazdasági és regionális nagyhatalmak között. A kiadvány egyik konzekvenciája, hogy az unipoláris világrendnek vége van, jelenleg egy multipoláris világrend van kialakulóban.
Dr. Guld Ádám, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense Illúzió és valóság – A mesterséges intelligencia népszerűségének oka Alfa és Z generációs fiatalok körében című előadásában arról beszélt, miként válik a jelen gazdaságban a figyelem értékes erőforrássá. A kutató rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a figyelemmegragadás eszközévé válik, egyebek között azért, mert egészen pontos mikrotargetálást tesz lehetővé. „Az elmúlt 20-25 évben
elképesztő csatornanövekedést tapasztaltunk, ami tartalmi dömpinggel járt együtt, itt elsősorban a digitális környezet felfutására lehet gondolni.
Azt tapasztaljuk, hogy ezek hatására a fogyasztóknak megnőtt az ingerküszöbe, ami elsősorban az elmúlt 10 évben tapasztalható. Ez az ingerküszöb azóta is folyamatosan emelkedik, ennek közvetlen eredménye a rövidülő figyelem megjelenése” – ismertette a kutató, aki egy feltett kérdés kapcsán azt is elmondta, ez a folyamat érzékelhetően a kreatív gondolkodás háttérbe szorulását is eredményezi.
Dr. Matuz András, aki jelenleg az Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének tudományos munkatársa, előadásában arra próbált választ adni, hogy a Mesterséges intelligencia: fejlődés vagy visszalépés. Az előadó több példát is hozott arra, milyen pozitív módon változtatja meg az életünket a mesterséges intelligencia. „A Pécsi Tudományegyetemen két évvel ezelőtt
a mesterséges intelligenciát szívfrekvencia-variabilitás adatokon keresztül tanítottuk, és meglepően magas pontossággal képesek voltunk például mentális fáradságot detektálni nyolcvan különböző személyben.
Ebben az évben középiskolai tanárok körében a kiégést próbáltuk meg minél jobban megjósolni” – emelte ki a kutatás területén szerzett pozitív tapasztalatokat dr. Matuz András. Ugyanakkor kitért az új technológia negatívumaira is, mint az adattorzítás, a feketedoboz probléma, vagy a ChatGPT magas arányú használata a szemináriumi- és szakdolgozatokhoz. Az előadás végén a kutató kiemelte: „Mi tanítjuk a mesterséges intelligenciát, de az interakciókon keresztül ő is formál minket.”
A prezentációkat követően a résztvevőknek lehetőségük volt, és éltek is a lehetőséggel, hogy további párbeszédet folytassanak az elhangzott témákhoz kapcsolódóan.
A tanév során az egyetem többi kara is betekintést enged tudományos területének munkáiba, legközelebb az Állam- és Jogtudományi Kar november 12-én. Az előadásokról a szervezők az egyetemi felületeken és hírlevélben is hírt adnak majd.
