close
CímlapTudományEmberközpontú tudomány

Emberközpontú tudomány

2017. november 09.

Az idén 192 éve alapított MTA a 650 évvel ezelőtti pécsi egyetemalapítás előtt tisztelegve a Pécsi Tudományegyetemen nyitotta meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatot. Az ünnepség nyitóelőadását Kovács L. Gábor akadémikus, a PTE egyetemi tanára tartotta a mesterséges megtermékenyítés orvosi és etikai problémáiról. A november 3-án elhangzott beszédről számolunk be.

Minden hetedik házaspár meddő, a rendszeres vetélés 1-3%. Magyarországon 100-150000 olyan pár van, akik ezzel a problémával küszködnek. Ennek egyik fő oka az, hogy sokkal később van házasságkötés, de kifutnak az időből.

„George Clooney vagy Nicole Kidman csak példák azokra a sztárokra, akik nyilvánosságra hozták, hogy terméketlen házasságban élnek, és éltek a mesterséges
megtermékenyítés lehetőségével. A későbbiekben náluk nagyobb sztárokról is szó lesz.” – jegyezte meg Kovács L. Gábor, majd a mesterséges megtermékenyítés történetével folytatta.

Az asszisztált reprodukció 1978-ra datálódik, ekkor született meg az első lombikbébi, Louise Brown. Az eljárás kidolgozója Sir Robert Edwards volt, akit emiatt 2010-ben Nobel díjjal is kitüntettek. Magyarországon elsőként 1989-ben született az első magyar lombikbébi, Csaba Imre, Bognár Zoltán, Bódis József professzoroknak köszönhetően.

Ma 7 millió olyan embertársunk él a bolygón, akik ennek az eljárásnak köszönhetik az életüket, s a valós szám ennél is nagyobb, hiszen már nekik is vannak gyermekeik.

„Annak ellenére, hogy 40 év kutatómunka áll az emberiség mögött, és ez idő alatt sokat javítottak, újítottak az eredeti eljáráson, ma sem több, mint 30% ennek az eljárás sikeressége.” – jelentette ki az akadémikus, majd hozzátette: a háttérben az áll, hogy vannak olyan petesejtek, melyekből funkcionális hibák miatt nem lehet élet. Ugyanakkor maga a mesterséges megtermékenyítés irgalmatlanul nagy megterhelést jelent az anya szervezetére nézve, hiszen nagy adag hormont kap, hogy ne csak egy pete érjen be, hanem amennyi csak lehetséges. Ezeket a petéket leszívja a nőgyógyász, majd megtörténik a megtermékenyítés, s a megtermékenyített petesejtet ültetik vissza az anya szervezetébe.

Lehetséges lenne több megtermékenyített petesejtet ültetni az anyaméhbe, ám a továbbiakban valószínűsíthető egyéb problémák miatt a többszörös ikerterhesség nem lehet cél. „A mai protokoll az ún. „elective single embrio” elve, vagyis „egy embriót ültess vissza, de a legjobbat”. „Csak azt nem mondják meg, hogyan lehet ezt megállapítani.” – mondta Kovács L. Gábor. A sok közül mikroszkopikus vizsgálattal választják ki a legszebbet, „de vajon a legszebb egyet jelent-e azzal, hogy az-e a legéletképesebb?” – tette fel a kérdést az akadémikus.

A nagy technológiai fejlődés és a nagyfokú automatizált működés javított ugyan a helyzeten, de nem drámai módon javított az esélyeken. Az egyik újdonság az ún. preinplantációs genetikai diagnosztika – ennek lényege, hogy a beültetés előtt eltávolítanak egy sejtet a nyolcból. ERzek ekkor még ún. pluripotens, vagyis mindenre alkalmas sejtek. „Azt gondolom, itt eljutottunk egy etikai határhoz, melynek kapcsán Magyarország konzervatív szemléletet képvisel – ezt a magam részéről szerencsésnek tartom.” – hangsúlyozta Kovács L. Gábor.

Emiatt is erősödik az a kutatási irány, ami kifejezetten non-invazív módon közelíti meg az embrió-diagnosztikát. Távolabb kell lépnünk, ez az ára annak, hogy ne nyúljunk hozzá az embrióhoz. Ennek egyik módja az, hogy állaltokkal kísérleteznek. Kovács L. Gábor és kutatócsoportja azonban nem erre alapoz. Az alapötlet, mely Bódis Józseftől származik, az volt, hogy azt a tápoldatot vizsgálják, amikben az embriók a beültetés előtti néhány napban vannak. Ez mindössze néhány millimol/liter mennyiségű folyadék, ami nem több, mint egy szemcsepp.

Arra jutottak, hogy a nehezebben fejődő embrióknak más az anyagcseréje, mint az életképesebbeknek – ez pedig a fejlett laboratórumi diagnosztikai eszközökkel a folyadékból kimutatható, ugyanis az alatt a pár nap alatt, míg ebben a folyadékban van, az embrió rengeteg anyagot felvesz és rengeteget le is ad.

„Az persze nem elég, hogy ezt egy drága gépekkel felszerelt laborban ki tudjuk mutatni, a cél az lenne, hogy a nőgyógyász tudjon egy minél egyszerűbb eszköz segítségével

nem invazív, mérhető, személyre szabott, gyors módszernek kell lennie, plusz az egészségbiztosítás tudja finanszírozni.” - mondta el Kovács L. Gábor.

Évente csak Európában 600ezer ilyen beültetést végeznek, ami mutatja, hogy egy 50%-ra feljavított esély mennyiben javítana az ügyön, mennyivel többen válhatnának szülőkké, és mennyivel kevesebb időbe és pénzbe kerülne ez. “2019-ig vállaltuk, hogy kifejlesztünk 3 prototípust, hogy a szülész-nőgyógyászok egy mikrochippel maguk tudják azt alkalmazni.” - mondta el Kovács L. Gábor professzor. S végül ígéretéhez híven a sztároknál is fontosabbra, a megfizethetetlen és verhetetlen érzésre hívta fel a figyelmet, nevezetesen arra, milyen érzés sok év várakozás után nagyapává válni, s megmutatta az egybegyűlteknek a szintén a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően született unokája fényképét.


 

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni