Nem jelent kockázatot a helyi ivóvízkészletre a Bicsérd mellett tervezett ipari park, sőt, a kapcsolódó fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen nő Pécs és a térség vízellátási biztonsága – mondja Dr. Dittrich Ernő, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara Környezetmérnöki Tanszékének adjunktusa. Egyik kiemelt kutatási területe az ivóvízellátás, ezért arra kértük, válaszolja meg a beruházással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
Miért éppen Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében tervezi a PTE-t fenntartó alapítvány megvalósítani az ipari parkot?
A térség domborzati adottságai miatt kizárólag a Mecsek nyugati előtere, a Szentlőrinc – Pécs közötti térség jöhetett szóba az UniNext Universitas Ipari Park kijelölésére. A végül kijelölésre eső terület kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy részben az uránbánya egykori területeinek és hatásterületeinek a revitalizációját is végre lehet hajtani. Valójában barnamezős beruházásról beszélünk, hiszen a terület egy jelentős részén terül el az uránbányászat után itt maradt zagytározó és annak hatásterülete.
Ellentmondásosak a hírek arról, érinti-e a pécsi vízbázist a beruházás. Mik a valós információk ebben a kérdésben?
Az ipari park 3-5 százalék körüli mértékben érint vízbázisvédelmi területet. A vízbázisvédelmi területen viszont olyan logisztikai funkciót tervez az UniNext, ami
semmilyen kockázatot sem jelent a lakossági ivóvízkészletre.
Ezen a részen tehát nem zajlik majd semmilyen ipari tevékenység. Fontos itt megjegyezni azt is, hogy az ipari park döntését alapos hidrogeológiai vizsgálatok is megelőzték, modellezni is tudjuk az ipari park hidrogeológiai hatásait. A beruházás tehát a környezet- és vízvédelmi jogszabályok maximális betartásával történik és nem jár környezetszennyező hatással.
A felszín alatti vízkészlet állapota, minősége a területen működő, kiterjedt monitoring kútrendszer által folyamatosan ellenőrizhető most és a jövőben is.
Mi lesz a területen jelenleg is megtalálható kutak sorsa?
Ezek, ahogy említettem, már nem termelő-, hanem monitoringkutak, amelyeket a Mecsekérc üzemeltet. Éppen azért teszi ezt, hogy a meglévő zagytározó szennyezése ne kerülhessen a vízbázisba. Ez az aktív monitoring rendszer pedig a későbbiekben arra lesz jó, hogy ellenőrizni tudjuk a megvalósuló beruházások hatását. A fejlesztés során ráadásul hangsúlyos szempont a modern vízgazdálkodás megvalósítása is, a csapadékvizek helyben tartása és hasznosítása. Egy helyszíni víztározó is épül ezzel a céllal.
Képünk illusztráció
A lakosságot talán leginkább foglalkoztató kérdés az, hogy lesz-e elég ivóvíz.
Lesz. Sőt, a lakossági ivóvízellátás jelentős fejlesztését is tartalmazza az UniNext Innovációs Program. Attól függetlenül, hogy jelenleg egyáltalán nem ismert a befektető(k) személye és vízigénye, kijelenthető: az ellátásbiztonságot jelentősen javítani fogják, azáltal, hogy a meglévő Pécs-Mohácsi vízellátó távvezeték rendszer fejlesztésre kerül és a város több pontján is betáplálható lesz, mint jelenleg.
Így Pécs vízellátása a klímaváltozás várható hatásait ki fogja tudni védeni vízellátási biztonság szempontjából.
Jelenleg 18 ezer köbméter vizet használ Pécs egy nap, a fejlesztésnek köszönhetően pedig 50 ezer köbméter víz lesz hozzáférhető a térségben.
Mindenki Duna-vizet iszik majd?
Nem. A pécsieket is ellátó tortyogói és a pellérdi vízbázis is megmarad kizárólag lakossági használatra. Az ide települő beruházások viszont kizárólag folyami vízbázisból kapnak majd vizet. A fejlesztés hatására ráadásul a pécsi szennyvíztisztító telep kihasználtsága is nő, ezáltal fajlagosan csökkennek a szennyvíztisztítás költségei. Így Pécs Város közműrendszereinek fejlesztésére több pénz fordítható a jövőben. Ezzel is fokozódik az ellátási biztonság.
Mi lesz a kijelölt terület közelében lévő földekkel? Lehet ezeket továbbra mezőgazdasági területként használni?
A beruházás nem jár környezetszennyező hatással, így a területen lévő vagy azon kívül eső termőföldek sem károsodnak.
A környező termőföldek változatlanul mezőgazdasági célokat szolgálhatnak majd.
