A Pécsi Harmadik Színház Vincze János rendezésében február 15-én mutatta be a Komámasszony, hol a stukker? című drámáját.
Az elmúlt években több magyar színház is műsorára tűzte Görgey Gábor – az akkori kultúrpolitika által vélhetően „tűrt” kategóriájú – darabját, amelyet 1968-ban a Thália Színház mutatott be először. Ez már önmagában is figyelemre méltó, hiszen a Kádár-rendszer zenitjén műsorra tűzni egy darabot, amely a hatalom természetrajzát boncolgatja fél évszázad távlatából is megsüvegelendő. A Pécsi Harmadik Színház Vincze János rendezésében, László Csabával, Németh Jánossal, Götz Attilával, Bánky Gáborral és Krum Ádámmal a főszerepben február 15-én mutatta be a darabot, és egyben egy újabb értelmezést.
A recept amúgy nem bonyolult: egy ablak nélküli bezárt térben ül öt férfi, öt társadalmi réteg “nagykövete”: Cuki, a pitiáner bűnöző (László Csaba) a társadalom pereméről, A Méltóságos, az ódon eleganciájú úr (Németh János), K. Müller, az opportunista kispolgár (Götz Attila), Kiss az intellektuel (Bánky Gábor), és Márton (Krum Ádám), a magyar vidék egyszerű gyermeke.
A szobából pedig mindenki ki akar jutni, kivéve azt, akinél éppen a stukker van.
Akié a fegyver, azé a hatalom. Legalábbis egy darabig. A pisztoly kézről kézre jár, de az ötök közül csak négyen fogják marokra. A kivétel K. Müller, a oppurtunista kispolgár… A fegyvertől senki sem önként válik meg, megszerzésében leginkább a véletlen játssza a fő szerepet. Ezek az átadás-átvételek kevésbé jól kidolgozottak a darabban, túl simák, sőt már-már bársonyosak, holott tudjuk, a hatalmat gyakorlók általában mindent elkövetnek a hatalmuk annak megtartása érdekében...
A darabban karikírozott figurák áldozatok és agresszorok is egyben. Áldozat mindenki, akit maga alá gyűr az éppen aktuális hatalom. De kivétel nélkül mindenki agresszorrá válik, ha hatalomra jut? Lehet stukker nélkül élni?
A mű az elmúlt ötven év alatt semmit sem veszített aktualitásából, és vélhetően a következő ötven évben sem fog.
A szereplők egyike sem szerethető figura, ennek ellenére a néző jót nevet a párbeszédeken és a pajzán nótákon. Nagy kérdés, hogy a magát körön (szobán) kívül érző néző valójában kint van-e, vagy ő is része ennek a tragikomikus hatalmi játszmának?
Várjuk, hogy történjen valami: süljön el a fegyver, vagy legyen valaki, aki pontot tesz a történet végére és kivezeti a népet a neonfényes szobából. De az égvilágon nem történik semmi. Minden ciklikusan ismétlődik ugyanúgy, ugyanabban a mederben, ahogy a történet elkezdődött. A katarzis elmarad, de a jó egyórányi szórakozás garantált!
Jegyek elővételben áprilisra még korlázozott számban kaphatók!
Pécsi Harmadik Színház
Telefon: +36-72/ 252-478 | +36-72/ 251-340
László Csaba közönségszervező:+36-30/ 964-78-92
e-mail: info@phsz.hu
szervezes@phsz.hu
A plakát nagy felbontású változatát köszönjük Pinczehelyi Sándornak!
