Tradicionális és innovatív. Ha van olyan ország, amelyre mindkét jelző egyaránt helytálló, akkor Kína minden bizonnyal ilyen.
Az Antall József Tudásközpont pécsi irodájának októberi rendezvényén Kína szerepéről, és befolyásának veszélyeiről és lehetőségeiről beszélgetett Molnár Balázs moderálásával Dr. Tarrósy István, a PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóság igazgatója, és Dr. Vörös Zoltán, a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatója.
De hogyan is válhatott Kína a XXI. századra a világ egyik legmeghatározóbb szereplőjévé? A kínai gazdasági növekedés egyik bázisa az olcsó és nagy számban rendelkezésre álló munkaerő, amelynek köszönhetően az „összeszerelő üzem” termékei alacsony áron értékesíthetők. A mai Kína azonban érezhetően törekszik arra is, hogy a kedvező árú termékek minősége is magasabb színvonalú legyen.
Számos belső társadalmi-politikai feszültség jellemzi az országot, amelyeket a központi irányítás öt éves tervekkel igyekszik szabályozni. Többek között a minimális anyagi jólét programjával, amely arra ösztönzi a lakosságot, hogy az előállított hazai termékeket nagyobb mennyiségben vásárolják meg, átalakítva ezzel a kínai exportcentrikus kereskedelmi viszonyokat is.
Kína azonban mára már nem a silány minőségű porfogók szinonimája, hanem egy megfontolt stratégiai építkezéssel rendelkező hatalom, amit a Go Global stratégia is igazol. Az ország innovációs kapacitásának megnövekedése és az oktatás színvonalának fejlesztése - különös tekintettel a felsőoktatásra - és az egész világon történő elterjesztése is hosszú, tudatos tervezés eredménye.
Kína növekvő befolyása a globális térben jól látható, hiszen a bolygón innen és túl is megjelennek kinyúló karjai, amiket az adott területnek megfelelően adoptál, a saját érdekeinek szigorú szem előtt tartása mellett.
