Szabó Zoltán a PTE ETK Táplálkozástudományi és Dieteikai Intézet szakoktatója. Nem csak előadásokat és gyakorlati órát tart, hanem számos egyetemi kötelezettségén felül kutatja a növényi alapú étrendet: több mint két éve semmilyen állati eredetű táplálékot nem fogyaszt. Mielőtt a hatásvadászat vagy a „térítés” vádja érne, azt előrebocsátom, hogy a sztereotípiákkal ellentétben a szövegbe nem ékeltem be egy gyomorforgató videót sem. Viszont igyekeztem a növényi alapú étrenddel kapcsolatos fontosabb kérdést feltenni a szakembernek.
Óriási trend a vegaságról/ vegánságról beszélni. De mit jelent ez pontosan?
Vegyes táplálkozásnak azt tekintjük, amikor a növényi nyersanyagokon túl a különböző állati eredetű élelmiszerek is (a hús, a különböző tejtermékek, a tej, a tojás és a halak) az étrend részét képezik. Attól függően, hogy állati termékek közül mi az, amit fogyaszt és adott esetben elhagy az illető, beszélünk a vegetáriánus táplálkozásról (pl.:lakto-ovo-vegetáriánus, aki fogyaszt tejet illetve tojást, de húst már nem, vagy pesco-vegetáriánus, aki halat is fogyaszt). Számos további irányt lehetne még felsorolni (Pl.: meatless-monday) a vegetáriánus irányzatok közül és érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy közel sem újkeletű törekvésről van szó, 1847-ben alakult meg a világ első vegetáriánus társasága. Összességében, ha eljutunk odáig, hogy valaki minden állati eredetű terméket száműz az étrendjéből, azt nevezik a laikusok vegán étrendnek. Ez azonban, egy picit megtévesztő lehet, mert
valójában vegán étrend nem létezik. A veganizmus elsősorban egy állatjogi mozgalom, és ennek a része a teljes értékű növényi alapú étrend is.
Ez azt jelenti, hogy a fő komponensek, amelyek a táplálkozásban megjelennek, azok a gyümölcsök, a zöldségek, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák, az olajos magvak, friss fűszernövények, illetve bizonyos, növényekből készülő kevéssé feldolgozott élelmiszerek, például növényi tejek és tejtermék alternatívák.
Ezek köré épül az étrend, és ez az, amiről tudjuk, hogy a korábbi vélekedéssekkel ellentétben teljes mértékben kielégítő lehet az emberi szervezete számára bármely életszakaszban (1). Megfelelő energiabevitel esetén semmiféle hiánybetegségtől sem kell tartani. Korábban a B12 vitaminnal kapcsolatban volt a közgondolkodásban egy általános félreértés, ami azon alapult, hogy a B12 vitamin csak az állati eredetű élelmiszerekben van jelen. Ez valóban így is van, azonban egyetlen többsejtű állat sem képes előállítani ezt a vitamint, azt ugyanis baktériumok szintetizálják kizárólag. Az állat ezeket a baktériumokat elfogyasztva jut hozzá, és ezáltal jelenik meg a B12 vitamin az állat húsában, tejében, tojásában. A növényi alapú étrendben az állatot, a „köztes hordozót” kikerülve magát a forrást visszük be a megfelelő B12 vitaminszinthez - ez kis odafigyeléssel egyszerűen és olcsón megoldható.
Hogyan kell egy ilyen típusú döntést megvalósulását elképzelni? Mi a saját tapasztalatod?
Ahogy kezdtem megismerni a növényi alapú étrenddel kapcsolatos kutatási eredményeket, megfogalmazódott bennem a felismerés, hogy valóban sok az állati eredetű élelmiszer, amit fogyasztok. Egyébként, ez a hagyományos magyar táplálkozás sajátja, és tudjuk, hogy ennek a csökkentésére több szakmai szervezet – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2), a Brit Dietetikus Szövetség (BDA) (3) és a magyar okostányér®(4) program is – felhívja a figyelmet (utóbbi esetében az ajánlás szerint a táplálékunk háromnegyedének növényi nyersanyagokra, zöldségekre, gyümölcsökre teljes kiőrlésű gabonákra kellene épülnie).
Ami az én táplálkozásomat illeti, egy idő után eljutottam odáig, hogy addig finomítottam, csiszoltam a módszertant, amíg a saját életemben meg nem tudtam azt valósítani, hogy teljes mértékben el tudtam hagyni az állati termékeket.
Miután az egészségemben tapasztalt pozitív változások is bekövetkeztek (energikusabbá váltam, csökkent a koleszterin szintem stb), és tovább bővült a rendelkezésemre álló ismeretanyag, nemcsak az étrend oldaláról, hanem etikailag is sokkal elfogadhatóbbnak tartom a teljesen növényi alapú étkezést.
Mi motivált inkább az életmódváltásra: az egészséges életmód iránti vágy vagy a húsfogyasztáshoz köthető etikai kérdések?
Egyszer egy hallgató már feltette nekem ezt a kérdést. Erre igen nehéz válaszolni, mert mind a kettő fontos dolog számomra. Az utóbbi időben viszont úgy gondolom, hogy ami a motivációmat jobban fenn tudja tartani az étrendem helyessége mellett, az az állatszeretet és a hozzá kapcsolódó etikai megfontolások. Meggyőződésem, hogy amennyiben az ember tudatos döntést szeretne hozni a táplálkozásával kapcsolatban is, ma már lehetősége van arra, hogy informálódjon, és a döntés mindenkinek az egyéni felelőssége. Sosem mondom azt, hogy mindenki legyen vegán, hiszen nyilvánvalóan nem az én tisztem ezt eldönteni. Viszont mérsékelte és a lehető legobjektívebb módon meg tudom mutatni, a rendelkezésre álló, leellenőrizhető információkat, friss kutatási eredményeket a táplálkozással kapcsolatban. Ennek fényében az egyéni döntés szabadságát hangsúlyozom, és mindenkit támogatok, aki, velem egyetemben, a teljes értékű növényi alapú étrend mellett teszi le a voksát, bármilyen indokból is.
Tudnál példát mondani kutatási eredményekre?
Egy 2009-ből származó vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy csupán négy életmódtényező megváltoztatásával a krónikus betegségek 80 %-a megelőzhető volna (5). Ezek olyan krónikus betegségek, amelyek a magyar társadalmat is sújtják: szív- és érrendszeri betegségek, az ezek következtében kialakuló stroke, különböző neurodegeneratív megbetegedések, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség stb. Ráadásul mind a négy tényező nagyon egyszerű: a dohányzás elhagyása, a testtömeg-index (BMI) normál szinten tartása, napi fél óra intenzív fizikai aktivitás, és megfelelő étrend. Utóbbi kapcsán a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy több gyümölcs, zöldség, emellett teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek kerüljenek fogyasztásra. Ami az eredményekből kitűnik, és maguk a kutatók is hangsúlyozták, hogy az állati termékek csökkentésére van szükség ahhoz, hogy ezt a szép eredményt el lehessen érni. Azért kedvelem ezt a vizsgálatot, és azértis szoktam előadásaim során felhívni rá a figyelmet, mert az, hogy a krónikus betegségek zöme megelőzhető, gyakorlatilag azt jelenti, hogy
lehetőségünk van arra, hogy mi magunk irányítsuk, hogy hogyan, és meddig szeretnénk élni.
Egy egyszerű példával élve, azt is szoktam mondani, hogy a cél az, hogy 80 évesen még táncoljunk. Ehhez két dologra van szükség: csekély tánctudásra és a 80 éves életkor elérésére. Nyilván, ez kicsit költői túlzásnak hangzik, hiszen vannak olyan rizikófaktorok, amiket nem tudunk befolyásolni még a legoptimálisabban összeállított étrenddel sem, de azt számos további kutatási eredmény alátámasztja, hogy az életmód és a táplálkozás hatása az esetek nagytöbbségében rendkívül jelentős a krónikus betegségek kialakulására. Ha valaki szeretne tenni az egészségért, akkor erre ma már bőven van lehetősége.
Nem hiányzik a hús? Mondjuk egy rántott hús vasárnap ebédre?
Az az íz világ valamennyire azért hiányzik, ezt nem tagadom. Ezt a hiányt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy erős dohányos elhagyja a cigarettát, és hiányzik számára a dohányzás. Ami a húsos ételek íz világát jelenti számomra, nem is inkább maga a hús, hanem a felhasznált fűszerek és a konyhatechnológia. Pörköltet például nagyon sokféle nyersanyagból tudok készíteni, és ezzel ezt a fajta hiátust tökéletesen lehet pótolni. De ha például a rántott húsnál maradunk, az alapvetően egy bő zsírban sült étel – magas az energiatartalma, és a sütési eljárás közben olyan anyagok képződnek, amelyek a szervezetünkre károsak. Ezeket alapból javallott inkább kerülni.
Ráadásul, ha a növényi alapú étrend kellően változatos, akkor számos új ízt ismer meg az ember. Például, a curry nem csak rizzsel és csirkével készülhet... Az új ízeken túl új nyersanyagokat is felfedeztem, ilyen például a csicseriborsó, a humusz, a tofu vagy a szejtán. Ezen felül a hagyományos magyar konyhában a hüvelyesek használata például korlátozott. A babból inkább babgulyás készül, az is meglehetősen ritkán és a babgulyás mégiscsak egy húsos étel. Pedig ,lehet belőle a bolognaiba tenni, krémeket készíteni és salátának is kitűnő. Vagy ott a már említett szejtán, amit bármilyen ízesítéssel el lehet készíteni és a fehérje tartalma magasabb, mint a marhahúsé.
A legtöbb étel, amit fogyasztok – többnyire magamra főzök – viszonylag egyszerűen, 20-30 perc alatt elkészíthető. Számomra fontos, hogy ne a táplálkozásom köré szerveződjön az egész életem.
A napi munka mellett is maximálisan meg lehet valósítani a teljes értékű növényi alapú étrendet. Persze nem árt, ha rendelkezésre áll néhány jól begyakorolt fogás, vagy pár ügyesen szerepeltetett nyersanyag. Korábban is figyeltem arra, hogy változatosan étkezzem, de ez az életmódváltás az én esetemben még nagyobb változatosságot hozott, ráadásul kisebb idő- és energiaráfordítással jár.
Feszegessük egy kicsit az etikai oldalt. Voltam a Testről és lélekről című film vetítésén, és a nézőtéren voltak olyanok, akik nem hitték el, hogy valóban egy igazi vágóhídon játszódik.
Ez egy nagyon nehéz terület és kevésbé objektív is. Ha jól emlékszem, a film végén a feliratok között azt szerepelt, hogy a „.A forgatás során állatoknak esett bántódása. De egyiküknek sem filmünk érdekében beavatkozás nélkül. Csupán dokumentáltuk egy mai vágóhíd mindennapi működését.”
Így van. Sok dokumentumfilm és YouTube-videó is foglalkozik a nagyipari állattenyésztéssel, és mind sokkoló. Ezek után nehéz a látottaktól elvonatkoztatni, és jó szívvel elrágcsálni mondjuk egy gumicukrot vagy egy szelet marhahúst. Az emberek szerinted nem akarják tudni, mi történik a vágóhidakon? Vagy kényelmesebb számukra becsukni a szemüket?
Sir Paul McCartney mondta egyszer, hogy: „Ha a vágóhidak falai üvegből lennének, mindannyian vegetáriánusok lennénk!”. Valahol szerintem mindkettő igaz lehet, a kényelem és a „nem tudás” is. Pár évtizede fogalmunk sem lehetett arról, hogy készülnek ezek a húsipari termékek, de ma már mindez bárki számára megismerhető. Rengeteg médium foglalkozik ezzel a kérdéssel. Legutóbb a The Guardian-en olvastam egy összefoglaló cikket (6), de hazánkból is lehet említeni rossz példákat (7) Ahogy azt már említettem a táplálkozáshoz kapcsolódó etikai kérdések egy nagyon nehéz témát jelentenek.
Nyilván önmagában az, hogy valaki húst tart a tányérján, még nem azt jelenti, hogy „rossz ember” is lenne.
Általában a vegánok szokták a nem-vegánokat támadni ezzel a sztereotípiával, amitől én igyekszem távol tartani magam. Az viszont bizonyos, hogy ma már meg lehet ismerni, hogy pontosan mi is történik egy vágóhídon, mi történik a nagyipari állattartásban, milyen körülmények között tartják ezeket az állatokat.
Analóg példa, amit az előadásaimon is el szoktam mondani: senkinek sem jut eszébe, hogy az évente Kínában megrendezett kutyahús fesztivál bármilyen szinten is elfogadható lenne. Amikor arról beszélünk, hogy mi a különbség a kutya, a malac, az oroszlán, és a szarvas között, akkor valójában az egyetlen különbség az, hogy mi emberek hogyan ítéljük meg ezeket az állatokat. Kevesen tudják, hogy a világon az egyik legintelligensebb állat a malac. Legalább annyira okos, mint egy kutya. Mégis az egyiket a legtöbb ember közeli családtagként szereti, a másikat pedig bármilyen zokszó nélkül elfogyasztja. Ez olyan ellentmondás, ami abszolút feloldható azzal, ha az ember tesz ellene azzal, hogy többé nem járul hozzá, hogy ezeket az állatokat bántsák és tömegével lemészárolják a húsukért. Mondok egy másik példát: egy híres vegán YouTuber (Vegan Gains) világ életében képmutatónak tartotta a vegánokat, míg el nem vitte egy versenyre a kutyáit, akiket természetesen nagyon szeretett. Ezen a versenyen a levezető programként valaki egy kismalaccal végigcsináltatta ugyanazokat a feladatokat, amiket a kutyák a verseny során véghezvittek. Aznap este egy sertésszelet került az asztalára, és szöget ütött a fejébe az a gondolat, hogy akkor mégis mi a különbség a lába mellett ülő kutyája és a között a sertés között, ami ott van a tányérján? Hiszen ugyanarra képesek, ez a saját szemével látta. A különbség nem az állatokban van, hanem hogy mi mit gondolunk róluk.
Számomra ez tökéletesen feloldható azzal, hogy ha az ember nem fogyaszt semmilyen állati terméket. Azzal az egészségének bizonyosan nem árt, sőt, számos esetben még használhat is.
Hozzá kell tennem azt is, hogy a nagyipari állattartás nagyon jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz is (8). Ha az ember csökkenteni akarja az ökológiai lábnyomát, arra az egyik legjobb módszer, ha jelentősen csökkenti a hús-, illetve az állati termékek fogyasztását.
Pár évtizede még csodabogárnak tekintették azt, aki nem eszik húst, és számukra a kínálat általában a menzákon is kimerült a rántott sajtban – ma meg a legtöbb étterem odafigyel erre a heti menüjeiben is. Szóval gondolom, ez egy folyamat.
Közlekedési példával élve: az, hogy az elektromos autók kezdenek megjelenni nem azt jelenti, hogy a hagyományos kocsik egyik pillanatról a másikra eltűnnek. Ugyanaz a helyzet itt is: a piac felismeri a változást, és ahogy csökken az igény az állati termékekre, úgy más termékek iránt megjelenik egy fokozott igény. A piaci szereplők emiatt áthelyezik azokra a termékekre a forrásaikat, amik iránt az adott igény jelentkezik, amiket a fogyasztók keresnek (pl.: a Danone csoport felvásárolta az egyik legnagyobb növényi tejgyártó és forgalmazó vállaltot az Alprot). Ez egy hosszú folyamat, da számos más jó példa is akad a nagyvilágban. Angliában például jelentősen lecsökkent a tej- és a tejtermékfogyasztás, de ugyanakkor az alternatívák piaca jelentősen bővült, így sok esetben hagyományos tejtermeléssel foglalkozó gazdák váltottak olyan termékekre, amik az eredeti tejtermékek alternatívái.
Szerintem a végétől azért nagyon messze vagyunk – elég csak abba belegondolni, milyen a zöldségfelhozatal egy átlagos áruházban. Erről mi a véleményed?
Emlékszem egy felmérésre, amiben a brit nagyáruházak polcain lévő élelmiszereket vizsgálták, és gyakorlatilag az elérhető élelmiszerek 1 %-a volt csupán zöldség és gyümölcs, a legtöbb helyen a cukros, felesleges energiában gazdag élelmiszerek domináltak (9). Ez a trend nálunk is megjelenik. Ha nyitott szemmel járunk, akkor könnyen észrevehetjük, hogy az üzletek nálunk is tele vannak édességekkel, cukros üdítőkkel, magasan feldolgozott élelmiszerekkel ráadásul az egészséges termékek számos esetben sokkal drágábbak is lehetnek, mint a magasan feldolgozott, alacsony tápértékű élelmiszerek, amelyek széles körben elérhetők. Szerintem ebben a rendszerben is csak a profit dominál, mint az üzleti világ valamennyi szegmensében.
De amin bárki, bármelyik életszakaszában változtathat, az az, hogy elkezdi keresni a lehetőségeihez mérten az egészségesebb termékeket.
Persze, de egy ember választása mit számít?
Szerintem ez nem így van. Egy ember tehet a legtöbbet! Minden egyes vásárlással valahova letesszük a „voksunkat” valamelyik élelmiszer csoport mellett. Ahova az ember a pénzét teszi, az gyakorlatilag egyenértékű azzal, hogy megerősíti az igényt az adott termék iránt. Ha ezt a voksot a mostaninál nagyobb súllyal az egészséges élelmiszerekre teszi az ember, akkor ez máris változást tud előidézni a piaci szereplők irányában is.
Tegyük fel, hogy valaki eltökéli azt, hogy változtat az életmódján. Sok olyan vegánt ismerek, akiknek sztorijai vannak arról, hogyan maradtak ki rendezvényekből, vagy voltak kénytelenek gondoskodni a saját étkezésükről, mert nem állt rendelkezésükre olyan választás, ami számukra megfelelő lett volna. Mennyire kell előre tervezni emiatt az étrend miatt? Ha mondjuk vegán vagy akárcsak vega fejjel elgondolkodva vásárolnék be, akkor az összes címkét el kéne olvasnom a boltban, és erre az energiabefektetésre eddig nem volt szükségem.
Eddig is szükség lett volna arra, hogy mindenki elolvassa ezeket a címkéket! Ugyanis minél kevésbé vagyunk tudatosak az élelmiszereink választásával, annál könnyebben eshetünk csapdákba, például a magasan feldolgozott, túl zsíros, túl cukros élelmiszerek fogyasztásával. Ha az ember nem fordít kellő figyelmet erre, a vegyes étrendben is alapvető hibákat fog elkövetni, amik előbb-utóbb bizonyos betegségek kockázatának fokozódásához vezetnek. Hogy kinél milyen betegség alakulhat ki, az a tudatosság hiányában már „orosz rulett”.
Az embernek oda kell figyelnie a mai világban a táplálkozására! És ez nemcsak a növényi alapú étrend esetén igaz, hanem alapvetően erre az embereket meg kell tanítani, hogy melyek is azok az élelmiszerek, amelyeknek inkább szerepelnie kell az étrendjében, és melyek azok, amiket lehetőség szerint inkább iktasson ki.
Nyilván, ha valaki növényi alapú étrendre váltott, akkor ez további odafigyelést igényel, főleg az életmódváltás kezdetén.
Mint minden étrendet, a növényi alapú étrendet is el lehet rontani, ezért is kell rá odafigyelni. Az, hogy az ember kiiktatja az állati termékeket, és azokat növényre cseréli le – bár ez etikailag már elfogadható -, önmagában még nem jelenti azt, hogy az életmódváltás valamilyen pozitív egészségügyi hozadékkal is jár. Mint táplálkozástudománnyal foglalkozó szakembernek, számomra az is fontos, hogy a váltás valamilyen plusz pozitív egészségügyi hatással is rendelkezzen. Ezért fontos, hogy az ember hiteles forrásokból tájékozódjon arról, hogy melyek azok a tápanyagok, élelmiszerek amelyeket napi szinten érdemes fogyasztania. Ha valaki mondjuk a pörkölt-rántotthús-rizs-krumpli kombináción annyit változtat, hogy a húsokat lecseréli valamilyen húshelyettesítő alternatívára, attól a betegségkockázat még nem csökkent. Mellette gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, fel nem dolgozott élelmiszereket is kellene fogyasztania. Azt gondolom, pár hét vagy pár hónap alatt meg lehet tanulni azokat a „fogásokat”, amiket aztán ugyanúgy ahogyan a hagyományos étrend menüjét változatossá lehet tenni.
Kérlek, mondj hiteles információforrásokat. Honnan lehet tudni, hogy a táplálkozással kapcsolatban ki ír igazat a neten?
A neten bárki bármit írhat, ezekről nem is igazán szeretnék nyilatkozni. Korábban az volt a problémánk a táplálkozástudományban, hogy nagyon kevés volt a jó minőségű és elérhető információ. Ma már túlságosan nagy az információs zaj. Számos esetben még a szakembernek is fejtörést okozhat, hogy mi az, amit el lehet fogadni hitelesnek, és mi az, amit nem. Annyiból szerencsésebb vagyok egy laikusnál, hogy a tudományos közleményeket tudom értékelni aszerint, hogy valóban minőségi, torzításoktól mentes kutatások-e. Jelenleg nem tudok olyan forrást mondani, amit minden tekintetben, csak és kizárólag 100%-ban hitelesnek tartok, saját magamat is ide értve. Azt szoktam mondani, hogy az ember a saját szemének higgyen. Nem megkerülhető, hogy az ember tájékozódjon, először nyilván ismerősöktől, barátoktól, de amint a Facebookon rákeres erre a témára, teljes lesz a képzavar.
Érdemes feltenni azt a kérdést, hogy mi az, amit egy étrend ígér és mi az, amit ebből az ígéretből be tud tartani.
Én azt látom a növényi étrend kapcsán, hogy az ígéreteit sorra be tudja tartani és erre például az én esetemben számos jó minőségű klinikai vizsgálat is rendelkezésre áll (10, 11, 12,). Ennek alapján például tudom azt, hogy növényi alapú étrenddel a szív- és érrendszeri betegségek zöme megelőzhető, sőt, bizonyos esetekben akár vissza is fordítható. Ugyanez igaz a cukorbetegségre is. A táplálkozástudomány területén nagyon nehéz abszolút értékben fogalmazni, és ettől ódzkodom is, mivel számos tisztázatlan kérdés van még ezen a tudományterületen is. Összességében, amit érdemes megjegyezni, hogy azoknak az élelmiszercsoportoknak szerepeltetése a táplálkozásunkban, amik a növényi alapú étrend gerincét képezik, az mindenki számára általános tanácsként megfogalmazható, de az egyéni igények, preferenciák a végtelenségig tudják árnyalni a kérdéskört. Ha valaki nagyon elkalandozik az információ tengeren, és eltéved, akkor mindig jó szakemberhez, dietetikushoz vagy orvoshoz fordulni..
Egyébként, amikor tavaly Debrecenben két alkalommal is orvostanhallgatóknak tartottam előadást a növényi alapú étrendről, mindig felhívom a figyelmet arra, mekkora felelőssége van az orvosoknak abban, hogy hogyan is közelítenek meg egy táplálkozási problémakört. Az, amit az orvoslás ma képes véghezvinni, számos esetben nem túlzás kijelenteni, hogy egy csoda. Az utcán összeesett, vagy valamilyen akut állapotból fakadóan a lét és a nem lét között sodródó embert vissza tudják hozni az életbe, és életben tudnak tartani olyan betegeket, akiket korábban elvesztettek volna. Másrészt viszont ez a tudomány, a várakozásokon alul teljesít, amikor a krónikus betegségekkel áll szemben. Ugyanis, a legtöbb esetben nem tud oki terápiával szolgálni. Az ok ugyanis az életmódban keresendő, annak megváltoztatása nélkül a legmagasztosabb orvosi jószándék sem tudja felvenni a kesztyűt a krónikus betegségekkel szemben. Szerintem ezért is van ekkora igény a társadalom oldaláról a változtatás iránt, mert az emberek érzik, hogy
valami nem stimmel: nem egészségesek, nem energikusak, levertek, betegeskednek, magas a vérnyomásuk, elszáll a cukruk, fáj a derekuk és hosszasan sorolhatnám. Teljesen természetes, hogy az emberek változásért kiáltanak, az igény szerintem jogos.
Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy bármilyen irányba is induljon el valaki az életmód változtatás kapcsán, szerintem azzal már nyert. Ha valaki alkalmazza a dietetikai szövetség ajánlását a saját életében a hagyományos étrendhez képest, már önmagában rengeteget tett az egészségéért. Én, jelenlegi tudásom, és legjobb lelkiismeretem alapján is úgy gondolom, hogy, az életmódváltásra legjobb módszer a teljes értékű növényi alapú étrend, amivel nemcsak az egészségünkért teszünk óriási előrelépést, hanem a globális környezet számára is valami mérhetően hasznosat cselekszünk.
Leendő dietetikusokat is tanítasz. Közülük hányan követik a növényi alapú étrendet?
Vannak köztük. Nyilván nem tudom mindenkiről, hogy hogyan táplálkozik, és mint mondtam, semmit nem határoz meg az emberről (a hallgatóról sem) az, hogy mit is eszik. Ha valaki egy ilyen kutatási témával megkeres, akkor nyilván megkérdezem, hogy ő maga érintett-e. Egyébként természetesen maximálisan tiszteletben tartjuk a hallgatók döntését. És bármi legyen az, ez nem befolyásolja a tanulmányaikat.
Hogy lehet, hogy ezeknek a kutatásoknak csak most jött el az ideje? Szerintem az ,hogy ki hogyan érzi magát, mennyi ideig él és milyen kondícióban van, evidencia, hogy összefüggésben áll azzal, hogy mit eszik. Miért csak most kutatják ezeket?
Táplálkozástudományi vizsgálatok már hosszú idő óta zajlanak. A táplálkozás azonban egy nagyon nehezen vizsgálható kérdéskör. Nehéz objektíven definiálni és mérhetővé tenni például azt, hogy ki hogyan érzi jól magát, vagy, hogy mennyire is egészséges. Sok esetben még az is gondot okoz, amikor a táplálkozásuk kapcsán akarunk két csoportba osztani embereket randomizált klinikai kísérletekhez, és ok-okozati összefüggéseket tisztázni. Nagyon sok metodikai tényező hátráltatja ezeknek a kutatásoknak a létrejöttét, azonban a módszertani nehézségeken túlmenően a táplálkozástudományi kutatások rendkívüli forrásigénye is egy komoly hátráltató tényező. Szerencsére, az utóbbi időben egyre több, jó minőségű vizsgálattal találkozhatunk a szakirodalomban.
Mit kutatsz most? Gondolom, ehhez kapcsolódik a kutatási területed is.
Számomra nagyon fontos, hogy tisztán lássuk azokat a biokémiai és molekuláris mechanizmusokat, amelyek a növényi étrend kapcsán az említett pozitív élettani hatásokat magyarázhatják.
Ennek részletes feltérképezése körülményes munka, próbáljuk ezeket az anyagcsere utakat illetve molekuláris mechanizmusokat feltérképezni. Most még szakirodalom-kutatással foglalkozom elsősorban. Számos tisztázatlan kérdés van, és azt gondolom, a szakirodalom feltérképezése lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket az egymástól távol eső területeket összesítsük. Ez hosszú időt vesz igénybe.
Növényi olajokat is tanulmányozunk, pontosabban azt, hogy azok hogyan viselkednek háztartási körülmények között, hevítéskor, sütési eljárásokban.
Mellette a hallgatókkal is vizsgáljuk az étrend számos egészségügyi vetületét,
Az is nagyon fontos számomra, hogy eredményeinket le is fordítsuk valamilyen szinten a laikusoknak, hiszen őket elsősorban nem a tudományos eredmények, hanem a praktikum érdekli. Ezért számos előadást tartottam már a témában, és terveim szerint idén is szeretném mindenhova elvinni a növényi alapú étrend pozitív üzenetét, ahova csak hívnak.
Felhasznált források:
1.: Melina, V., Craig, W., Levin, S. Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets. J Acad Nutr Diet 2016, 116, 1970-1980.
2.: http://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/nutrition/a-healthy-lifestyle
4.: http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/
5.: Healthy Living Is the Best Revenge Findings From the European Prospective Investigation Into Cancer and Nutrition–Potsdam Study. Arch Intern Med.2009;169(15):1355–1362
7.: http://portal.nebih.gov.hu/-/derekig-hevertek-a-baromfitestek-a-vagohid-padozatan
8.: Christopher M. Livestock a major threat to environment. Remedies urgently needed. http://www.fao.org/ newsroom/en/news/2006/1000448/index.html
10.: Ornish at al: Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? Lancet, 1990, 336;129-133
11.: Esselstyn at al.: A way to reverse CAD? THE JOURNAL OF FAMILY PRACTICE JULY 2014 VOL 63, NO 7
12.: Barnard ND, Cohen J, Jenkins DJ, et al. A low-fat vegan diet and a conventional diabetes diet in the treatment of type 2 diabetes: a randomized, controlled, 74-wk clinical trial. Am J Clin Nutr. 2009;89(5):1588S-1596S.
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk témája kapcsolódik
